Get Adobe Flash player

Izelítő fotóinkból

Szüretimkoszorú Lakodalom 1956 Ravatalozó bejárata Tánczenekar dsc11449 Kerti sármány Fajcsák Attila: Rózsa nyílik - ötven felnémeti népdal Bükkfensík Felnémeti Civilház teremhasználat 38.hét

Húsvét

Messze földön jártam szép harmatos reggel, aranytündér kútvizébõl vizet merítettem. Folytatás

Megosztás

A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban. A történet szerint két nappal előtte, pénteken, feszítették keresztre őt a római katonák, azzal gyanusították, hogy forradalmat indíthatott volna a tanitásaival és hogy ő akart lenni a király. Ezért csúfságból tövis koronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszegezték a kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papirt, amin ez állt: I.N.R.I. – Iesus Nazarensis, Rex Iudeae. Magyarul: Názáreti Jézus, Judea királya. Szegény, meg is halt néhány órán belül, a családja eltemette, zsidó szokás szerint egy barlangot ásva a domboldalba az Olajfák Hegyén és egy nagy, nehéz kővel takarták be a sírt. Lévén, hogy másnap szombat volt és olyankor a tizparancsolat szerint pihenni kell, a családja és a tanitványai csak vasárnap mentek ki megint a sírhoz. De mit találtak ott…!? Üres volt a gödör! Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: “Nincs már itt, mert feltámadt!”

Gondolom észrevetted már, hogy a dátum évről évre változik. Akkor valyon hogyan tudják, mikor kell ünnepelni? Pedig ezt te magad is kiszámolhatod úgy, hogy megfigyeled mikor van az első telihold március 21 után és akkor az utánna következő első vasárnap lesz a Húsvét. Azért tudják, hogy akkor volt, mert a biblia szerint az ekkor ünnepelt zsidó Peszach első napján tartóztatták le Jézust. Az úgynevezett Utolsó Vacsora alkalmával (ismered-e a híres festményt?) Jézus és a tanitványai a Peszach előestéjén szokásos Széder estet ünnepelték meg, megtörve az élesztő nélkül sütött kenyeret (maceszt) és megitták az előírt több pohár bort. Nagyon sok nyelven ma is úgy hívják a húsvétot, hogy Paszcha(görög, orosz), Pascua(spanyol), Páscoa(portugál), Pasqua(olasz), Paque(francia), Pĺsk(svéd), Pĺske(norvég), Paste(román).

Több európai nyelven a teuton (norsze) Őstra istennő ünnepének a neve ragadt a húsvétra: Oster(német), Easter(angol). Az istennőt szimbolizálta a tojás és a nyuszi, ez utóbbit Németországban kezdték el újra húsvéti szimbólumként használni az 1800-as években és onnan terjedt el ma már a világon mindenhol.

De a világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi ünnepet a nem keresztények is. Mióta a világ világ, az emberek örvendeztek és megünnepelték a tavaszt, a természet felújulását. A leguniverzálisabb szimbólum a tojás, mivel az a termékenységet, új életet juttatja eszünkbe. Gyakori ötlet a tojások színezése, a “piros”, vagy “hímes” tojás, már az ősi Babilonban is csinálták. Később az egyiptomi templomokat is kidíszitették velük tavasszal. Ma a legmesteribben díszitett tojásokat az ukránok készítik. (www.angelfire.com)

Húsvét a világban

Svédország

Virágvasárnappal kezdődik a nagyhét, hogy megemlékezzenek Jézus Jeruzsálembe való bevonulásáról. Szokás, hogy az emberek fűzfaágakat visznek a templomba, melyek a babért helyettesítik. Egy hétig a házban tartják, hogy kivirágozzanak a melegben. Természetesen babonák is kapcsolódnak ehhez a periódushoz. Régi germán hagyományok szerint úgy tartják, hogy a boszorkányoknak különleges erejük van ebben az időszakban, főleg a fekete mágiának. Egy nappal húsvét előtt, a fiúk és lányok boszorkány ruhába öltözve látogatják meg a szomszédokat, húsvéti képeslapokat adnak nekik, édességet vagy pénzt kapva cserébe. Az ország nyugati részében az a szokás, hogy a postaládában vagy az ajtó alatt hagyják a levelet, így a feladó ismeretlen marad.

Görögország

Szokás, hogy az emberek úgy távoznak a templomból, hogy kezükben égő gyertyát tartanak. Úgy tartják, hogy a fény szerencsét hoz, ha nem alszik el hazáig. Ezekben a napokban egy különleges kenyeret, „Jézus kenyerét” fogyasztják. A kenyér közepén egy keresztforma van, a szélén pedig tojásformákkal van díszítve. A húsvéti étkezés délután kezdődik, elhúzódva késő estig.

