Get Adobe Flash player

Izelítő fotóinkból

Darázsölyv Fecskék Adagolóelemek leppelése Fajcsák Attila: Rózsa nyílik - ötven felnémeti népdal 02 Háztartási kávéfőzők Felnémeti udvar Kovács, lópatkolás 1944-ben Vadrózsa 1962. Majálisán

török

I. Egervárosa a mint a törököktől elfoglaltatott, mint hóditott terület, a többi várakhoz hasonlólag vétetett kincstári birtokba. Mint uj szerzemény tekintetett tehát a város és a hozzá tartozó terület, melyet a törökök kizárólag birtokoltak, és melyen magyar birtokos semmiféle jogot vagy szolgáltatást nem élvezett. A törökök midőn a várat és a várost elfoglalták, teljesen saját magok javára foglaltak le itt minden házat, s a külterületből annyit, mennyit csak a vár védelme alatt megtartani és müveltetni birtak. Ők 1596-ban ugy jártak el, mint most járt el a várossal és kültelkeivel a m. kír. kamara. Előző kötetünkben érintettük, hogy a város bel- és kültelkei 1596. után török kincstári tulajdonná irattak össze, és részint pénzért adattak el török iparosok s kereskedőknek, részint érdemesült török katonák között ajándékba osztattak fel. II. A mint 1687. decz. 17-én bevonult a királyi had Egerbe, első gondja volt természetesen katonáinak elszállásolásáról intézkedni, majd nyomban következett a betelepités munkálata, mint kincstári uj szerzeményen. Decz. 20-án kelt körlevelében hivta fel Fischer Mihály kamarai biztos 1)

a vármegyei népséget, hogy a ki Egervárosában telepedni és házat szerezni akar, jelentkezzék az egri harminczadosnál, hol az ott található feltételek mellett ez eszközölhető. Ezen felhivás folytán már ezen decz. hó 29-én találunk jegyzéket a kamarai számadások között, 2) mely szerint Laczkó János a patak mellett a hevesmegyei részen, egy házat megvett 240 frtért, és a korcsmai kimérést kibérelte ugy, hogy minden elmért tonna bor után két itczének az árát fogja bér gyanánt fizetni. Ugyan e napon vett Horváth György, akkori megyei jegyző és volt követ a nagy utczában egy házat 63 ftért. Ekként több házvétel van felsorolva. Vannak azután házak, melyek Fischer Mihály kamarai biztos által ajándékba “gratis” adattak. Igy kapta Nagy Mihály a felnémeti kapunál a 68 szám alatti házat. Ezen első települök ugy látszik az ostromló haddal talán mint élelmezők vagy másképen érdekeltek jelentek meg és siettek helyet foglalni. Több folyamodvány létezik, melyböl kitünik, hogy egyesek érdemeikre hivatkozva, ajándékul kérték az egri házakat és szőlőket. 1688. april. 5-én kelt feljegyzésben, a felnémeti kapunál, mely rácz-utczának is neveztetett, találunk több görög települö által tett házvásárlásokat. Nevezetesen Görög Miklós megvette 160 ftért az ott ez időben romban heverő moscheát területével 160 forintért, mely a mostani görög templom helyén állott. Pap Éliás görög pap 131. sz. a házat ugyanazon tájon 100 frtért Nagy István a 163. sz. a. házat 65 frtért stb. vásárolták meg a kincstártól. Ekként látjuk, hogy az egri első települők között görögök és ráczok nagyobb számban jelentkeztek nyomban, és hogy már ez évben 40-50 ház görögök által vásároltatott meg. Ugy látszik, ezen első görög települők egy része e vidékbeli kereskedők voltak, de fokozatosan vándoroltak ide Lippáról, mint erről egy 1692-ben tett feljegyzés szól, midőn is több család érkezett ismét, és vegyesen majd görögöknek, majd ráczoknak neveztetnek. Ezek kétségkivül ez évben Csernovics patriarchájok vezetése alatt beköltözött 30 ezer rácz menekülőkből valók voltak. 1693. febr. 2-án irattak össze az itt házakkal biró ráczok, vagy görögök, és találtatott 76 házban lakó család 453 lélekkel, nejeikkel gyermekeikkel és egyéb hozzátartozóikkal. Egy külön összeirás pedig azon ráczok lélekszámát, kik “az uj keresztényekkel”, vagy is a törökökkel maradtak itt, 180-ra teszi; igy 1693-ban már a ráczok lélekszáma 633 volt. Feljegyezve vannak a rácz papok és barátok is, kiknek száma 10. Ezen itt települt ráczok nevei legtöbbnyire magyar hangzásuak, mint: Fekete, Szabó, Czifrády, Farkas, Kerek, Rácz stb. Voltak azután ilyen nevek: Kija, Turek, Kuriki stb. III. A város megszállása után 1687. deczember hóban nyomban megrendeltetett a meglevő házak összeirása. Természetesen a fallal körülvett városról lehet csak szó, mert a falakon kivül lakhelyek nem voltak. Ennek folytán 1688. april. 15-én kelt összeirásban a házakat, úgy a mint azokat a törökök elhagyták, számozva utczánként találjuk elsorolva, mindegyikökről feljegyezve, hogy kőböl vagy fából épült, és lépéssel felmérve ugy a szélessége mint hosszasága. E szerint a törökök alatt a házak utczánként számozva voltak. A feljegyzés szerint volt például:

