Get Adobe Flash player

Izelítő fotóinkból

Teknővájó cigányok Klub élet a Finomszerelvénygyár klubjában 2013 Felnémeti lecsófesztivál Felnémeti utca kutágassal Felnémeti 3. osztályos gyerekek a felső iskola udvarán 1960 körül Labdarózsák Télizöld Felnémeti lakodalmas zenekar (Holló József) Kígyászölyv Kirándult a klub

Az egri fertálymesterségről

"A történelemben nincs ugrás, éppen úgy, mint a természetben sincs. A jelen a múlton épül föl s a jövő alapja a jelen; a múltat tisztelni tehát a legnemesebb hagyomány s a régiek példáját követni: okos célszerűség és célszerű okosság."

Ezért tartotta fenn Eger város közönsége a fertálymesteri intézményt, amely nálunk egyedüli e nemben. Kialakult pedig a törökhódoltság megszűntével, a XVII. századvégén, amikor – jóllehet az idők zűrzavarosak voltak – alig egy pár tisztviselője volt a városnak. A körülmények szükségessé tették, hogy minden városrésznek legyen a polgárok köréből egy-egy köztiszteletben álló bizalmi embere, aki tudjon írni és olvasni s akinek személyes tekintélye segítségére lehessen a város vezetőségének a közigazgatásban és igazságszolgáltatásban.
Már az első városi jegyzőkönyvek beszélnek az akkori latinos elnevezés szerint a „d e c u r i ó”-ról, (később tizedesről) akinek neve idők folytán „f e r t á l y m e s t e r” lett.
Magyarázata pedig ennek a hagyományos elnevezésnek az, hogy a német iparosok és kereskedők mind nagyobb számban árasztották el Egert, amely – mint a roppant kiterjedésű egri püspökség székhelye, - módot nyújthatott a tisztes megélhetésre. A bevándorlottak nem is csalatkoztak reménységükben s mind erősebb tényezői lettek az ősi város megújhodott életének. Mivel pedig 1700. táján a városnak csak a fallal bekerített része volt meg, ez pedig négy kerületre, seriesre, oszlott, a német nyelvhasználat e városrészeket elnevezte „v i e r t e l e k”-nek, fertályoknak. Ez a szó tehát, mint fogalomjelző, szinte egykorú magával az intézménnyel, amely így kapott f e r t á l y m e s t e r elnevezést.” (részlet Breznay Imre 1936. jan. 29-én elhangzott rádióelőadásából)

1996-tól újra működik a Fertálymesteri Testület. A hagyomány újjáélesztése Várkonyi György nevéhez fűződik, aki az Egri Lokálpatrióta Egylet alelnöke és a mai fertálymesterek főkapitánya.

Forrás: www.fertalymesterek.hu

Felnémet fertálymesterei

Felnémeten 2012-től választanak fertálymester:

- 2012 Budai László - tanár
- 2013 Dósa Tibor - királyi főszakács
- 2014 Vallus István - rendőr őrnagy
- 2015 Zakar József - vizvezeték szerelő
- 2016 Zvara Zsolt - informatikus

 

Fertálymester hírei

Újabb fejlemény a Vak Jancsi malmával kapcsolatban:

Helyi védelem alá helyeznének egy felnémeti épületet, a Rizskásás vagy más néven Vak Jancsi malmát. A városrész fertálymestere, Vallus István kezdeményezte az eljárást, emellett felhívta az országos műemlékvédelem figyelmét is az épületre, javaslatot tett az országos műemléki védelemre. A helyi védelembe vétel ügyében a szakértői vizsgálat megvolt. A tájékoztató, a rendelettervezet olvasható a város honlapján. Felnémet fertálymestere, Vallus István akkor hallott először a malomról, amikor ide költöztek. Vak Jancsi malmának hívják, 1871-ben került Antal János felnémeti molnárhoz. A Vak ragadványnevet gyenge látása miatt kapta a molnár. 1947-ig malomként működött az épület a Cseszárka-patak mellett. Rizskásás malomnak is nevezték, többek között ez tűnt fel Vallus Istvánnak. 2013 óta kutatja a témát, szerinte török korra utalnak az ablakok, valamint a malom régi neve. Itt termeszthették és dolgozhatták föl a hódoltság korában a környéken élő törököknek a rizst. A “http://eger.hu/public/uploads/tudomanyos-allasfoglalas_53033aa0ed9ff.pdf” szakértői vizsgálatot a Lechner Lajos Tudásközpont végezte. A szakértő azt írja le: a kor megállapítására további vizsgálatokra lenne szükség, de ennek ismerete nélkül is fontos emléke az épület Egernek. Vallus szerint a vizsgálat nem zárja ki, hogy a malom török kori. A helyi védelem alá a malomépületet, a fennmaradt épületszerkezeti és homlokzati részeket vennék. Az “http://eger.hu/public/uploads/malom_52d7d7dd80ed8.pdf” önkormányzat tájékoztató anyaga, rendelettervezete szerint különösen védendő és megőrzendő a szabad kéményes konyha, a kő és téglaboltozatok, a szalagkeretes ablaknyílások, kőkeretek.

