Hatodik alkalommal rendezi meg a CACIB kutyakiállítást húsvétkor, április 23-24-25-én a MEOE Egri Alapszervezete.
Kétévente tartják Szilvásváradon, a lovas stadionban, a CACIB nemzetközi kutyakiállítást. Az eseményt mára Európa öt legjobb szakmai rendezvénye közt tartják számon. Korózs Gábor, a kiállítás főszervezője elmondta, akárcsak a korábbi rendezvények alkalmával, ebben az esztendőben is egy gyönyörű lipicai csikó lesz a fődíj, amelyet a legszebb kutya tulajdonosa nyer vasárnap délután.
Akik kilátogatnak a háromnapos rendezvényre, most sem csalódnak majd. A szép és okos kutyákon túl a pet-szakma számos képviselője is kiállít. Állateledelt és felszereléseket is kínálnak, s nemcsak a blökiknek, hanem minden kedvtelésből tartott négy- és kétlábúnak. Az ebek minősítése szombaton és vasárnap zajlik majd 10 és 16 óra között. Csaknem 200 fajtát vesznek mustra alá a bírók. Mindkét napon 15 órától kerülnek a ringbe a nap fajtagyőztesei, korcsoportonként külön kategóriában. Tapsolhat a közönség a bébiknek, a kölyköknek, a felnőtteknek, s a veteránoknak.
– Rangot ad a rendezvénynek, hogy Szilvásvárad adhat otthont az éves speciál schnauzer kiállításnak, amelynek győztese a 2011 Világgyőztese címet viselheti majd. A versenyen mintegy négyszáz különféle színű és méretű schnauzer indul majd. Ezen kívül a MEOE tizenegy klubja is a Szalajka-völgyben tartja klubkiállítását, amelyen megválaszják az idei klubgyőztes ebeket – emelte ki Korózs Gábor. Szombaton különleges programot tekinthetnek meg azok, akik útba ejtik Bélapátfalvát, ahol az ipari park füves részén – vidéken először – hatvan kutya részvételével agárversenyt rendeznek. Felelevenítik a régi vadászhagyományokat, így az agarak a műnyúl után nem egy ovális pályán, hanem cikk-cakk vonalban futnak majd, párosával. A program délelőtt tíz órakor kezdődik, s délutánig tart.
A MEOE Egri Alapszervezete arra is elnyerte a jogot, hogy megrendezzék a II. Szilvásváradi Vadászkutya CAC-ot. Ezt húsvéthétfőn tartják, s ehhez kapcsolódnak a társprogramok is. A vadászkutyák társadalma elképesztően színes, csaknem 100 fajta tartozik e körbe. Ezek képviselői közül 500 kutya hazai és külföldi versenyez majd a CAC-on. Itt, a CACIB-bal szemben nem nemzetközi, hanem országos címet nyerhetnek a legszebbek.
Míg a szépítkezés, felkészülés és zsűrizés tart, a már minősítést szerzett kutyák gazdái, s az érdeklődő közönség vadászíjászati-bemutatót is láthat, sőt íjászati oktatásban is részt vehet. Délután 2 órától a Szilvásváradi Ménesgazdaság lipicai tornászcsoportja ad műsort. A nap győztesei 15 órától vonulnak fel, s a bírák kiválasztják azt a vadászkutyát, amely Magyarországon a 2011-es évben a legszebb. (www.heol.hu)
A rendezvény honlapja: http://www.szilvasvaradcacib.hu/
A “Bükkvidéki kalauz” 1898-ban jelent meg. A túristák és az utazó közönség számára készült tájékoztatót ifj. Truskovszky Gyula írta. Az alábbi írás a tájékoztatóból való az eredeti helyesírással és szóhasználattal.
Eger környéke.
Az Eged. A Bükkhegység legdélibb csúcsa az Eger felett emelkedő Nagy-Eged (552 m.), Egerből leginkább két irányból szokták megközeliteni. Egyik a Szarvas kaszárnyától az Almagyar és Kis-Eged hegyeken keresztül meredeken egy óra alatt vezet a csúcsra. A másik út 11/2 óra alatt a Donát-utczán keresztül a szőlőtelep felé a Hosszú-Egedre (546 m.) vezet s onnan kanyarodik vissza a Nagy-Egedre a tulajdonképeni Eged csúcsra. A legmagasabb pontra a M. K. E. Egri Bükk Osztálya kilátó tornyot tervez. Addig a mig ez felépül, a kilátást három különböző helyről szemlélik. A szemlélő lábai alatt az egri szöllő—hegyek Eger, Felnémet, Felső-Tárkány terülnek el. A láthatárt északon a Bükk fennsik szegélye, nyugaton a Mátra kéklő lánczolata zárja. Egertől a Mátráig a mátraalji dombvidék húzódik. Egyik kiemelkedésén Sirok várának romjai láthatók. Délen és keleten a láthatár-alja a Nagy-Alföldbe vész el, a melyből tiszta időben szélesen kiválik egy ezüst csik, a kanyargó Tisza.
A Várkút és a Várhegy. A Nagy-Egedről a gerinczen a Borsodi Bükk-Egylet piros szinjelzése vezet Miskolcz felé. Ezen jelzést követve, egy óra alatt a Várkútat érjük el. A kúttól fél óra alatt feljuthatunk a Várhegyre. A 666 m. magas hegy csúcsa be van nőve erdővel s igy bár nagy területen a legmagasabb csúcs kilátást nem nyujt. Tetején földsánczok nyomai láthatók.
A Mákszemen és Thebén át Lillafüredre. A Várkúttól a piros jelzés mentén tovább folytatható az út a zsércz—noszvaji hármas határhoz (1/2 óra), innen fiatal erdők közt a Mákszemre (1 óra) az erdővédlakhoz (a katonai térképen Mákosorom 474 m.) mehetünk. Ez a gerincz legalacsonyabb pontja. Innen az út az 594 m. magas hegyen át a Tereczka völgybe s onnan Thebe erdővédlakhoz (1 óra) vezet. A honnan Lillafüred két óra alatt érhető el.
Felnémet. Egerből a város végétől a Gröber-féle elárasztásra berendezett szőlőtelep érintésével fél óra alatt érhető el Felnémet csinos nagy község. Lakosainak száma 1537. Van postahivatala. A helység nagyon régi, már IV. Béla királynak 1261-ben kelt adománylevele emliti, mint püspöki birtokot. Felnémet közelében a szarvaskői völgy nyilasánál pálos monostor állott, melyet 1374-ben II. Miklós egri püspök alapitott. Hihetőleg Perényi Péter pusztitotta el a 16-ik század közepén.
A Berva és a Mészvölgy. Felnémetről a templomtól egy óra alatt a Berva hegy (503 m.) érhető el. Innen szép kilátás nyilik Egerre, a tárkányi völgyre és a fensik déli meredekjére. A Bervahegy északi oldalában a meredek falú, sziklás, keskeny Mészvölgy huzódik, melynek szikláiban számos barlang van. A völgynek, melynek különösen a Berva- és Istvány sir hegyek közt levő része érdekes, bejárata Felső-Tárkány alsó végén van.
Felső-Tárkány. Felnémettől egy órányira van Felső-Tárkány. Nagy község 1686 lakossal. Minden oldalról zöldelő hegyek által védett s csupán délfelé nyitott völgyben fekszik. Kedvező fekvése nagyon alkalmassá tenné nyaralótelep, különösen pedig klimatikus gyógyhely létesitésére. A községen keresztülmenve a tóhoz érkezünk, melyet bűvizü források táplálnak. A tó kiterjedése nem nagy, de a környező sziklák s a keskeny völgy, melyben fekszik, szépségét nagyban emelik. A tavon felül a Barátrét terül el. Felső-Tárkányban a karthauziaknak volt kolostoruk. Felső-Tárkányból Lillafüredre a Löki völgyön át a Láposkút, a Pazsák és Thebe erdővédlakok érintésével Gyertyánvölgyre (3 1/2 óra) s onnan Lillafüredre (l3/4 óra) juthatunk.