340 sz. a ház hossza: 126 lépés szélessége: 56; kőből épült pinczével. 336 a ház hossza: 126 lépés  szélessége: 21; kőből kerttel 333 a ház hossza: 63 lépés  szélessége: 42; fából épült 327 a ház hossza: 42 lépés  szélessége: 35; fele kőből, fele fából 164 a ház hossza: 42 lépés  szélessége: 45; fából épült 127 a ház hossza: 175 lépés  szélessége: 56; a legszebb alkalmatosság, fele fából, pinczével, kerttel 23 sz a ház hossza: 42 lépés szélessége: 21; fából

A legtöbb házat fából épülve találjuk. Kétségkivül ezek mind a törökök által épitettek, kik keleten ma is faházakat emelnek lakásokul.

IV. Az 1692-ben történt ház-összeirás szerint volt a fallal övedzett városban összesen 880 ház. Ebből lakott ház volt már ekkor 412, ekként megoszolva:

Püspöknek volt 2 háza Jezsuitáknak “ 6 “ Franciskánusoknak “ 6 “ Minoritáknak “ 3 “ Servitáknak “ 5 “ Káptalannak “ 14 “ Plebánosnak volt 3 háza Polgárok laktak 215 házat Hajduk (gyalogok.) “ 86 “ Új keresztények “ 42 “ Parasztok “ 30 “