Finnország

Az országban csendesen ünneplik a Húsvétot. a Nagyhét neve: csendes hét, ilyenkor nem tartanak mulatságokat, nyilvános felvonulásokat és nem szabad tüzet gyújtani sem. Az emberek gyászruhában járnak ezen a héten és nem szabad meglátogatniuk senkit, csak halaszhatatlan dolgaikat intézhetik el. A böjtöt is szigorúan megtartják, csak naplemente után étkeznek.

Wales

Régen nagypénteken (wales-i neve YGrolith) állítólag minden tevékenységet felfüggesztettek, az utcákon alig lehetett embereket, lovasokat látni. Az emberek mezítláb mentek el a templomba, mert így nem zavarták meg a földet, amely Krisztus szent testét befogadta. Sokáig szokás volt Jézus fekvőhelyének elkészítése is. A folyóparton nádat gyűjtöttek, majd a gyerekek emberi alakot szőttek belőle. A szövött Krisztust aztán egy fakeresztre fektették és egy csendes mezőre vagy legelőre vitték, hogy békében nyugodhasson.

Mexikó

A kontinensen Mexikóban a húsvétot több mint két hétig ünneplik, Semana Santa-tól Pascua-ig. Semana Santa azt jelenti Szent Hét. Ekkor Jézus életének utolsó napjaira emlékeznek meg. Pascua azt a hetet jelenti, ami húsvét vasárnapjától a következő szombatig tart. Akkor Krisztus feltámadását ünneplik. Mexikóban ezekben a hetekben sokan utazásra adják a fejüket, és sok városban passiójátékot rendeznek, amiben a színészek olyan öltözékben lépnek fel, amilyet kétezer évvel ezelőtt, Jézus idejében viselhettek. Az ország olyannyira komolyan veszi e két hetes ünnepet, hogy szünetel a tanítás és csaknem végig zárva tartanak a bankok.

Brazília

Az országban Nagypénteket olyannyira komolyan veszik, hogy általános munkaszüneti nap. Ám nemcsak a munkahelyeken, otthon sem csinálnak semmit, kifejezetten tilos még mosogatni is, ellenben kétszer is szentmisén vesznek részt. A Nagyszombat éjjeli feltámadás után azonban kezdetét veszi a latinokra jellemző népünnepély színes felvonulásokkal és sok – sok étellel, hiszen hivatalosan is véget ér a nagyböjt.    

Fülöp-szigetek

Az egyetlen katolikus többségű ázsiai országban a mai napig élő hagyomány az önkéntes keresztre feszítés, mely minden szokás közül kétség kívül a leggroteszkebb. Lényege, hogy Nagypénteken több tucat résztvevő egy színjáték keretében fél mázsás kereszttel a vállán megteszi Krisztus keresztútját, majd a Golgota-hegyre érve szabályosan keresztre feszíttetik magukat, hogy így erősítsék meg Jézusba vetett hitüket és osztozzanak a Megváltó szenvedésében. A szokást a katolikus egyház is elítéli.

Jeruzsálem – a Szent Föld

Talán az egyetlen hét egész évben, amikor Jeruzsálem nem a zsidó – palesztin viszályok miatt kerül a híradásokba. Hívők egész serege érkezik ilyenkor a városba a világ minden tájáról, hogy felidézzék Jézus utolsó útját. A zarándokok papjaik, vagy lelkészeik vezetésével végig járják a Keresztutat, és imádkoznak a Szent Sír templomában. Sok megtérő ember megkeresztelkedését is erre az eseményre időzíti, és mint egykor Krisztus, szintén a Jordán folyó vizében veszi fel a keresztség szentségét.  

Etiópia

Noha az ország vallási kérdései sajnos inkább a keresztények elleni támadások miatt kerültek az elmúlt években a világ figyelmébe, Etiópia keresztény kultúrája rendkívül régi és színes hagyományokkal bír Húsvétkor. A nagyhét általános ünnep, nagypénteken nem a templomokban, hanem a tereken játszák el a Passió játékot, a hét végére minden családtag összejön, olyanok is, akik külföldön dolgoznak. Szokás, hogy a házasulandó párok Húsvét vasárnap, a templomban megszentelt pálmaág alatt tartják meg az eljegyzést.  

J.F. – Cs.G.barikad.hu

Felnémet

Húsvétkor hétfőn kölnivel locsolkodtak, kedden pedig ún. „vízbehányó” kedd volt. A lányokat a patakba dobták vagy a kútnál egy vödör vízzel lelocsolták.

Megosztás

Vajon eszükbe jut-e a locsolkodóknak, hogy szokásos díjazásuk: a piros tojás és a csokinyuszi hagyományosan a termékenységet, a tavaszt, az élet fejlődését jelképezi? Vagy csak illemből emelik a kölnisüveget a lányok haja fölé, s némi készpénzzel, vagy itallal kifejezett elismerés reményében?

Folytatás

Megosztás

Naptár

2017. május
H K S C P S V
« jan    
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031  

Heves megyei Hírlap

Időjárás