Az Imóforrás. A löki völgyben felfelé haladva Lambot erdővédlak (Lambot háznak tulaj donkép a Samassa menházat nevezik és palabánya munkások részére épült házat a katonai térkép hibásan nevezi igy) mellett az időszaki Imó-forráshoz érhetünk (2 óra). A forrás a katonai térképen feltüntetve nincs. A Fekete-hegy 652 m. és Malomhegy 690 m. közt fekszik.
A Tarkő. Az Imó-forrástól l1/2 óra alatt mászhatjuk meg a 932 m. magas Tarkőt. Kopár csúcsáról a Zsérczi Nagy Délről és Bányahegyről nyiló kilátáshoz sokban hasonló kilátás nyilik. A különbség az, hogy Tarkőről Eger és a Tárkány-völgy jobban látszik. E miatt a kilátás általában szebbnek mondható. A Tarkő meglátogatásánál, mindaddig mig az út jelezve nincs, a legnagyobb óvatosság és vezető fogadása ajánlható. Mert könnyen megtörténhetik, hogy a turista nem ismervén ki magát, betéved a turisták elől elzárt gr. Erdődy-féle erdőterületbe. A Tarkőről 2 óra alatt Répás-Hutára mehetünk. Vagy a fensik szegélyén folytathatjuk az utat a másfél órányira fekvő Peskő (856 m.) a további egy óra távolban levő Ördög-hegy (871 m.) s a tőle másfél óra alatt elérhető Bélkő (784 m.) csúcsokra s le Apátfalvára (további egy óra).
A Vörösköi völgy, Vöröskö forrás és Samassa menház. A Tarkő aljába a Vöröskői völgy is elvezet. Ez a Hidegkúti völgynek képezi folytatását. A keskeny erdős völgy baloldali legnagyobb mellékvölgyében egy erdei tisztáson a Lambot erdészház vagy Samassa menedékház áll. A katonai térképen a ház feltüntetve nincs, de a tisztás meg van. (A Löki bércz nevében az „r” betütől nyugatra fél centiméternyire.) A menház Felső-Tárkány felső végétől két órányira van. A házban nagyobb turista csapat is meghálhat. Gesztes Lajos felső-tárkányi főerdész szivesen bocsátja a menházat a turisták rendelkezésére. A fővölgyben felfele Felső-Tárkánytól ugyancsak két órányira az időszakos Vöröskő forrást találjuk, melynek csak április hó elejétől julius közepéig fakad vize. A Tarkő a menháztól, legkényelmesebben az Imó-forrás felé érhető el.
A Peskő, Ördöghegy és Kerekhegy. A fennsik déli párkányán kiemelkedő csúcsok közül különösen még e három emlitendő meg. Mind a három a Tarkőéhez hasonló kilátást nyujt. A Peskő (856 m.) alatt a Peskő menház van. Ezt Gesztes Lajos felső-tárkányi főerdész szintén szivesen átengedi a turistáknak. A menház Felső-Tárkánv felső végétől 21/2 órányira fekszik. Innen a Peskő fél óra alatt érhető el. Felső-Tárkányból a Peskő a Bányabérczen át is elérhető. A Peskőtől egy órányira van az Ördöghegy (851 m.) Ennek kilátása kissé korlátoltabb. Az Ördöghegyre Tárkányból akár a Papkőn, akár a Középbérczen át jó út vezet fel. Az Ördöghegytől délre félórányira a hasonló kilátású Kerekhegy (786 m.) van.
Szarvaskő. Felnémettől az Eger patak mindinkább keskenyülő völgyében halad az út tova. A völgy szeszélyes kanyargásai közben Szarvaskő várának romjai tünnek fel. A sűrű erdőkkel koszoruzott hegycsúcsok közt komor sziklafal tetejében áll a rom, a meredek hegy oldalban veszélyes gyalogösvény huzódik fel hozzá. A várat az egri püspökök épittették az 1261. és 1333. között eső időszakban. Sorsa mindig az egri várétól függött s hazánk történetében csak mint másodrendű vár szerepelt. Midőn a törökök 1596-ban Egert bevették, a szarvaskői várőrség Gál János várnagygyal együtt a várat odahagyta s az ily módon török kézre jutott. 1687-ben Egerrel együtt a töröktől visszavétetett. A 18. század közepe táján pusztult el. A várral szemben az egyik jobboldali mellékvölgyben Szarvaskő kisközség fekszik. Lakosainak száma 345. Nevezetes a Pyrker egri érsek által 1845-ben épitett temploma. Szarvaskő Egertől 11 kmre fekszik. A szarvaskői völgy egyike a Bükk legregényesebb pontjainak és sokan a hámori völgy elé helyezik. Meglátogatása minden Egerben megforduló turistának nagyon ajánlható annyival is inkább, mivel oda kényelmes kocsiút vezet.
Apátfalva. Szarvaskőről Monosbél (310 lakos) kis községen át további 8 km. útat hátrahagyva Apátfalvára érünk. A völgyszoros már Monosbélnél tágas völgykatlanná szélesedik s csakhamar, megpillanthatjuk a sziklás Bélkő (784 m.) aljában fekvő nagy községet. Ez a palóczok egyik válfaját képező barkók főhelye. Lakosainak száma 1399. Van postahivatala és jó vendéglője. Főnevezetessége a községtől keletre közvetlenül a Bélkő lábánál fekvő apátsági templom. A templom nevezetes román kori műemlék, átmeneti román, és góth izlésben épült. Tudományos leirását Ipolyi Arnold adja az Archeologiai Közlemények VI. kötetében. Az apátság épületeiből ma csak a templom maradt fel. Magát az apátságot II. Kletus egri püspök alapította 1232-ben. Azóta az okmányok sokat emlegetik, mint virágzó helyet.
Az apátság virágzásának az I. Ferdinánd és János királyok közt való versengés vetett véget, midőn a Perényi Péter áltál Háborgatott szerzetesek elhagyták. 1562-ben midőn javai a szarvaskői várhoz csatoltattak, tényleg meg is szünt az apátság. Czimét azonban folyton adományozták. I. Lipót király Szarvaskő visszavétele után 30 évre az egri káptalannak engedte át, a mely azt az egri papnevelő intézetnek adta. Az adományozáshoz az uralkodó is hozzájárult s az apátság javai azóta a papnevelő birtokában vannak. Apátfalva történetéből megemlithetjük, hogy 1750-ben több más környékbeli helységgel egyetemben Apátfalva is megtagadta az urbéri tartozásokat s mintegy 400-an összegyűlve Apátfalván erőhatalommal szegűltek a főszolgabiró intézkedései ellen. A rend csak akkor állott helyre, a midőn lovas ezredet küldtek ellenük. A templom mellett a negyvenes évek végén alapitott kőedénygyár Tulajdonosa a papnövelde, bérlői a Nagy testvérek. A templom mellett van a három forrás egyike. Hires búcsújáró hely. Forrása közönbös hévíz, a nép köszvény ellen használja. Apátfalvától 7 km. távolságra van a Bánvölgyében fekvő Szilvás község. A Bélkö 784 m. A templom felett emelkedő sziklás csúcs megmászása másfél órát vesz igényben. Tetéjéről igen szép kilátás nyilik, a mely felöleli a Bükk délnyugati részeit a Mátrát, a mátraalji sikot, a Mátrától és Bükktől északra, illetve nyugatra elterülő dombvidéket, a felvidék nagy részét, közte a Magas-Tátrát is. A Bélkőről folytatható az út a fennsik déli szegélyén kiemelkedő csúcsok: az Ördöghegy, Peskő és Tarkő felé.
A “Bükkvidéki kalauz” 1898-ban jelent meg. A túristák és az utazó közönség számára készült tájékoztatót ifj. Truskovszky Gyula írta. Az alábbi írás a tájékoztatóból való az eredeti helyesírással és szóhasználattal.
Eger.
Fekvés. Eger rendezett tanácsú város, Hevesmegye székhelye. Az Eger patak völgyében zöldelő hegyek közt a tenger szine felett 170 m. magasságban fekszik.
Vasút. Eger a Budapest—Miskolcz fővonalból Füzes-Abonynál kiágazó szárnyvonal végállomás. A Budapestről jövő vagy Budapest felé menő vonatokkal naponta négyszer induló és négyszer érkező vonatok kötik össze.