Lakatlan volt még 1692-ben 468 ház. E házak ez évben történt összeirás szerint a következő utczák szerint oszlottak el: Első utcza volt vizi-utcza (Wascher Hellergasse) mint a jegyzékben felvéve van, mely a magyar kaputól, vagy is az “almagyari” kaputól a minoriták templomáig nyuló tért foglalt magába. Itt volt 65 ház és az almagyari kapu. A második “török-utcza” (Türken-gasse) mely a vár alatt a mostani minoriták templomáig terjedt, hol egy török moschea állott akkor, itt volt 54 ház. A harmadik a mai czifrapart alatti utcza, Schosberg-gasse igy neveztetik a jegyzékben, 92 házzal, a mai irgalmasrend templomáig, hol ma is áll a török mecset. A negyedik a felnémeti uton a mai czifrakapu felé nyult el, hol a felnémeti kapu állott. Volt itt 73 ház. A z ötödik a rácz-utcza, most felnémeti utnak nevezett részen; akkor az itteni kapu ráczkapunak neveztetett, hol a mai rácz-templom helyén egy moschea állott. A hatodik a mai rácztemplomtól a malom mellett a reáliskoláig lenyuló “hosszu-utcza” volt, melynek moscheáját Caraffa a jezsuitáknak ajándékozta, 102 házzal. Hetedik a belvárosban a magyar piacznak nevezett tér a hatvani kapuig 85 házzal. Nyolczadik a császár-utcza volt (Kayser-gasse) a hatvani kaputól a franciskánusok templomáig, hol moschea állott, 44 házzal. Kilenczedik a portörőmalom-utcza, a fürdőn levő malomig 62 házzal. Tizedik kis-utcza az egri patak két oldalán a minoriták templomáig, hoI szintén moschea volt, Volt 9 utczában 9 moschea és négy kapu. E moscheák állottak, a mai szent ferenczrendüek, minoriták, irgalmasok, serviták, görögök temploma helyén. Továbbá moschea volt a Szent Mihály (mai székesegyház) a mai cisterciek, és az ispotály temploma helyén. V. 1690-ben a házak becsértékök szerint összeirattak. A legnagyobb becsértékkel biró ház volt, melyben Buttler János várparancsnok lakott: 350 frt, a legkisebb becsérték 25 frt volt. A kanonoki házak 72-220 frt között váltakoztak értékökben. A városháza, mely 130 sz. a. volt 180 frtra becsültetett. Az ekként megbecslett házak értéke 28952 frtra ment. Ezen 1690-ik évben már 518 ház volt lakott. Ezen első telepes polgárok négy részre oszthatók, a mint azok ekként is jegyeztettek fel, mint ezt az 1690. évben felvett következő névsor mutatja, mely szerint voltak:

Magyarok: Hardiany Gergely. Csala György, Fodor Márton. Borsitz János. Tassy István, nemes. Hardiany György. Sipos Ferencz. Nemes Jakab. Mészáros András, mészáros mester. Szabó Mihály. Sisko Márton, kovács. Nagy Márton, nemes. Kapuszta Mátyás, gombkötő. Kovács János. Hőgesi János. Tót Pál. Petky Anna, özvegy. Szabó Mihály, szabó. Szent Mihály kántora. ” ” plebánosa. Püspök háza 2. 94-95. sz. a. Nagy Mátyás. Zikura János. Csizmadía Mihály. Városháza 130. sz. a. Halasy Péter, borbély. Farkas János. Jezsuiták háza 135. sz. a. Pibay István. Zatkó Tamás. Kolosy Márton. Mészáros Miklós, mészáros. Boldis János, üveges. Balog András. Dubraviczky Mihály, nemes. Fi Miklós, káptalani dékán. Däch Péter, prépost. Sohandthy András, kantor-kanonok. Doricz Miklós, kanonok. Káptalani ház. Nagy János. Bartha Máthé. Goros János, molnár. Balog András. Zeke Gergely. Vécsey Sándor, nemes. 391-397. h sz. a. káptalani házak. Venczik János. Vincze György. Fazekas András. Simon Mátyás. Polgár János. Pál Tamás. Mészáros István Kovács Istók, czigány. Gabony Anna. Serviták háza. Molnár János. Zipsmati István, csizmadia. Dogar István, paraszt. Ferney György. Jánosy Emedy Gáspár. Kovács István. Szabó István, szabó. Sez István, napszámos. Szentpéteri János, csizmadia. Lakatos Tamás, puskamüves. Kosztánszky János, husvágó. Eger János, husvágó. Miskovics János, husvágó. Solnay András. Faragó András, városbiró. Berényi Gábor. Nagy András. Bolha Miklós. Sós Miklós. Horváth György. Maysik János. Tót István. Légrádi Márton. Neste Péter. Szücs László. Szilágy György, szabó. Serviták háza. Simon János. Moros Albert. Szabó János. Basch Tamás. Szabó András, nemes. Bolha Mátyás. Irabos Já,nos. Molnár István, iskolamester Hoto Samu. Banyay János, csizmadia. Tanger Elias könyvkötő. Minoriták háza. Autovics György, gombkötő. Begy András, csizmadia. Négy husmérő hely. Zabó János, posztónyiró. Vincze Mihály, pálinkafőző. Szabó Mihály. Bolgár István. Mlinkó Mátyás, mészáros. Szabó Pál, szabó. Molnár Tamás. Hegedüs Márton. Mlinkó Mihály, mészáros. Török János. Miklós Gyöngy. Császár Péter, nemes.

