Get Adobe Flash player

Izelítő fotóinkból

Felnémeti modellező pálya építésének kezdete 1970-es évek vége BERVA moped, 49 cm3, 1961 KISZ élet Fajcsák Attila: Rózsa nyílik - ötven felnémeti népdal Felnémeti Fűrészüzem Lakótelepi bölcsöde és óvoda Heves Megyei Hírlap 1992. 2013 Felnémeti lecsófesztivál Felnémet,Szarvaskői út Fodrászüzlet 1961 Faszénégető

A “Bükkvidéki kalauz” 1898-ban jelent meg. A túristák és az utazó közönség számára készült tájékoztatót ifj. Truskovszky Gyula írta.
Az alábbi írás a tájékoztatóból való az eredeti helyesírással és szóhasználattal.

Eger környéke. 

Az Eged. A Bükkhegység legdélibb csúcsa az Eger felett emelkedő Nagy-Eged (552 m.), Egerből leginkább két irányból szokták megközeliteni. Egyik a Szarvas kaszárnyától az Almagyar és Kis-Eged hegyeken keresztül meredeken egy óra alatt vezet a csúcsra.
A másik út 11/2 óra alatt a Donát-utczán keresztül a szőlőtelep felé a Hosszú-Egedre (546 m.) vezet s onnan kanyarodik vissza a Nagy-Egedre a tulajdonképeni Eged csúcsra.
A legmagasabb pontra a M. K. E. Egri Bükk Osztálya kilátó tornyot tervez. Addig a mig ez felépül, a kilátást három különböző helyről szemlélik. A szemlélő lábai alatt az egri szöllő—hegyek Eger, Felnémet, Felső-Tárkány terülnek el. A láthatárt északon a Bükk fennsik szegélye, nyugaton a Mátra kéklő lánczolata zárja. Egertől a Mátráig a mátraalji dombvidék húzódik. Egyik kiemelkedésén Sirok várának romjai láthatók. Délen és keleten a láthatár-alja a Nagy-Alföldbe vész el, a melyből tiszta időben szélesen kiválik egy ezüst csik, a ka­nyargó Tisza. 

A Várkút és a Várhegy. A Nagy-Egedről a gerinczen a Borsodi Bükk-Egylet piros szinjelzése vezet Miskolcz felé. Ezen jelzést követve, egy óra alatt a Várkútat érjük el. A kúttól fél óra alatt feljuthatunk a Várhegyre. A 666 m. magas hegy csúcsa be van nőve erdővel s igy bár nagy területen a legmagasabb csúcs kilátást nem nyujt. Tetején földsánczok nyomai láthatók. 

A Mákszemen és Thebén át Lillafüredre. A Várkúttól a piros jelzés mentén tovább folytatható az út a zsércz—noszvaji hármas határhoz (1/2 óra), innen fiatal erdők közt a Mákszemre (1 óra) az erdővédlakhoz (a katonai térképen Mákosorom 474 m.) mehetünk. Ez a gerincz legalacsonyabb pontja. Innen az út az 594 m. magas hegyen át a Tereczka völgybe s onnan Thebe erdővédlakhoz (1 óra) vezet. A honnan Lillafüred két óra alatt érhető el. 

Felnémet. Egerből a város végétől a Gröber-féle elárasztásra berendezett szőlőtelep érintésével fél óra alatt érhető el Felnémet csinos nagy község. Lakosainak száma 1537. Van postahivatala. A helység nagyon régi, már IV. Béla királynak 1261-ben kelt adománylevele emliti, mint püspöki birtokot. Felnémet közelében a szarvaskői völgy nyilasánál pálos monostor állott, melyet 1374-ben II. Miklós egri püspök alapitott. Hihetőleg Perényi Péter pusztitotta el a 16-ik század közepén. 

A Berva és a Mészvölgy. Felnémetről a templomtól egy óra alatt a Berva hegy (503 m.) érhető el. Innen szép kilátás nyilik Egerre, a tárkányi völgyre és a fensik déli meredekjére.
A Bervahegy északi oldalában a meredek falú, sziklás, keskeny Mészvölgy huzódik, melynek szikláiban számos barlang van. A völgynek, melynek különösen a Berva- és Istvány sir hegyek közt levő része érdekes, bejárata Felső-Tárkány alsó végén van. 