Bér- és társaskocsik. Minden szállodának vannak társaskocsijai, melyek személyenként 20 krért a városba szállitanak. Kétfogatú bérkocsik minden vonatnál állanak a közönség rendelkezésére. A bérkocsik dijszabása nappal 60 krajczár, éjjel 1 forint. Bérkocsi állomások: a Káptalan-utczán és a Haltéren.
Szállodák. Elsőrangú: a Casinó Mesner Károly szállodája (a Széchenyi-utczában az ó Casinó épületében). Másodrangú: a Nemzeti Berger Vilmos szállodája (a Káptalan-utcza és a Jókai-utcza sarkán).
Kávéházak. A Széchenyi Marosi Zsigmond kávéháza a Kossuth-utczában, Nemzeti Berger Vilmos kávéháza a Jókai- és Káptalan-utczák sarkán.
Étterem. Mindkét szállodában, továbbá Farkas Kálmán étterme a Gymnazium-utczában.
Cukrászdák. Giovanelli, ezelőtt Buday (a Széchenyi-utcza alsó részén), Zander (a Széchenyi-utczában).
Fürdők. Az érseki fürdő uszodával (a Fürdő-utczában, Simkovics fürdő (az előbbi közelében), mindkettőt a Várhegy tövéből fakadó hévforrások táplálják. Vizük tüzetesen megvizsgálva még nincs. Hőfokuk 30,7—32,4° C. közt változik. Főként csak tisztasági szempontból használják, noha gyógyhatásuk különösen bőrbajokban nyilvánvaló.
Posta-, táviró- és telephon-hivatal a Széchenyi-utczában.
Séta a városban. Az Eger nevezetességeit megtekinteni óhajtó idegen első sorban az Esterházy-térre megy és az érseki székesegyházat s a lyceumot nézi meg.Ezen a téren van az érseki lak is. Ezután folytatja a sétát s a város legszebb utczáját a Káptalan-utczát, a hol a kanonokok laknak, továbbá a megyeháza és a törvényszék a ferenczrendiek rendháza és temploma vannak, átvágva a Korona-utczába s onnan a Fürdő-utczába megy. Itt van az Érsekkert bejárata, ennek megtekintése után átmegy az Eger hidján s a fürdőhöz érkezik. A fürdőtől az Uszoda és Álmagyar utczákon keresztül a Mecskey-kapuhoz ér a turista s ezen át felmegy a várba. Ezt félóra alatt futólag megtekintheti. A várból ugyancsak a Mecskey-kapun keresztül tér vissza és a Dobó- és Mecset-utczákon keresztül a mecsethez megy. A mecsettel szemben az irgalmasok rendháza és temploma van. A mecsettől a ref. templom mellett elhaladva visszatér az Eger jobb oldalára, útba ejti a Halteret, a Városházteret, melynek a Városházán kivül még egy középülete van: a minoriták rendháza és temploma. Végigsétál a szűk Széchenyi-utczán. Ez utczában igen sok üzlet van. Továbbá itt van a czisztercziták rendháza, temploma és gymnasiuma, a főreáliskola, az érseki palota melléképületei, az irgalmas nővérek kórháza és tébolydája stb.
A székesegyház.Eger legnevezetesebb épülete a székesegyház az Esterházy téren.. Ez a nagy keresztalakú három hajós épület 1831—37-ben épült Pyrker János László érsek költségén (800,000 frt). Hossza 100 m. szélessége 54 m. Főbejáratához 18 m. széles lépcső vezet, melyet Szent-István és Szent-László királyok, valamint Péter és Pál apostolok szobrai diszitenek. Tizenkét korinthusi oszlop tartja a 40 m. magas kupolát, a mely mellett két 56 m. magas torony emelkedik. A baloldali első mellékoltárban üveg alatt őrzik Imre királyfi csontjait. A templom szoborművei Casagrande Márktól valók, a Szent-János evangelista szenvedését ábrázoló nagy oltárkép Danhauser bécsi müvész alkotása. Mellékoltárainak képét Schiavonni, Malatersti, Busato és Grigoletti olasz festészek festették. Nevezetes felséges hangú igen nagy orgonája is van.
A többi templomok. A főtemplomon kivül van Egerben a katholikusoknak hat templomuk. T. i. a cziszterczi (Széchenyi-u.), minorita (Városháztér), ferenczrendi (Káptalan-u.), servita (Servita-u.) és irgalmas (Mecset-u.), rendek templomai és a kórház templom (Széchenyi-u.) Ezenkivül van a városban tiz kápolna. A görög-keletieknek a Rácz-kapu tér mellett van nagy és diszes templomuk. A reformátusoknak az Irgalmas-utczában van kisebb templomuk.
A lyceum. A székesegyházzal átellenben emelkedik. Gr. Esterházy Károly püspök épittette az 1765 — 1785. években. több mint 2 millió pengő forint költséggel. A franczia renaissance modorban épitett épület minden oldala utczára nyilik. A keleti oldal közepén az 52 m. magas csillagvizsgáló torony emelkedik. Ez nyolcz emeletes. A hetedik emeleten terrasz van, melyről szépen belátni a várost, sőt környékét is. A nyolczadik emeleten van a camera, obscura. A csillagvizsgálót 1786-ban Hell Miksa hirneves csillagász rendezte be. Szakértő vezetője már évek óta nincs.
A többi oldalak közepén a mindkét emeletre kiterjedő nagy termek vannak. Az északi oldalon fekvő teremhelyiség a lyceum kápolnáját fogadja be. Menyezetét a Maulpertsch német művész által festett, a menyországi boldogságot ábrázoló freskó dísziti. Oltárképe azt örökíti meg, midőn Szent-István hazánkat a bold. Szűznek felajánlja. A képet az egri származású Hess festő-müvész, későbbeni bécsi császári képcsarnok igazgató, festette. A nyugati oldal közepén a vitaterem van. A menyezetét diszitő festmény Sigris német müvész műve és a tudományok különböző ágait személyesiti meg.
A déli oldal közepén a könyvtárterem van. Menyezetén a Kracker és Zach német festészek által festett s a tridenti zsinatot ábrázoló remek freskó van, melyen 132 életnagyságú alakot láthatunk. A terem körül karzat vezet. A szekrények, mint általában a könyvtár minden asztalos munkája, tömör tölgyfából készült és természetes szinében maradt. A legtöbb szekrény homlokzatát megaranyozott mellkép ékesiti. A könyvtár alapját gr. Esterházy Károly püspök vetette meg 20,293 kötetbe foglalt 13,879 munkával. E szám azóta körülbelől megháromszorozódott. A lyceum épületben a jogakadémia, theologia, tanitóképezde és az érseki nyomda, valamint a muzeum vannak elhelyezve. A muzeum főképen az Eger vidékén talált régiségekből, pénz és éremgyüjteményből, az egri püspökök és érsekek arczképcsarnokából és egyes különlegességekből áll.
A mecset. Az irgalmasok rendházával szemben a Mecset-utczával szemben áll a 35 m. magas, 14 szögletű minaret, egyedüli maradványa a török hóditás korában fennállott öt mecsetnek. Pyrker érsek 1829-ban megujította s tetejére a félhold felé a keresztet tétette. Az 1897-ik évben a műemlékek országos bizottsága költségén ujból kijavittatott.
A vár. Az egész város felett a vár uralkodik, melybe az egyik hős védőről elnevezett Mecskey-kapun át juthatunk. Még épségben levő részei honvédlaktanyául szolgálnak. Legmagasabb részei kálváriává vannak átalakitva, melyről igen szép kilátás nyilik. A több helyütt még meglevő közvetlenül a régi falak közt a Szt-János egyház némi rommaradványai vannak. Dobó Istvánnak siremléke, melyet Pyrker érsek 1833-ban hozatott el Dobó-Ruszkáról, mellett egyszakállos ágyú és ágyúgolyók vannak.