Németek: Nait Máthé. Pilget Mátyás. Cappy Kristóf. Tozer Dániel, suster. Satroch János. Pulitz György, rézöntő. Maok Jakab, suster. Mastoch Simon, szabó. Mandl Fridrik, verpeléti postamester. Müller Fülöp. Nokter Sebestény, kőmüves. Steigel János. Lempruch Ferdinand, borbély. Frank Herman. Hochstätter Pál. Daydi János. Philip Márton. Passin Borbála asszony. Narcis Lenárd. Schwarcz Péter, husvágó. Goldhasz Mihály, szabó. Helmish Mihály, molnár. Habret György. Loikho Mihály. Kharsz Mátyás üveges. Gündel György, rézmetsző. Slosszer Dániel, lakatos. Sednak György, satler. Johan Demeter. Löner György, suster. Schwager Simon, sűtő. Ekkelhamer János, üveges. Piano Lajos, kereskedö. Schmid Farkas. Erhard Max. Morhard Konrád. Fischer Mihály. Dot Jakob. Jakob György. Gristóf István. Nocker Sebestény, kőmüves. Pringer Balázs.

Ráczok: Szücs Péter. Kis Bilo. Olasz István. Bokis Farkas. Sohivada rácznő. Farkas Márton. Fekete János. Ráz Miklós. Beko András, molnár. Ráz Bodi. Ráczpap háza. Szabó István. Acz Miklós. Kis Mihály. Marosi. Szabó István. Demeter György, görög. Schubert Zachar, sütőmester. Thomas György, görög. Kosztai János. Rácz Mihály. Millovay. Laczko. Racz Kozman. Vukomiz. Zagmar István. Vorat Péter. Duaradi Radow. Hebes Serli. Zobor Miklós. Szabó János. Szűcs Mihály. Sonok Gilaslo. Egy török mecset (ez a mostani mecsettér környéke.) Geöry Miklós, görög Maria, Anna vagy Ilonka. Egy csász. malom a városban (ez a mostani tüzoltó laktanya helyén volt.)

Uj keresztények: Török István. Horvát Just Haydar László. Haydar László. Nagy János. Horváth Pál. Balogh Mihály. Kis István. Noszvay Ferencz, 220. sz. a. Négy uj keresztény, 241. sz. a. Verecz István. Padantus András. Szabó Mihály. Német János, 259. sz. a. Rosznay Istók. Borbier János. Hitvány Pál, 269. és 270. h. sz. Horváth János. Fekete Mihály. Fekete István. Pap Jurko. Olay beg, 278. sz. a. Polkoráb István. Ferencz Izak. Fekete János. Szabó Márton. Nagy Imre. Murány István, 292. h. sz. a. Kis István. Fekete Mihály. Vesz András. Ugro János. Szabó János. Borbier András. Pap Dávid. Török János. Egri János. Török Mihály. Szabó János. Szinay István. Horváth János. Poturi Mihály. Kovács Péter. Zan István. Boszna János. Török Pál. Török István. Beczey András. Jurky Zsigmond, borbély. Eger István. Furula János. Ziffera György.

Forrás: http://193.224.44.190/hvt/4kot/41r1fej.htm

Megosztás

Az Eger mellett fekvő, ma már Egerhez tartozó Felnémet település nagy történelmi múltra tekint vissza. Ma is békés falusi emberek lakják, annak ellenére, hogy a falut az 60-as évek elején Egerhez csatolták.