Felső-Tárkány. Felnémettől egy órányira van Felső-Tárkány. Nagy község 1686 lakossal. Minden oldalról zöldelő hegyek által védett s csupán délfelé nyitott völgyben fekszik. Kedvező fekvése nagyon alkalmassá tenné nyaralótelep, különösen pedig klimatikus gyógyhely létesitésére. A községen keresztülmenve a tóhoz érkezünk, melyet bűvizü források táplálnak. A tó kiterjedése nem nagy, de a környező sziklák s a keskeny völgy, melyben fekszik, szépségét nagyban emelik. A tavon felül a Barátrét terül el. Felső-Tárkányban a karthauziaknak volt kolostoruk. Felső-Tárkányból Lillafüredre a Löki völgyön át a Láposkút, a Pazsák és Thebe erdővédlakok érintésével Gyertyánvölgyre (3 1/2 óra) s onnan Lillafüredre (l3/4 óra) juthatunk. 

Az Imóforrás. A löki völgyben felfelé haladva Lambot erdővédlak (Lambot háznak tulaj donkép a Samassa menházat nevezik és palabánya munkások részére épült házat a katonai térkép hibásan nevezi igy) mellett az időszaki Imó-forráshoz érhetünk (2 óra). A forrás a katonai térképen feltüntetve nincs. A Fekete-hegy 652 m. és Malomhegy 690 m. közt fekszik. 

A Tarkő. Az Imó-forrástól l1/2 óra alatt mászhatjuk meg a 932 m. magas Tarkőt. Kopár csúcsáról a Zsérczi Nagy Délről és Bányahegyről nyiló kilátáshoz sokban hasonló kilátás nyilik. A különbség az, hogy Tarkőről Eger és a Tárkány-völgy jobban látszik. E miatt a kilátás általában szebbnek mondható. A Tarkő meglátogatásánál, mindaddig mig az út jelezve nincs, a legnagyobb óvatosság és vezető fogadása ajánlható. Mert könnyen megtörténhetik, hogy a turista nem ismervén ki magát, betéved a turisták elől elzárt gr. Erdődy-féle erdőterületbe.
A Tarkőről 2 óra alatt Répás-Hutára mehetünk. Vagy a fensik szegélyén folytathatjuk az utat a másfél órányira fekvő Peskő (856 m.) a további egy óra távolban levő Ördög-hegy (871 m.) s a tőle másfél óra alatt elérhető Bélkő (784 m.) csúcsokra s le Apátfalvára (további egy óra). 

A Vörösköi völgy, Vöröskö forrás és Samassa menház. A Tarkő aljába a Vöröskői völgy is elvezet. Ez a Hidegkúti völgynek képezi folytatását. A keskeny erdős völgy baloldali legnagyobb mellékvölgyében egy erdei tisztáson a Lambot erdészház vagy Samassa menedékház áll. A katonai térképen a ház feltüntetve nincs, de a tisztás meg van. (A Löki bércz nevében az „r” betütől nyugatra fél centiméternyire.) A menház Felső-Tárkány felső végétől két órányira van. A házban nagyobb turista csapat is meghálhat. Gesztes Lajos felső-tárkányi főerdész szivesen bocsátja a menházat a turisták rendelkezésére.
A fővölgyben felfele Felső-Tárkánytól ugyancsak két órányira az időszakos Vöröskő forrást találjuk, melynek csak április hó elejétől julius közepéig fakad vize.
A Tarkő a menháztól, legkényelmesebben az Imó-forrás felé érhető el. 

A Peskő, Ördöghegy és Kerekhegy. A fennsik déli párkányán kiemelkedő csúcsok közül különösen még e három emlitendő meg.
Mind a három a Tarkőéhez hasonló kilátást nyujt. A Peskő (856 m.) alatt a Peskő menház van. Ezt Gesztes Lajos felső-tárkányi főerdész szintén szivesen átengedi a turistáknak. A menház Felső-Tárkánv felső végétől 21/2 órányira fekszik. Innen a Peskő fél óra alatt érhető el. Felső-Tárkányból a Peskő a Bányabérczen át is elérhető.
A Peskőtől egy órányira van az Ördöghegy (851 m.) Ennek kilátása kissé korlátoltabb. Az Ördöghegyre Tárkányból akár a Papkőn, akár a Középbérczen át jó út vezet fel. Az Ördöghegytől délre félórányira a hasonló kilátású Kerekhegy (786 m.) van. 