Közhivatalok. Városháza (Városháztér), Megyeháza (Káptalan-u.), anyakönyvi felügyelő (Vásártér), az egri járás szolgabirói hivatala (Szalóki-út), kir. törvényszék és járásbiróság (Káptalan-u.), pénzügyigazgatóság (Városháztér), tanfelügyelőség (Vásártér), államépítészeti hivatal (a megyeházán), pénzügyőri biztosi állomás (Szalóki-út), pénzügyőri szakasz (Irgalmas-u.), adóhivatal (Városháztér), ügyvédi kamara (elnök Imre Miklós, Korona-u.), közjegyző (Lipcsey Péter, Jókai-u.), Babics Béla id. utóda (Káptalan-utcza), állami állatorvos (Korona-u.), szőllészeti és borászati felügyelő (állami szőlőtelep), csendőrszakasz parancsnokság (Kertész-utcza), a cs. és kir. 60-ik gyalogezred parancsnoksága és a 60-ik hadkiegészitő parancsnokság (nagy kaszárnya a Vásártéren), a 10-ik honvédgyalogezred 2-ik zászlóaljának parancsnoksága (Vár), erdőfelügyelőség (Vásártér, Óvoda-u.).
Tanintézetek. A róm. kath. érseki jog-lyceum (1741), érseki hittani intézet (1700), mindkettő a lyceum épületben; cistercita főgynnasium (1692) és az áll. reáliskola a Széchenyi-utczában; róm. kath. tanitó képző intézet (lyceum), róm. kath. tanitónő képző intézet (Káptalan-u.), angol kisasszonyok nőnevelő intézete (Káptalan-u.), állandó szőllőszeti és kertészeti tanfolyam, alsóbb fokú kereskedelmi és ipariskola, ellemi népiskolák, kisdedóvodák, két nőegyleti árvaház.
Hirlapok. Egri Hiradó, Egri Ujság, Hevesvármegyei Hirlap, továbbá számos egyházi és tanügyi folyóirat.
Szinház. A hatvani úton nyári szinkör.
Egyesületek. Társaskörök. Ó-Casinó (Casinó vendéglő) Egri Club (Piacz-utcza, Kereskedelmi Bank háza), Szabadelvű kör (Széchenyi-utcza), Keresztény iparoskör (Dobó-utcza) Katholikus legényegylet (Mecset-utcza). Jótékonyczéluak. A Hevesmegyei nőegylet, Egri nőegylet és Izraelita nőegylet. Tudományos. Az orvos-gyógyszerész egylet. Közművelődési. Az Irodalmi és műpártoló egylet és az Egri dalkör. Sport-egylet. A Magyarországi Kárpát-Egyesület Egri Bükk-Osztálya, a Korcsolyázó egylet, a Polgári lövészegylet, Testgyakorló egylet. Közhasznu: A Tűzoltó egylet.
Lakosság. Eger lakosainak száma 1850-ben 16,858 volt. 1870-ben 19,150, 1891-ben 22,427. A népesség szaporodása tehát nagyon lassú. Nyelv szerint van: magyar 21,911, német 272tót 130. Az idegen ajkúak csekély száma a bevándorlás csekély mértéke mellett szól.Hitfelekezet szerint van: róm. kath. 19.381, ev. ref. 406, ág. ev. 166, izraelita 2396. A lakott házak száma 3102.
Rövid történet. Eger hazánk történetében már Szent István korában nevezetes szerepet játszott, a ki püspökséget alapitott itt. A tatárok feldúlták, de IV. Béla ujból felépitette és falakkal vétette körül. Sok szenvedés és megpróbáltatáson ment keresztül még az Árpádok és a vegyesházi királyok alatt is.
Megörökitette a vár védőinek Dobó Istvánnak és Mecskeinek nevét, valamint a lakosság elszántságát az 1552. szeptember 11-től október 18-ig tartó sikertelen ostrom. Negyvennégy évvel utóbb azonban a törökök kezére került és a majdnem évszázados török uralom alatt egészen eltörökösödött. 1687. deczember 12-én történt visszavételével uj korszak kezdődött történetében, a helyreállitás és az alkotások korszaka. Ez időben alapittattak a gymnasium (1692.), a papnövelde (1700.), és a joglyceum (1741.)
A püspökök sorából a legemlékezetesebbé tette nevét a lyceum bőkezű épittetője, gróf Eszterházy Károly. A püspökség 1804-ben érsekséggé emeltetett s belőle még a szatmári és kassai püspökségek alapitattak.
1809-ben itt tartózkodott I. Ferencz neje a trónörökössel és több főherczeggel együtt; sőt ide hozták a szent koronát is. Megemlithető, hogy 1807-ig a város Eger jobbparti része Heves-, Eger balparti része Borsodvármegyéhez tartozott.
Sétahelyek. Az Érsekkert. Eger egyedüli sétahelye a város délkeleti részén elterülő érsekkert. Bejárata a Fürdő-utczáról nyilik. Szép gesztenye- és hársfasorai árnyas sétahelyet szolgáltatnak. Ujabban nyári vendéglője is van. Van továbbá tennis pálya is. Sajnos, hogy az egri közönség nem használja fel kellőképen e csakugyan kellemes helyet.
Egyéb sétahelyek. A várost környező szőlőhegyekben még több sétahelye is van Egernek. De a közönség ezeket is csak kis mértékben látogatja. Leglátogatottabb volt a Szép asszony völgye, de az ott levő vendéglő megszünvén, a látogatottság is csökkent.
A 2011. február 10.-i ”Első Nyugdíjasok Megyebálján” a Felnémeti Derűs Alkony Nyugdíjas Egyesület tagjai hatalmas sikert arattak a ”Felnémeti Lakodalmas” előadásukkal a Bartakovics Béla Művelődési Házban.
<
A felvételt készítette: Korózs Lajos
1807. szeptember 7-én született Egerben a Lenkey és Zádorfalvi családban, melynek ősi fészke a Gömör-Kishont vármegyékben fekvő Sajólenke, vagy mint régebben nevezték: Nenke volt. A források szerint e család már 1365-ben szerepel a gömöri nemesek között. II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc időszakában, 1704-ben, Lenkey János a felkelő gömöri nemesség tizedese volt. Részt vett a szabadságharcban a család András és Péter nevű tagja is. Később a Lenkey-család nagyon kiterebélyesedett, s közülük Egerbe is eljutottak. Lenkey János tábornok nagyapja Lenkey Mihály volt, aki Sajólenkéről Apátfalvára költözött. Fiai közül Károly királyi testőr, majd Arad megye esküdtje volt, Antal és Lajos kapitányok lettek. Az említett Károly volt Lenkey János honvédtábornok édesapja, akinek bátyja volt a szabadságharcban ugyancsak résztvevő huszár ezredes, Lenkey Károly (1803-1874).
Lenkey János bátyja példáját követve a katonai pályát választotta. A korneuburgi utászkari iskolában képezték ki és 1822-ben főhadnaggyá, 1839-ben másodkapitánnyá, és 1843-ban kapitánnyá léptették elő.
Az 1848-as márciusi pesti forradalom kitörése Galíciában találta, ahonnan 1848 májusában kalandos körülmények között századával hazaszökött, s itthon szolgálatra jelentkezett. A fiatal magyar kormány a Béccsel való jó viszony fenntartása érdekében hadbírósági vizsgálatot indított ellene és “büntetésből” – századával együtt – beosztották a délvidéki hadsereghez.
Lenkey János és társai ellen indított “vizsgálat” felháborította a közvéleményt, s ez ihlette 1848 augusztusában Petőfi Lenkei százada című versét, amelynek első versszaka így hangzik:
“Koszorút kötöttem Cserfa-levelekbül, Harmat csillog rajta Örömkönnyeimbül Kinek adnám én ezt, Kinek adnám másnak, Mint vitéz Lenkei Huszárszázadának?”
Nem véletlen a költő témaválasztása, hisz Lenkey hősiességének bemutatásával példaképet akart állítani nemzete elé, amikor a vers végén így írt:
“Tőről vágott magyar Ember a kapitány, Itt a haza földén, Hová vont szívetek, Forró öleléssel Üdvözlünk titeket, Jó vitéz testvérek, Üdvözlünk ezerszer Beszéljen akármit A hadügyminiszter!”