A község az őskorban lakott hely volt, ezt az Eged hegyen található őskori barlangok s azokban az emberi kézimunkára valló nyomok bizo­nyítják. A római korból származó érméket is találtak a község terüle­tén. A honfoglalás korából nincs tárgyi emlékünk. Az első írásos említés, mely Felnémetről szól, 1261-bol, IV. Béla király oklevelében olvasható. IV. Béla 1261-ben, 1267-ben, majd utódai ezt követően ismételten is megerősítették az egri püspököket azon 78 falu birtokában, melyeket az oklevél állítása szerint I. István és utódai az egri püspökségnek adományoztak. Ezek a falvak az Eger patak völgyében, a Mátraalján, a Tiszavidéken, Heves, Szolnok, Borsod és Zaránd me­gyékben terültek el, jövedelmeik az ország egyik leggazdagabb földes­urává tették a mindenkori egri püspököket. Felnémet ezeréves törté­nete során -1848-ig- megmaradt az egri püspökség kizárólagos bir­tokában.

 Heves megye területét általában az Aba-nemzetség szállta meg a honfoglalás korában. Az Eger völgyén elterülő falvakat pedig II. Géza alatt 1125 a Lüttich környékéről származott német-flamand telepes csoport szállta meg. Felnémet ettől a német települő csoporttól vette nevét, míg vele szemben, Eger város déli oldalán fekvő másik falu, melynek lakói magyarok voltak. Almagyar nevet nyert. ( Eger felett Felnémet, Eger alatt Almagyar ). Felnémet neve összes későbbi változatában – Nempti – mindig megerősíti a falunak nevét adó német tele­pesekre való utalást, bár pár évtized multán e telepesek megmagyaro­sodtak. 

Felnémet ősi, középkori telephelye az Eger pataktól nyugatra a patak völgyében volt. Ezen ősi telephely egyetlen szilárd kőanyag­ból épített emlékének, a kápolnának alapjai még 1710 körül lathatók voltak. A régi faluhellyel szemben, a kősziklás dombon az egri püspökök hatal­mas és ritka szép templomot építettek, ennek faragott kövekből alkotott fundamentuma 1710 körül ugyancsak latható volt. A templomdombon Eger urai és a várkatonaság házakat, pincéket, présházakat építettek, a felnémetiek szőlőt műveltek, az egri püspökség borait kezelték, miután a középkorban Eger környéke sűrűn be volt építve szőlővel. Felnémet a középkorban a megye egyik legnépesebb települése, mezővá­rosa, Eger virágzó külvárosa lett. Szomszédságában, a szarvaskői völgy nyílásában, a Barátbérc aljában állott a pálosok monostora, melyet Monoszlai Miklós egri kanonok emeltetett. Ennek létezését ma is rom-maradványok igazolják. A monostor lakói számára két malom, szőlők s a határ egy részének jövedelme biztosította a munka nélküli úri életet. (Albert Ferenc: Heves és Külső Szolnok megyék leírása. Eger 1868. 468-468. lap. – Egri érsekség gazdasági levéltara. I. classic, Liber l7.pag.263. )

 Nagy Lajos király idejében már fönnállott az egri vár és a ki­sebb szarvaskői vár, az egri püspöki uradalom középpontjában. Nagy Lajos kilenced-törvénye egységes adófizető, teherviselő jobbágysorba kényszerítette a korábban többé-kevésbé független jogállapotú földműveseket, kialakult a magyar jobbágyság, megterhelve a földes­úrnak fizetendő súlyos szolgáltatásokkal, pénz,- és terményadókkal, ingyen robottal, melyek a földesúrnak dologtalan életet biztosítottak. Felnémet is teljes egészében jobbágyfalu lett az egri püspökség földesúrasága alatt, az egri várhoz fizette az adózásokat, melyek nemcsak a várban lakó püspök és udvartartása, hanem a várban szolga­latot teljesítő várkatonaság ellátásának céljait is szolgálták. Ezek a jobbágy-adózások abban az ütemben súlyosodtak, amilyen ütemben lett egyre nehezebb általában, országos viszonylatban is a magyar jobbágysors.