Szarvaskő. Felnémettől az Eger patak mindinkább keskenyülő völgyében halad az út tova. A völgy szeszélyes kanyargásai közben Szarvaskő várának romjai tünnek fel. A sűrű erdőkkel koszoruzott hegycsúcsok közt komor sziklafal tetejében áll a rom, a meredek hegy­ oldalban veszélyes gyalogösvény huzódik fel hozzá.
A várat az egri püspökök épittették az 1261. és 1333. között eső időszakban. Sorsa mindig az egri várétól függött s hazánk történetében csak mint másodrendű vár szerepelt.
Midőn a törökök 1596-ban Egert bevették, a szarvaskői várőrség Gál János várnagygyal együtt a várat odahagyta s az ily módon török kézre jutott. 1687-ben Egerrel együtt a töröktől visszavétetett. A 18. század közepe táján pusztult el. A várral szemben az egyik jobboldali mellékvölgyben Szarvaskő kisközség fekszik. Lakosainak száma 345.
Nevezetes a Pyrker egri érsek által 1845-ben épitett temploma.
Szarvaskő Egertől 11 kmre fekszik. A szarvaskői völgy egyike a Bükk legregényesebb pontjainak és sokan a hámori völgy elé helyezik. Meglátogatása minden Egerben megforduló turistának nagyon ajánlható annyival is inkább, mivel oda kényelmes kocsiút vezet. 

Apátfalva. Szarvaskőről Monosbél (310 lakos) kis községen át további 8 km. útat hátrahagyva Apátfalvára érünk. A völgyszoros már Monosbélnél tágas völgykatlanná szélesedik s csakhamar, megpillanthatjuk a sziklás Bélkő (784 m.) aljában fekvő nagy községet. Ez a palóczok egyik válfaját képező barkók főhelye. Lakosainak száma 1399. Van postahivatala és jó vendéglője.
Főnevezetessége a községtől keletre közvetlenül a Bélkő lábánál fekvő apátsági templom. A templom nevezetes román kori műemlék, átmeneti román, és góth izlésben épült. Tudományos leirását Ipolyi Arnold adja az Archeologiai Közlemények VI. kötetében.
Az apátság épületeiből ma csak a templom maradt fel. Magát az apátságot II. Kletus egri püspök alapította 1232-ben. Azóta az okmányok sokat emlegetik, mint virágzó helyet.

Az apátság virágzásának az I. Ferdinánd és János királyok közt való versengés vetett véget, midőn a Perényi Péter áltál Háborgatott szerzetesek elhagyták. 1562-ben midőn javai a szarvaskői várhoz csatoltattak, tényleg meg is szünt az apátság. Czimét azonban folyton ado­mányozták. I. Lipót király Szarvaskő visszavétele után 30 évre az egri káptalannak engedte át, a mely azt az egri papnevelő intézetnek adta. Az adományozáshoz az uralkodó is hozzájárult s az apátság javai azóta a papnevelő birtokában vannak.
Apátfalva történetéből megemlithetjük, hogy 1750-ben több más környékbeli helységgel egyetemben Apátfalva is megtagadta az urbéri tartozásokat s mintegy 400-an összegyűlve Apátfalván erőhatalommal szegűltek a főszolgabiró intézkedései ellen. A rend csak akkor állott helyre, a midőn lovas ezredet küldtek ellenük.
A templom mellett a negyvenes évek végén alapitott kőedénygyár Tulajdonosa a papnövelde, bérlői a Nagy testvérek.
A templom mellett van a három forrás egyike. Hires búcsújáró hely. Forrása közönbös hévíz, a nép köszvény ellen használja. Apátfalvától 7 km. távolságra van a Bánvölgyében fekvő Szilvás község.
A Bélkö 784 m. A templom felett emelkedő sziklás csúcs megmászása másfél órát vesz igényben. Tetéjéről igen szép kilátás nyilik, a mely felöleli a Bükk délnyugati részeit a Mátrát, a mátraalji sikot, a Mátrától és Bükktől északra, illetve nyugatra elterülő dombvidéket, a felvidék nagy részét, közte a Magas-Tátrát is. A Bélkőről folytatható az út a fennsik déli szegélyén kiemelkedő csúcsok: az Ördöghegy, Peskő és Tarkő felé. 

Megosztás

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Naptár

2018. augusztus
H K S C P S V
« máj    
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031  

Heves megyei Hírlap

Időjárás