Lenkey és százada a Délvidéken, különösen Verbásznál keményen harcolt a bécsi udvar által feltüzelt szerb csapatok ellen. E harcok során tanúsított magatartása jutalmaként honvédezredessé léptették elő. Ilyen minőségben nevezték ki a Bakonyi Sándor tábornok vezette bácskai hadtest egyik hadosztályának parancsnokává. Ó- és Törökbecsén Damjanich Jánossal együtt csatázott számos esetben a szerb és a román erők ellen, és innen csak akkor távozott, amikor a magyar honvédség a hatalmas túlerő következtében kénytelen volt kiüríteni Bánátot. Lenkey és Damjanich, miközben vasfegyelmet tartott csapatai körében, szigorú rendben vonult észak felé Szolnok irányába, hogy ott felvegyék a harcot a közeledő Windischgrätz osztrák tábornok erős császári ezredeivel. Közben azonban Lenkeyt Szegedre vezényelték, hogy vegye át gróf Hadik Gusztávtól a parancsnokságot. De mielőtt e parancsot teljesítette volna, visszavezényelték Szolnok keleti előterébe, Törökszentmiklósra.
1848 decemberében tizenhárom j honvéd huszárezredet állított fel az Országos Honvédelmi Bizottmány, s Lenkey lett az 1. honvéd huszárezred parancsnoka. Az ellenséges hadsereg a főváros felé közeledett, s Kossuth Lajos 1848. január 2-án haditanácsot hívott össze, a további teendők megbeszélésére. E haditanácsban, amely úgy döntött, hogy a kormány Debrecenbe távozzék, ott volt Lenkey János is.
1849. március 15-én a forradalom győzelmének évfordulóján Kossuth Lajos eddigi kimagasló hősiessége jutalmául Lenkey Jánost tábornokká léptette elő, s egyben megbízta Komárom vára parancsnoki tisztével, és a VIII. hadtest irányításával is. Lenkey tábornok az osztrákok blokádján át csak álruhában tudott eljutni Komárom várába, hogy elfoglalja tisztségét. A vár felmentésére közelgő Görgey Artúr tábornoktól, a Feldunai Hadtest parancsnokától azt a rendelkezést kapta, hogy egy erős kirohanást intézzen az osztrák csapatok ellen. Erre 1849 áprilisában került sor, amelynek során hétszázhúsz huszárral, négy zászlóaljnyi gyalogossal, valamint egy üteggel rontott ki a vár falai körül lévő ellenségre.
Lenkey tábornok mindvégig hősiesen és nagy bátorsággal teljesítette várparancsnoki tisztét, amíg meg nem érkezett Guyon Richárd honvédtábornok, hogy átvegye tőle a parancsnokságot. Időközben Görgey Artúr honvédseregével nagy elszántsággal tört Komárom irányába, s április 22-én felmentette az ellenséges blokád alól, majd Győrön túlra sikerült visszaszorítania az osztrákokat. Mikor Görgey Buda ostromára indult, s vele együtt távozott Komáromból Lenkey János tábornok is, de útközben megbetegedett, a visszavonulás gondolatával foglalkozott. Először Pesten éldegélt, majd Szegedre vonult vissza. Amikor azonban onnan is menekülnie kellett, Nagyvárad adott otthont a beteg tábornoknak. Megfelelő források híján nincs tudomásunk betegségei jellegéről, de tény, hogy olyan baja lehetett, amely átmenetileg alkalmatlanná tette őt katonai szolgálatra.
Görgey tábornok Arad térségébe való megérkezése után Lenkey is otthagyta Nagyváradot és Aradra húzódott. Tiszt- és tábornoktársaival egyetértve ő sem akarta megadni magát az osztrákoknak, ezért Görgey Artúrnak, az orosz hadvezetéssel való megállapodás értelmében Aradról Világosra vonult a honvédsereg, hogy ott kapituláljon a cári csapatok előtt. Lenkey János tábornokot is ott találjuk azok között, akik 1849. augusztus 13-án letették a fegyvert a cári csapatok főparancsnoka Paszkijevics herceg előtt.
Lenkey és társai sorsa fölött azonban nem a cári tábornokok, hanem a véreskezű osztrák Haynau döntött. 1849. augusztus 27-én, mintegy két héttel a világosi fegyverletétel után, tábornoktársaival egy csoportba vonva, Aradon őt is a császári és királyi rendkívüli hadbíróság elé állították. A bírósági eljárás során azonban Lenkey tábornokon súlyos elmebetegség tünetei jelentkeztek. Az aradi várbörtön falai között elméje elborult, ezért elkerülte társai sorsát, az akasztást, a golyó általi kivégzést.
A bírósági eljárás alatt és után – bátyja, Lenkey Károly ezredes emlékezése szerint -, egy fűtetlen, ablak nélküli szobában, az őrök által megsebzett testtel, minden ápolás nélkül tengette napjait, s ilyen állapotban hunyt el 1850. február 9-én. Ez utóbbi a helyes halálozási dátum, amely eredeti forráson alapul. Tévesek tehát azok a dokumentumok, amelyek halálának dátumát február 7-ben, illetve 8-ban jelölik meg.
Lenkey János vitéz tábornok hamvait az aradi temetőben hantolták el. Innen, hosszú évtizedek múlva Eger város képviselőtestülete 1936 májusában földi maradványait, katonaládájával együtt hazahozatta szülővárosába Egerbe, ahol a Kisasszony temetőben lévő családi sírboltba temették újra. Már 1874-től itt nyugodtak bátyja, Lenkey Károly ezredes maradványai. Sajnálatos módon azonban az 1936-os temetéskor elfelejtették a síremlékre rávésni ezt a tényt, s azóta sem pótolták azt.
Lenkey János egri szülőháza a Széchenyi és a Kováts János utca sarkán ma is áll, s az épület Széchenyi utcai frontján már az 1920-as években emléktáblát helyeznek el, amelyet október 6-án évenként megkoszorúznak az egri polgárok. A város vezetésének gondolkodni kellene azon, hogy a jó állagú épületet múzeumnak rendezzék be, s itt helyet kaphatnának nemcsak a Lenkey-család, hanem Eger más, 1848-1849-es nagyjainak, köztük Knézich Károly tábornoknak, Csiky Sándor stb. emléktárgyai is.
Szecskó Károly
Forrás: www.vjrktf.hu
A 16. század nagy társadalmi forrongásai, katolikusok és protestánsok küzdelme, valamint a reformáció irányzatainak vitái érthetővé teszik, hogy a szatíra, a gúny eszközeit a kor verselői gyakran és szívesen alkalmazták. Tették ezt már a reformáció prédikátor-írói is, elsősorban Szkhárosi Horvát, aki a barátokat, papokat, egyházi szertartásokat és babonákat tűzte tollhegyre, írói eszközeit, fogásait a világi, vágáns költészetből merítve. Ugyanebből a forrásból táplálkozott a deákok szatirikus ének-irodalma is – ama néhány vers tanúsága alapján, amely elkerülte a pusztulást.
Ezek egyike Armbrust Kristóf szebeni származású kancelláriai tisztviselőnek a Gonosz asszonyembereknek erkölcsekről (1550) című éneke, mely rokonságban van a házasének Tar Benedek által művelt nőgyűlölő változatával. Az asszonybecsmérlő vágáns és humanista verseknek ez a magyar változata történeti példákkal, anekdotákkal, még a nőpápa históriáját is előadva, bizonyítja, hogy a világon minden gonoszság a nők miatt van, mert az ördög általuk cselekszik. Egy magát Gregoriusnak nevező debreceni személy viszont a Szkhárosi által ostorozott fösvényeket gúnyolta ki Micsodás az fesvény ember {409.} (1566 előtt) című szerzeményében. Ő nem a próféták írásait citálja a vagyonhajszoló urak fejére, hanem vágáns-modorban, képszerűen (talán egyenesen kép után) rajzolja meg a fösvény ember – ezúttal bizonyára gazdag cívis – portréját.