Mátyás király idejében, 1486-ban például Felnémet lakossága minden évben a következő szolgáltatásokat fizette Eger várába: 40 jobbágy­háztartás, – jobbágyporta, jobbágytelek, – mindegyike Szt.Györgynapkor egy-egy forintot ad (egy Ft abban az időben többet ért, mint egy mázsa búza), pünkösdkor az egész falu együtt 6 köböl sört, 2 ártányt, 50 sajtot, Magdolna-napkor 1 hordó bort, mely kitesz 32 köbölt, Szt. Mihány-napkor minden jobbágyporta ismét 1-1 forintot, karácsony­kor az egész falu együttesen 50 szekér fát, 6 sertést, 8 szekér szé­nát, 32 köböl sört, sót, viaszt, borsot, 120 véka zabot, 120 db ke­nyeret, 120 db csirkét, húsvétkor 6 köböl sört, 120 db tojást, 3 sajtot, 2 gödölyét, 2 bárányt. Minden évben a termény betakarítás idején tizedet-dézsmát – adnak csirkéből, kacsából, malacból, bárányból, min­denféle szemesterményből – búzából, árpából, zabból, kölesből stb. tizedet és kilencedet a bar termésükből. A tizedrész a püspöknek, a kilencedrész a földesuraknak járt, s miután Felnémet esetében püspök és földesúr egy személy volt, kilenced is, tized is az egri püspököt illette, a felnémetiek minden termésüknek csupán nyolctizedével rendelkeztek szabadon. De ingyenmunkát is teljesítettek, amennyiben évente 50 kaszást adtak az urasági rétek kaszálásához, a szénát összegyûjtötték, az egri várba behordták. (Egri érs. gazdt. It. I.classis, Liber II.pag.396.) 

A mohácsi csatavesztés évében török rablócsapatok portyáztak Fel­német környékén, egészen Miskolcig, pusztítva és fosztogatva. A kettős királyválasztást követő évtizedekben Felnémet Eger várának sorsában osztozott. Többször cserélt gazdát, áldozatul esett Perényi Péter, Varkoch Tamás stb. várurak pusztításainak. Perényi egri várnagy 1534-1558 között elfoglalta az egri püspökség birtokait, meghonosí­totta Eger környékén a protestantizmust, elûzte a szerzeteseket a mo­nostorból. A felnémeti szerzetesházat a pálosok 1548-ban hagyták el. ( Albert i.mű.469.1ap)

 1544 óta a török befészkelte magát Heves megye területére. Rabszedõ, sarcoló portyákkal, 1548-ban Kerecsendig, 1550-ben Péter­vásáráig merészkedett. Oláh Miklós egri püspök a tulajdonát képezõ egri vár ellátásának és védelmének gondját áthárította az uralkodóra, 1548-ban megegyezéssel átadta a várat Ferdinánd király várkapitányá­nak, Dobó Istvánnak, aki 1548-1552 között hatalmas erõfeszítéssel sze­relte föl az elhanyagolt várat a török elleni védekezésre. A felnéme­tiek napról-napra dolgoztak az egri vár falainak megerősítésén. A török 1552. szeptember havának elsõ napjaiban meg is jelent Eger falai alatt, ahová a felnémeti férfiak egy része Dobó István hívására bevonult a várat, a hazát védeni. Tinódi Lantos Sebestyén az Eger vár diadalmáról való énekében megörökítette a felnémeti hõsök emlékét. ( “Szállott házba mi szükség ott benn vala, – Az völgyből, Felnémetről felhívatá” stb. )Az elmenekültek ottmaradt ingóságai, az asszonyok és gyermekek jórészt a török kezére jutottak. Már az elsõ napon elvitték Benedek kovácsmestert és Nagy Pál feleségét. Aztán vitték a többi ottmaradt asszonyt is. Védeni, menekí­teni nem tudta őket senki, hiszen a férfiak az öregek kivételével az egri várban voltak. 