Keszthelyi Valéria, 2014. április 18.

Forrás: tveger.hu

Megosztás

Bemutatkozó anyag :

Nevem Vallus István. 1966-ban születtem Ózdon, több generációs vasas és bányász családban. Gyermekkoromat boldogan töltöttem egy akkor még élettel teli Ózdon, amely most lehangoló és néhol rémisztő képet mutat. Villanyszerelőként érettségiztem, majd mivel a betanított fizikai munkát jobban megfizették mint a szakmunkát, acélgyártóként négy műszakban kezdtem el dolgozni az Ózdi Kohászati Üzemekben. 1987-ben “felkérést” kaptam a Magyar Néphadseregtől másfél éves kiküldetésre. Nagykanizsán a II. harckocsizó zászlóalj állományában szolgáltam mint műhelygépkocsi vezető. 1988-ban leszereltem és visszamentem dolgozni a korábbi munkahelyemre mint villanyszerelő. Az akkor kormányzat végzetes intézkedései megpecsételték az Ózdon és az agglomerációjában élő emberek sorsát. Ez alól Én sem voltam kivétel. Megszűnt egy olyan gyár amely több generáción keresztül megélhetést nyújtott az apámnak, nagyapámnak, dédapámnak és az összes rokonomnak. 1991-ben utcára kerültem mert nem vártam meg míg a romok rám omlanak. A Borsodtej volt a következő munkahelyem. Ott “találtak” meg a rendőrség toborzói. A sikeres “werbungot” követően a rendőrség hivatásos állományú őrmestere lettem 1992-ben. A “cégen” belül RB 44/44-es volt a szleng nevünk utalva a bakancs méretre, ugyanis a gyalogos járőröket hívták így. Megszerettem. ott ragadtam. Szépen ívelt a karrierem felfelé, gépkocsizó járőr, később körzeti megbízott lettem. 1998-ban avattak hadnaggyá a Rendőrtiszti Főiskola elvégzését követően. 1997-ben már szögre akasztottam az egyenruhám ugyanis civil ruhás nyomozó lettem. Ezután a közrendvédelmi alosztály vezetőjévé neveztek ki egy pályázat megnyerését követően Tiszafüredre. Utána jött Eger, ahol több középvezetői beosztást betöltöttem. Majd 2008-ban kiemelt főnyomozó beosztásból őrnagyként, 27 év 3 hónap igazolt szolgálati idővel nyugállományba vonultam.

A sikereimet elsősorban Andreának a feleségemnek köszönhetem, hiszen semmi nem lettem volna nélküle, hálát adok a Teremtőnek azért hogy egymásra találhattunk és kitartott mellettem. Két gyermekem van Balázs fiam és Emília lányom. Öt éve vagyok a Magyar Vásár Kultúrális Egyesület elnöke. Az egyesületünk rendezi Eger-Érsekkertben a Magyarok Vására rendezvényeinket minden hónap második vasárnapján.

Felnémeten 13 éve élek megszoktam, megszerettem a településrészt. Megtisztelő számomra hogy 2014-ben fertálymesterként képviselhetem Felnémetet a testületben.

Megosztás

Bemutatkozó anyag:

- Nevem Dósa Tibor, Felnémeten lakom. Iskoláimat Egerben végeztem, felszolgáló, hentes, szakács, és cukrász szakmákban. Ezek közül, hivatásszerűen a szakács szakmát űzöm. 1998-ban olvastam egy fölhívást, miszerint Somogy megyében Nagyszakácsi településen, mely egy 600 fős kis falu megrendezik a Királyi Szakácsok versenyét. Aminek a lényege, Mátyás korabeli ételeket kell készíteni hat kategóriában. Bográcsban készült ételek, spízek, nyárson sültek, kemencés ételek, harang alatt készült ételek, és étek végi fogások kategóriában. Négy éven keresztül jártam le. Minden év augusztus első hétvégéjén került megrendezésre a verseny. A négy év alatt, nagyon sok címet és elismerést nyertem. Többek között : nyárson sültek Királyi Szakácsa, Spízek Királyi Mestere, Kemencés ételek mestere, Étekvégi fogások Királyi Szakácsa, Ízek Királyi Mestere címet. De igazából, csak 2002-ben sikerült elhódítani a legfőbb címet a Magyarország Királyi Főszakácsa elnevezést. Ami azt jelemnti, hogy mind a hat kategóriába maximális teljesítményt nyújtottam. 2007-ben az 5. Szegedi Nemzetközi Grillfesztiválon,ahol a világbajnok grill csapat is versenyzett, Szeged MJ Város Önkormányzatának különdíját nyertem el. Úgygondolom, egy világbajnok grill csapat ellen versenyezni, és ilyen eredményt elérni, erre bárki büszke lehet. Úgytűnik, hogy Benke Laci bácsinak, aki nagyon sokszor zsűrizte az ételeimet, föltűntem, mert fölkért, hogy legyek szerzője, egy 1000 évet átfogó Magyar Gasztronómiát bemutató könyv társszerzője. Ebben a könyvben a vad – gasztronómia fejezetet bízta rám, aminek egyik elismerése, hogy lektorálás nélül jelent meg az írásom. Erről a könyvről el kell mondani, hogy 107×74 cm , szürkemarhabőr kötésben, 1kg 40 dkg színarany betűkkel van ráírva a Magyarok Nagyasztala. Ez a könyv a Világ harmadik legnyagobb könyve, ami a Parlament Vadásztermében van kiállítva.

Megalakult Magyarországon az Első Magyar Fehérasztal Lovagrend ahová eddigi munkásságom eredményeképp fölvétettek, és az Első Magyar Fehérasztal Lovagrend Mestere címet adományozták nekem. Rá egy évre fönt a Budai várba, Benke László Oscar díjas, és Olimpiai bajnok szakács lovaggá ütött. Így az Első Magyar Fehérasztal Lovagrend Lovagi címmel is büszkélkedhetek. Ebben a Lovagrendben, azok a kiemelkedő teljesítményt nyújtó gasztronómiai szakemberek tartoznak, akik életük során, bemutatták tudásukat. ( Világbajnokok, Olimpikonok, és Guiness rekorderek.) Itt jegyzem meg, 4 Guiness rekorddal is büszkélkedhetek, az egyik az Egri várban, 11500 adag Gulyás egy edénybaen való elkészítése. Ugyanezen a rendezvényen bemutattam a világ legnagyobb fakanalát, ami egy Mátyás korabeli kolozsvári szárnyas fakanál, ami 3m 75cm hosszú. ( mellesleg megjegyzem ezzel a kanállal voltam az egyik Fábry műsorban is) A következő rekordom Gyöngyöstarjánban a legnagyobb forralt bor. Végül de nem utolsó sorban Nyíregyháza mellett Harangodon, főztem a több mint 3 tonna harangodi húsos paprikás burgonyát. 2010-ben Erdélyben, pontosan Torján, ez a Bálványos lábánál fekvő település, ahol kaptam a Torjáért kitüntető címet, és beválasztottak a Világ Szakács szövetségének egyesületébe. a WACS-ba.

Nagyon sok rrendezvényt jótékony céllel, és az emberek megsegítésére csináltam. Jelenleg mint Felnémet Fertálymestere, próbálom Felnémet lakosságát jótékony célú főzéssel segíteni, végül de nem utolsó sorban az immáron harmadik alkalommal megrendezésre került Felnémeti Lecsófesztivál szervezése is a nevemhez fűződik. Ennek apropója a Felnémeti búcsú és mint tudjuk a néphagyomány szerint ez a lecsós búcsú volt. Terveim szerint ezt a rendezvényt minden évben nagyobb színvonalon szeretném megrendezni. Ígéretet kaptam erre az évre, hogy a Magyarországi Fehérasztal Lovagrend tagjai, és a Királyi Szakácsok egy ételkülönlegességgel fognak előrukkolni. Végül de nem utolsó sorban nagy tisztelettel vettem, hogy a Magyarok Vására rendezvény elnöke biztosított arról, hogy ők is mind a 100 kiálítójukkal részt kívánnának venni ezen a rendezvényen.

Megosztás

Naptár

2017. május
H K S C P S V
« jan    
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031  

Heves megyei Hírlap

Időjárás