Az efféle általánosított, személytelen szatírák még inkább fennmaradtak, mint azok, amelyeknek kifejezett célja valamely néven nevezett személy vagy pontosan megjelölt közösség nevetségessé tétele, illetve durva becsmérlése. Az ilyen írásokat az érintettek igyekeztek gondosan eltüntetni, s ezért inkább csak a rájuk vonatkozó tiltó rendelkezések, peres akták adnak számot egykori létezésükről. Egy hivatásos énekmondót, Kassai Lantos Sebestyént például azért fogtak perbe, mert az “eretnek Gál papról” (nyilván Huszár Gálról van szó) gúnyos, becsmérlő versezetet szerzett. Szerencséjére megúszta annyival, hogy megtiltották neki énekének előadását, s elrendelték, hogy annak szövegét “könyvéből” tépje ki. Az ilyen gúnyverseket néha egyszerűen csak cantilenának, cantiónak nevezték, máskor famosus versiculusnak (gyalázkodó versecske), de feltűnik már a később általánossá váló elnevezésük, a pasquillus is.
A sokszor emlegetett személyeskedő gúnyversek, paszkvillusok közül csak kettőnek a szövege maradt ránk ezekből az évtizedekből. Az egyik az ún. Felnémeti Névtelen Cantiója (1565), mely a protestáns papok ellen irányul. Érdekességét növeli, hogy a korszak egyetlen katolikus tendenciájú éneke, amely a korábban Apáti, majd Szkhárosi által a katolikus papok és szerzetesek kigúnyolására alkalmazott írói megoldásokat most a “Luther-papok” ellen fordítja. Az ének hátterét az szolgáltatja, hogy az Eger mellett fekvő Felnémet, az egri püspök birtoka, megmaradt katolikusnak, ami bosszantotta a protestáns egri várkapitányokat. A faluba ezért erőszakkal protestáns papot ültettek, s ez késztette paszkvillusa megírására a falu valamelyik katolikus deákját. A gazdagodásra törekvő, csak hasukkal törődő és feleségüket cicomázó, immár birtokon belül levő, protestáns papok szatírája tartalmilag egybevág azzal a képpel, amelyet a Debreceni disputa szerzője festett antitrinitárius szemszögből a református prédikátorokról. A másik ismert gúnyverset 1573-ban selmeci vitézek ragasztották ki a templom kapujára, az egész város polgárságát elmarasztalva benne, amiért kapzsiságukban részt kívántak maguknak a katonák zsákmányából. A vers szövege annak következtében maradt meg, hogy királyig menő “ügy” lett belőle.
Az Egerpatak festôi völgyének legszebb pontján, szédületesen meredek falú sziklaszirt áll ôrt a patak szurdoka elôtt. Homlokát omladozó várfal koronázta. Az Eger felôl érkezô turista megtorpanva bűvölödött el a festôi látvány elôtt. A diabáz sziklák elvesztették legszebb ékességüket. Októberben szomorú híreket közöltek a napilapok: összeomlott a délnek nézô utolsó várfal is. A turista nem tekinthet már át az ásító hatalmas ablaknyíláson a völgy ölén húzódó kis község pirostetôs házacskái felé. A falak leomlottak, nem gondoskodott megôrzésükrôl a mai idôk sivár lelkiségét átható közöny. Ha már a régmúlt idôk tanúi nem beszélgetnek hozzánk beszédesen, lebbentsük fel legalább a mult fétyolát és idézzük fel a vár történetét. A vár nevét Szegedi János történettudós és nyelvész onnan származtatja, hogy egy vadászat alkalmával a vadászok űzôbe vettek egy szarvast, amit a kutyák a vár helyén a sziklál közé szorítottak. A nemes állat ijedtében a sziklacsúcsról a mélységbe ugrott. Ezért nevezték el azután Szarvaskônek ezt a helyet, ahol a vár épült. Habár ez a magyarázat eléggé meggyôzô, mégis különös, hogy a hegyet Keselyű-hegynek nevezik, valószínűen azért, mert valamikor saskeselyűk fészkeltek rajta. Az igaz, hogy a Keselyű-hegynek nyúlványán, a Kishegyen van a vár. Amint a solymosi Kishegynek a meredek, nyugati részét csákkônek, éppen úgy ennek a Kishegynek is a nyugati, meredek oldalát Szarvaskônek nevezik.
Kétségtelen, hogy a várat az egri püspökök építették, mert ez a hely a püspökség alapításától fogva mindig az egri püspöké volt. A vár építésének korát nem lehet biztosan meghatározni, csak annyit tudunk, hogy az 1261. és 1295. évek közé esô idôszakban épült. IV. Béla királynak 1261-ben kelt adománylevelében az egri püspökség birtokai mind elô vannak sorolva, azonban Szarvaskô helység és a vár nincs megemlítve, pedig a szomszéd helységek: Felnémet és Bakta abban elôfordulnak. Sôt határvonalul meghatározzák a Bél nemesek földjét is, mely a szom- szédos Monosbélnél kezdôdik. Ez világosan mutatja, hogy 1261-ben még sem a helység, sem a vár nem volt meg. Szarvaskô várát elsôízben az egri káptalan 1295. évi határjáró levele említi. A helység határa akkor a bátori határal érintkezett. Ebbôl ismét határozottan arra lehet következtetni, hogy akkor már a helység és a vár is fennállott. Plébániáját az 1333. évi pápai tizedjegyzék is elôsorolja, Supeastri Episcopi név alatt, innen nevezik késôbb is még sokáig Szarvaskô-allyának. 1438-ban még a várnagyát is megemlítik, aki egyúttal az egri püspökség tisztje is volt. A vár alatt levô helység az egész 14. és 15. században Szarvaskôváralja néven fordul elô. Az 1393-94-ik évben az egri püspök számadási könyveiben, a püspökség birtokai között szerepel. Minthogy ez a vár az egri püspökség tulajdona volt, annak fenntartása és az ôrség ellátására késôbb a püspökség birtolai közül bizonyos helységeket a várhoz csatolt. Bakta, Bátor, Bocs, Deménd, Fedémes, Kerecsend és Szarvaskôváralja jobbágyai a várnak szolgáltak, adóztak s ezeknek a jövedelmeit a vár költségeinek a fedezésére fordították.
Miután Szarvaskô Egernek a mellékvára volt, ennek a várnak a sorsa mindenkor a hatalmasabb szomszéd egri várétól függött, így a történelemben csak másodrendű szerepet játszott és nagyobb nevezetességű eseményeknek színhelyéül nem igen szolgálhatott. Mégis története elég változatos, az akkori zavaros, háborús idôknek megfelelôen, éppen úgy, mint Eger váráé, csakhogy sokkal kisebb mértékben. Szapolyai János király 1527-ben Erdôdy Simon egri püspöknek adományozta, aki Péter nevű testvérét tette meg várnagynak. Mikor pedig ugyanez évben Eger Ferdinánd király birtokába került, Erdôdy Péter Erchy Ferenccel és János király többi híveivel, közel fél éven át tartotta magát Szarvaskô várában. Azonban 1528. év tavaszán Ferdinánd király vezérei ostrom alá vették Szarvaskôt és azt rövid idô alatt el is foglalták. Két évvel késôbb, 1530-ban, a Ferdinánd-párti Horváth Ferenc volt Szarvaskô várnagya, aki a vár összes tartozékait elfoglalta. Idôközben Szalaházy Tamás egri püspök, akit Ferdinánd nevezett ki e méltóságra, kénytelen-kelletlen belenyugodott ebbe a jogbitorlásba. Az elfoglalt püspökségi javakat egyszerűen zálogba adta Horváth Ferencnek, aki azonban ezzel nem elégedett meg, hanem még a szomszéd birtokra is rátette a kezét. Emiatt sűrűn hangzottak ellene panaszok az országgyűlésen.