Az Egert ostromló 120.000 főnyi török sereg sátortábora el­árasztotta a felnémeti határnak Eger felőli sík részét. Közben 1552 szeptember 12-tõl október 18-ig, hat héten keresztül a felnémeti férfiak hõstetteket vittek végbe a vár védelmében. Egert sikerült megmenteni, a török visszavonult. Dobó kapitány a török elvonulása után a várvédelemben érdemeket szerzett védõk megjutalmazása iránt elõterjesztést tett az uralkodóhoz s ebben a jutalmazási javaslatban felnémeti Kovács Jakab kovácsmestert a várvédelem legnagyobb hősének nevezi. Kimagasló érdemeit a következõkben jellemzi: “Kovács Jakab felnémeti kovácsmester a legdicséretreméltóbb magatartást tanúsította, bátrabb volt mindenkinél, háromszor annyi munkát vállalt, mint mások, jelenléte igen nagymértékben hozzájárult a vár megmentéséhez, mindig talpon volt, puskájával a törésekhez szaladt s a törökök közül sokat agyonlõtt.”

A király a javaslat alapján a következõ szavak kíséretében intézkedett megjutalmazása felől: “Kovács Jakab, ki annyira, dicséretre méltóan viselkedett, kap egy ruhát és 25 forint pénzjutalmat és adómentességet.” Mellette az ugyancsak Felnémetrõl bejött Gergely nevű ácsmester érdemeit emeli ki Dobó. Gergely az ostrom idejére önként jött a várba, nemcsak a saját mesterségével járó feladatokat látta el éjjel-nappal, hanem a török roham idején haláltmegvetõ bátorsággal hol ennél, hol annál a falnál harcolt derekasan. Megjutalmaztak további hat megsebesült felnémeti jobbágyot és egy hõsi halált halt fel­németi férfi özvegyét. Ezek: Egres Mátyás, Pap Máté, Laudo Benedek, Dobó Demeter, Rigó János, Szabó Tamás, illetve a hõsi halált halt Kacsika Tamás özvegyét. A jutalmazott felnémeti mesteremberek voltak: Kovács Jakab Kovács Lõrinc és János, Molnár Mátyás s az említett Gergely mester. 

Felnémet községet az 1552. évi ostromból dicstelenül vissza­vonuló török szeptember 17-én felgyújtotta. De mivel Eger megmene­kült, s visszatért felnémetiek biztonságérzete megerõsödött, rögtön fölépítették faházaikat, a falu egy éven belül újjáépült. 1555-ben 40 jobbágyporta, 20 zsellér és 4 újonnan építkezõ jobbágy lakja. A következõ évtizedekben Felnémet lakossága hatalmasan fel­duzzadt: 1557-ben például a 22 jobbágytelek mindegyikében12-15 család lakik, az egész községben összesen 291 család. Eger alatti falvakban már nem felduzzadás, hanem elnéptelenedés mutatkozik. A török hódoltság határa 1552 után közvetlenül Eger alatt, Maklárnál, Nagytályánál húzódott Eger várának magyar őrsége védte ennek a határvidéknek népét, ezért a török kezébe került déli, tiszamenti falvakból Eger védett környékére húzódott a magyarság egy része a rabló török elől, napról-napra várva annak lehetõségét, hogy hazájukba visszatérhessenek. De ez a reményük sose válhatott valóra, sőt 1596-ban maga Eger vára is a török kezébe került. Felnémet pedig elpusztult, la­katlanná vált 110 évre, 1706-ig. Végleg elpusztult Cegléd és Szől­lőske, melyek korábban szintén népes falvak voltak. A három puszta falu határát 110 éven keresztül az egriek hasz­nálták. A felnémeti szõlõhelyet, melynek kiterjedése háromszorosa volt az egri szõlõhegyekének, a török uralom végefelé az Egerbe tele­pült rácok használták s róluk nyerte a Ráchegy nevet, míg korábban felnémeti hegy volt a neve. Felnémet 1609-ben, 1662-ben, 1682-ben is állandóan lakatlan puszta. (Érs. gazd. lt. I. ol. Liber. 17. pag. 256. Liber 30. pag. 352, 195. I. cl. fasc. II. Nro. 630. )

 A török korszak mindezek ellenére nem múlt el Felnémet fölött egészen eseménytelenül. Az Egert megszálló török katonaság Felnémet ékes templomát földig lerombolta, köveibõl pedig Eger város egy ré­szét fallal körülkerítette. De a felnémeti templomdomb kőbevágott pincéi jó búvóhelyet nyújtottak a törököt még ezután is zaklató magyar hajdúknak, akik az ide kijáró törököket megrohanták s bennük sok kárt tettek. A felnémeti pincék körül sok hősies csatajelenet játszódott le annak az elkeseredett, szívós, de egyenlőtlen küzdelemnek, amellyel a magyarság a török hódításra reagált. Végül is a törökök ideparancsolták a szomszédos vármegyék népét s azokkal a felnémeti pincéket olyan alaposan betömették, hogy soknak még a helyét sem lehetett később megállapítani. Ezzel aztán a felnémeti gerillaharcoknak is végük szakadt. ( Érs.gazd.lt.I.classis.Liber 17,pag.263. )

 Eger várát 1687 decemberében félévig tartó elkeseredett ost­rom után végre sikerült fölszabadítani a török uralma alól, a törökök elvonultak Eger környékéről. Bár a többi környékbeli falvak Eger felszabadítása után pár év múlva sorra benépesültek, Felnémet lakatlan maradt 1706-ig, amikor már javában folyt Rákóczi szabadságharca s a kurucok már benn ültek Eger vár birtokában. Az egri uradalom földesura ekkor Telekessy István, Rákóczi híve volt. Telekessy nagy erővel igyekezett a püspökség régi birtokait vissza­szerezni, a puszta falvakat ideiglenes engedmények árán benépesíteni.

 Felnémet első újjáépítése 1706-ban történt. Telekessy püspök­földesúr a Felnémetre tiszttartónak kirendelt Szécsényi Györgyöt bízta meg a telepítés irányításával, az ide települni szándékozók vele köt­hettek megállapodást azon általános telepítési feltételek alapján, amelyekkel Telekessy 1706. január 10-én Felnémet megszállítását szabályozta. Ez a telepítési okmány így hangzik: „Akik felnémet régi mezővárosnak régi helyét, mely Heves vármegyében volt, meg akarják szállani, legyenek böcsületes jó hírű-nevű catholicus emberek, senki máshoz jobbágyszolgálatbéli kötelességen ne legyenek, se pedig egriek, másképpen Egernek fogyatkozására esnék Felnémet meg­szállítása. A házaknak épülete legyen azon a dombon, mely alatt régi jelen kész pincék vannak. A régi faluhelyet gyümölcsös és veteményes kerteknek felosztassák a megszálló lakosok közt. Házhely, közlegelő, jó gyöp, szántóföld, sző1őhely, minden megszálló­nak kijelöltetik akár egész telkes, akár féltelkes legyen. Mindenki értéke, vagyis igaereje arányában kap földet. Három évig se robotot, se készpénzt, se más földesúri adózást nem fizet az újtelepes, csupán tizedet ad a learatott szemesterményből. A sző1őhegy használatáért 10 évig nem fizetnek szőlődézsmát vagy hegyvámot. Eltelvén a három esztendő, a földesúrnak robottal ezután sem tartoznak, hanem csak taksaképpen az egésztelkes gazda esztendőnként 8 magyar forintot fizet, a főhelyes 4-et, a zsellér 2-t. A marhátlan (vagyis igásmarhával nem rendelkezik ( lakos akár félhelyes legyen, akár zsellér, tartozik egynapi kapálással, ahová kívántatik és az egri helyen levő urasági szőlő felének minden munkájával. Szabadon elköltözhetnek, ha távozási szándékukat idejében bejelentik a tiszttar­tónak, akit e földesúr közéjük rendel. Ha idegenek a felnémeti ha­tárban szőleiket el akarják adni, előbb a felnémetieknek kell felkínálniok. Aki juhot. vagy sertést legeltet a földesúr erdeiben, dézsmát ad a juhokból vagy sertésekből. A vármegyei adózástól is három évig mentesek lesznek.” (Ers. gazd. l. t. I. classis. fasc. II. Nro. 613)

Megosztás

Naptár

2017. július
H K S C P S V
« máj    
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31  

Heves megyei Hírlap

Időjárás