Mikor 1540-ben Frangepán Ferenc egri püspök is Ferdinándhoz pártolt, erélyesen követelte Szarvaskô visszaadását. De Horváth Ferenc sokkal befolyásosabb ember volt, semhogy a püspök ellene valamit tehetett volna. Ebben az idôben, midôn Nógrád és Hatvan török kézbe jutott, az egri vár biztosítása volt Heves vármegye összes rendeinek legfôbb gondja és törekvése. Igy a többi között az 1545. évi országgyűlésen a rendek Szarvaskô lerombolását határozták el és kimondották, hogy a vár jövedelmei az egri vár fenn- tartására fordíttassanak. Oláh Miklósnak egri püspökké történt kinevezése után, 1549-ben, Horváth Ferenc átadta a várat Dobó Istvánnak, aki Szarvaskôre Szalkay Balázst nevezte ki várnagynak. Midôn 1552-ben az egri várat a törökök hevesen ostromolták, a szorongatottt Dobó István Szalkay balázs szarvaskôi várnagy által hívta fel a vármegyéket és a fôurakat, hogy küldjenek segítséget Eger felmentésére.
A vár vár 1558-ban ismét gazdát cserél, amikor Verducz Antal, az újonnan kinevezett egri püspök vette birtokába és várnagyul Gadóczy Gábort nevezte ki. Az 1564-ik évben Magócsi Gábor lett az egri kapitány és az egri várral együtt a szarvaskôi vár ôrizetét és kormányzását is reá bízták. Az 1596-ik végzetes esztendôben Eger eleste és a szerencsétlen kimenetelű mezôkeresztesi csata után Gáll János várnagy az ôrséggel megfutamodott. Igy került a vár minden ellenállás nélkül a törökök kezébe és 1596-tól kezdve Szarvaskô a hatvani szandzsákhoz tartozott. Amint a vár a törökök birtokába került, nemcsak a vár belterülete, de a vár falai alatt elhúzódó házak is a törökök tulajdonába mentek át. Szarvaskô azután egészen 1687-ig török kézben maradt. Ekkor azonban Dória János hadainak közeledtére a törökök belátták az erôd tarthatatlanságát és otthagyva a várat, Egerbe vonultak.
Egernek 1687-ben történt visszavétele után Szarvaskô vára ismét az egri püspökök birtokába került. Ekkor Fenesy György volt az egri püspök, 1687-1699 között, akinek utóda Telekesi István, a nagy hazafi és híres egri püspök lett, 1699-1715-ig. Telekesi elôbb ura, majd a Rákóczi szabadságharc leveretése után másfélévig foglya volt a várnak. Telekesirôl, Rákóczi atyai barátjáról és tanácsadójáról, az egri papnövelde alapítójáról nevezte el a M. T. E. Egri Osztálya a papnövelde vadászpavillonjából átalakított menedékházat, a szomszédos Monosbél közelében. Telekesi életérôl turistáink nem sokat tudnak, így tehát úgy véljük, nem lesz érdektelen részletesebben kitérnünk ennek a nagy magyar hazafinak küzdelmes élettörténetére. A Rákóczi-felkelés alkalmával Eger magyar lakossága gróf Bercsényi Miklóst hívta meg a város átvételére, aki a kuruc sereggel 1703. évbe be is vonult Egerbe. Telekesi egri püspök a királynak tett hűségesküjét nem akarta megszegni, tehát engedelmet kért és kapott az eltávozásra. Mindennek dacára Bercsényi generális elfogatta és Cserépvárba záratta s onnan kénytelen nézni Eger pusztulását. A kuruc csapatok megrohanták a várost, de bevenni nem tudták, a német ôrség és az oda menekült rác lakosság ellentállása miatt. A kurucok mérgükben több helyen felgyujtották a várost, elégett a többi között a püspöki lak és a jezsuita kolostor is. Telekesi egri püspök és Heves megye örökös fôispánja, miután elégtételt kapott, nemcsak kibékült a kurucokkal, hanem egészen hozzájuk állott. Rákóczi 1705-ben tartotta meg fényes bevonulását Egerbe, ahol Telekesi püspök a Ráckapunál várta és üdvözölte. Ugyancsak 1705-ben a szécsényi gyűlésen választották meg Rákóczit fejedelemnek és Telekesi püspök kezébe tette le az esküt.
Az 1707. évi híres ónodi gyűlésen kimondották a Habsburg dinasztia detronizálását. Telekesi tiltakozott ugyan ellene, de a határozatot aláírta. A kuruc fegyverek hadi sikereinek hanyatlása és a nagy kolera véget vetett a Rákóczi-felkelésnek. A szatmári békét 1711-ik évben kötötték meg és a nemzet kibékült a királyi házzal. A reakció megindult Heves megyében is Rákóczi hívei ellen, különösen nagy üldözésnek volt kitéve Telekesi istván egri püspök. Ő már elôre megérezte a szabadságharc bukását s önkéntes száműzetésbe visszavonult Szarvaskô várába. Itt érte egyik csapás a másik után. XI. Kelemen pápa 1709-ben kiadott brévéjében a Rákóczihoz pártolt katholikus papságot büntetéssel fenyegette meg és a király hűségére szólította fel. Erre a brévére hivatkozva, Keresztély Ágoston, Magyarország bíboros-prímása Telekesit megidézte Pozsonyba, hogy tisztázza magát. Azonban Telekesi személyesen nem jelent meg, mert a fejedelem megtiltotta és írásban mentette ki magát. Erre a prímás 1710-ben a püspököt a nagypréposttal, az egri káptalannal, a papsággal és szerzeteseivel hivatalától megfosztotta. A szigorú itélet után Telekesi tartózkodott a püspöki teendôk végzésétôl és aranymiséjét a vár kápolnájában, második primitiáját is elvonultan, szarvaskôi magáynában tartorra és védôiratait is itt írta meg.
Az egri vár kapitulációja után következett be a súlyos ítélet végrehajtása. Gróf Csáky Imrét nevezték ki egri püspöknek, akit 1711-ben Hatvanban be is iktattak. Itt megjelent Telekesi is, és ünnepélyesen tiltakozott ellene, amit azonban figyelembe sem vettek. Gróf Csáky tisztjeit és öt hajdúját Egerbe küldte, ezek Telekesi püspöknek mindenét feldúlták és lefoglalták, mint az ellenségtôl nyert prédát, úgy, hogy a szerencsétlen fôpap a legnagyobb nyomorba jutott. Azonban a szentszék elégtételt szolgáltatott neki, mert egészen tisztázták szerepét és elôbbi méltóságába viiszahelyezték. Róma felszólítására Keresztély Ágoston prímás elhamarkodott és törvénytelen ítéletét visszavonta és megsemmisítette. A pápa közbenjárására a király is aláírta a megkegyelmezési okmányt a püspök, a káptalan és a papság részére. Telekesi tehát, mint a nagy szabadságharc többi jeles résztvevôje, elfogadta az amnesztiát és a király hűségére tért át.
Még négy évig állott az egri egyház és Heves vármegye élén s 1715-ben, mint katholikus fôpap és igazi hazafi, tiszta öntudattal, szeplôtelen szívvel húnyta le örök álomra szemeit. Telekesi halála után a vár egyre jobban veszített jelentôségébôl és a 18. század második felében pusztulásnak indul. Négy évszázadon át büszkén dacolt az ostromló hadak pusztító erejével szemben, az idô vasfoga hamarabb végzett vele. Kétszáz év se kellett hozzá és mind leomlottak égnek meredezô falai.
Szarvaskô a magyar turistáknak továbbra is zarándokhelye marad! A várfalak – mélység felé gördülô – romhalmaza beszédes mementó lesz! Ráeszméltet közönyünkre, eszünkbe juttatja történelmi emlékeinket, a pusztulásnak átengedô nemtörôdömségünket. A büszke sziklaszirt a várfalak alapvonalainak nyomaival továbbra is a dicsô multat lehelik felénk. Elmerengünk vérziavtaros multunk eseményein és végighordozzuk tekintetünket ezen a gyönyörűséges tájon, mely innen, errôl a sötét sziklaszirtrôl bontakozik ki a legékesebben. Pásztor József írása, Turisták Lapja, XLV. évfolyam 3. szám, 1933. március. (Az írást az eredeti helyesírással közöljük)
1. Földtani felépítés:
A Csurgó-patak vízgyűjtő területén (3. ábra), a 347,6 m magas Pirittyó-tetőt és déli előterének, a Nagy-verőnek nagy részét (Balogh K., 1964, 1981) szerint triász ladini-karni emeleti, sötét szericites pala és homokkő, vörös és zöldes kovapala építi fel, helyenként sötét, tűzköves mészkőbetelepülésekkel. Ez a palasorozat a kutatási terület legidősebb kőzete. A sorozat általában barna vagy zöldes színű radiolarittal kezdődik (Bányahegyi Radiolarit Formáció), amely a kalcit kompenzációs szint alatt rakódhatott le. A radiolaritban gyakori a felső-triász-alsó-liász zátonymészkő törmelék és a slump szerkezet. A radiolária alapján a formáció kallovi-oxfordi korú (Dosztály L., 1994). Az újabb korbeosztás szerint ma már ez az összlet a jura Lökvölgyi Pala Formáció tagja.
A Pirittyó-lápa, Csurgó-völgy, Barát-bérc, Almár-völgy középső része mentén, a miocén kárpáti – alsó-bádeni emeletébe (Hámor G. et al., 1980) sorolt Középső Riolittufa Komplexum (Tari Dacittufa Formáció) preatomagmatikus tufaösszlete található meg. A tufa andezites-dacitos összetételű. Feltárásaiban megfigyelhető, hogy alulról felfelé haladva egyre több a bázisos komponens (Póka T., 1988). Feltárásaiban rétegzett sávokban összesült és nem-összesült ignimbritek, preatomagmatikus üledékek, áttelepített tefra-rétegek és flúviális üledékek találhatók.
A Pirittyó-tető lealacsonyodó DK-i gerincén nyomokban, a 327 m magas Dobogó-bérc és a Csurgó-patak völgyfőjének közelében egységes vonulatként jelenik meg a miocén korú szarmata kavics, homok, szárazföldi agyag, helyenként riolittufa-betelepülésekkel (Balogh K., 1964). Ez a Tarnaszentmária-Sirok-Bátor vonalától K-re Eger-Felsőtárkány szomszédságáig nyúló, de bizonytalan vastagságú terresztrikum nyugatibb előfordulásain a helvéti és tortónai emelet különböző tagjainak lepusztulási felületére települ.
2. Geomorfológiai jellemzés:
A fent jellemzett változatos korú és összetételű kőzeteken igen élénk relief alakult ki. A Csurgó-völgy vízgyűjtőterületén (5. ábra) az idősebb, de a külső természeti erőknek ellenállóbb Lökvölgyi Pala Formáció kőzetei a harmadidőszak végén beköszöntő areális lepusztulás során kipreparálódtak. Ma itt a Pirittyó-tető 347,6 m magas szintje őrzi a Bükkalja idősebb, Sümegium (7-8 millió éves) hegylábfelszínét. Ezt a felszínt minden irányból meredek, 25%-os lejtők határolják.
250-300 m magasan, a Nagy-verő lealacsonyodó K-i gerincén, a Villó-bércen (309,8 m) és az Agyagos-tetőn (290,9 m), a Középső Riolittufa Komplexumhoz kötődve a fiatalabb, Bérbaltavárium hegylábfelszín maradványait (6,3-5 millió éves) találhatjuk meg. E hegylábfelszínek kialakításában döntően a pliocén váltakozóan meleg nedves-száraz, illetve szemiarid éghajlatán működő, a Bükk-hegységet areálisan pusztító külső eróziós folyamatoknak volt nagy szerepük (Pinczés Z., 1979, Pécsi M., 1991), de nem elhanyagolható a Pannon-beltenger visszahúzódását követő, a középhegységi régióinkban megfigyelhető, emelkedési tendencia sem. A felsőpliocén végétől középhegységeink relatíve egyre jobban megemelkedtek, míg az Alföld és a Kisalföld a felsőpannóniai átmeneti emelkedés után erőteljes, de szakaszos süllyedésnek indult.
A pleisztocén során a kiemelkedő középhegységekben (Bükk-hegység) a krioplanáció jelentősen átformálta az idősebb hegységperemi lépcsőket és a pliocén hegylábfelszín széles övezetét (Pécsi M., 1991). A negyedidőszaki szakaszos kiemelkedés 3 fázisban erősen megemelte a középhegységek zónájában a preglaciális hegylábfelszínt, az interglaciálisokban pedig az erőteljes völgyképződés hatására a hegységelőtéri pedimentek a medencék felé hosszan elnyúló, völgyközi hátakra tagolódtak. Az ismétlődő glaciális periódusok alatt a krioplanációs folyamamtok a völgyközi hátakra tagolódott pliocén hegylábfelszínt több esetben annyira lealacsonyították, hogy annak felszíne ma már pleisztocén pedimentnek nevezhető. Pleisztocén periglaciális korrelatív üledék borítja e felszíneket.
A pleisztocén kori periglaciális pedimentképződés bizonyítékát (18. ábra) és folyamamtát a magyar középhegységek peremén több esetben és több helyen már rekonstruálták (Pécsi M., 1963, 1964; Székely A., 1964). A periglaciális pedimentek ferde lejtőibe vízfolyás nélküli, száraz deráziós völgyek egymással párhuzamos sorozata mélyült. Megfigyelhető tehát, hogy a Bükk-hegység peremén a jellegzetes periglaciális pedimentek kialakulása szoros kapcsolatban állt a deráziós völgyképződéssel. Az idősebb és fiatalabb hegylábfelszín maradványokat övező 25-12%-os lejtőket ma deráziós-, eróziós-deráziós-, és eróziós völgyek szabdalják fel (17. ábra).
Az új tektonikus mozgások hatására a pleisztocénban alacsonyabbra tevődött az erózióbázis szintje, és megindult a folyóvízi teraszok képződése (II.a., II.b., III. terasz), illetve az egységes hegylábfelszín feldarabolódása. Az Eger-patak mentén a felnémeti Templom-dombon, a Kutyahegyi-dűlőn és a Csurgó-völgy bejárata fölött (6., 7., 8. ábra) döntően a pusztító erőknek kevésbé ellenálló miocén korú alsó riolittufán és kavics, homok, agyag összleten fennmaradt pleisztocén agyagos teraszkavicsok árulkodnak e teraszok épüléséről.
A lejtők fejlődését döntően a pleisztocénban uralkodó, s areálisan ható geliszoliflukció és különböző lejtős tömegmozgások alakították. A kriofrakció által továbbaprózódott finomabb kőzettörmelékeket, kőzetlisztet a szél, az olvadékvíz, a szoliflukció a lejtőn több ízben áthalmozta, és mint lejtőüledékek, delúviumok a hegy lábánál és a medencében egymásra rakódtak (Csurgó-völgy oldallejtői, a „Felnémeti-medence” területe). A nedvesebb klímaperiódusokban a lineáris erózió pusztította a puha kőzetet (eróziós völgyek, vízmosások). Erről árulkodnak a Nagy-verő evorziós üstjei ( .ábra). Az említett külső erők tevékenységének hatására a pleisztocénban és a holocénban erőteljesen felszabdalódott a terület, változatos felszíni formaegyüttesek alakultak ki.
A Csurgó-, Eger- és Tárkányi-patakok által lerakott pleisztocén és holocén üledékeken 500-700 m széles holocén allúvium képződött, mely ma jelentős mezőgazdasági tevékenységnek ad otthont.
Császár, Zs. – Parádi, K. (2000)
I. Ferenc császár 1806-ban rendelte el a : „ Zweite oder Franziszeische Landesaufnahme “-t – azaz a második, illetve Ferenc-féle országfelmérést, amelyet ma a II. katonai felmérésnek hívunk. 1819-től 1869-ig készültek a földrajzilag pontos szemelvények, amelyek végül összefüggően ábrázolták a teljes Osztrák Birodalmat. A papírokat a Magyar Országos Levéltár nagy felbontásban beszkennelte és felpakolta a netre, méghozzá ügyesen összekötve a Google Mapsszel, osztott képernyőn. Ez azt jelenti, hogy párhuzamosan nézhetjük végig a korabeli állapotot és a mai fotókat. A Google képei természetesen sokkal részletesebbek, de a látvány még így is bizsergető, és biztos, hogy a nem-történészeket is leköti Klik ide és keresd meg a lakóhelyed! http://archivportal.arcanum.hu/maps/html/katfelm2b_google.html
Legutóbbi hozzászólások