Get Adobe Flash player

Legutóbbi hozzászólások

Izelítő fotóinkból

Felnémeti Civilház teremhasználat 39.hét Korózs József 1896.11.18-án 47 éves Lakóhely,Feln. 251.sz.(mint házassági tanú) Halotti AK - Boross József felnémeti kántortanító,elhunyt 76 évesen 1922.01.02.hajnali 3 órakor Tükrőződés RC modell autók Felírat a II. vh-ús emlékmű talapzatán Szőlőkötözés. Elsőáldozók 1959 Szüret 1950-es évek közepe. 1987.09.06. Rozália búcsúi körmenet

Közösségépítők

A Közösségépítők  c. cikkünkben szereplő Sánci Civil-csoport tagjai, baráti összejövetelen találkoztak. Aktív-civilkedő munkájukról, multjukról nosztalgiáztak. Megfogyatkozva,”kiöregedve” megállapodtak: közösségi eseményeken még aktívan,– de már csak jelenlétükkel, tapasztalataik átadásával tudnak részt vállalni.  Keresik a fiatalabb, aktivizálható lakótársaik Civil-csoportba bevonását,akik ténykedésük folytatói, továbbvivői lehetnének.Várják a megkereséseket, javaslatokat az összefogásra, együttműködésre a civilkedésben. Jelentkezin a farkas.bacsi@freemail.hu e-mail címen lehet (egy kiöregedett civilkedő)     Megosztás
Megosztás

(Megjelent a Bartakovics Béla Művelődési Központ lapjában a Mai Érték-ben)

Szeretnénk több példaadó kezdeményezésről, értékteremtő önzetlenségről beszámolni. A helyi társadalom színes, lüktető, vagy álmos folyamatinak bemutatása tanulságos lehet közművelődési szakemberek, civil közösségvezetők, önkormányzati képviselők számára egyaránt. Ilyen írásoknak szívesen adunk helyet a folyóiratban. A következő történet feljegyzéseit, dokumentumait Farkas János bocsátotta rendelkezésünkre, hozzájárulásával szerkesztettem át olvasmányos formába.

“Az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata régóta tervezi Felnémet városrész megújítását, az előkészítő munka (felmérések, konzultációk, tanulmánytervek, engedélyezési és kiviteli tervek készíttetése, stb.) már évekkel ezelőtt megkezdődött. Anyagi lehetőségek hiányában a megvalósítás ez idáig azonban nem kezdődhetett meg. 2005-ben Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata úgy döntött, hogy pályázatot nyújt be a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal által meghirdetett, a fent említett városi területek rehabilitációját támogató pályázati felhívására. Az Eger Önkormányzata által benyújtott pályázat támogatásban részesült és így cca. 1,5 milliárd Ft összköltséggel az elképzelések a megvalósítás szakaszába léptek.” (Felnémeti Hírlevél 1. szám)

Kézzel írott szöveg fekszik előttem, amely “Felnémeti Összefogás Civil Csoport” címet viseli. Az első oldalon egy kezdeményezés indítéka, majd 1999-től 2 évekre bontott összegző leírás a végzett munkáról, hozzá csatolt rajzok, térképkivonatok, végül 2007. évi munkaprogram és a csoport névsora.

 Milyen összefüggés van a bevezetőben idézett városrész fejlesztési terv és egy civil csoport között? Nem hiszem, hogy első pillanatra felfedezhető, ezért érdemesnek tartom, hogy ebben a megosztott, önsajnáló, legyintős országban e történet közreadásával erre magyarázatot találjon az olvasó, és ezzel lehetősége nyílik arra, hogy levonhassa a tanulságot.

Felnémet helységnévtábla ma már nem látható, aki Szarvaskő felől érkezik be a településre azt Eger köszöntőtáblája fogadja. A nagy múltú falu önállóságát 1960-ban feladta, mert jövőjüket az itt élők a turizmus fellegvárával egyesülve látták biztosítottnak. Pedig jelentős gazdasági erővel rendelkezett a település: vállalatok, vállalkozók, jelentős szőlőterületek, mezőgazdasági termőterületek, ősöktől örökölt tudás és erős hagyományok éltették a faluközösséget. Hagyományszeretetüktől árulkodik, hogy a megyében a felnémeti asszonyok tartották meg legtovább népviseletüket, a felnémetiek voltak az utolsó “kivetkőzők”. Néhány idős asszonyon a mai napig látható a jellegzetes felnémeti viselet. Történelmi gyökere is van ennek a példaadó kitartásnak. Az egri törökök elleni utóvédharcokban résztvevő végvári huszárok a felnémeti templomdomb alatti pincék rejtekéből csaptak ki az ellenségre – így szól a legenda. Eger városrészeként – elismerése a falu történelmi jelentőségének – ma már önálló fertálymesterrel rendelkezik.

Arra, hogy ma is erős gyökerekkel bíró emberek élnek itt bizonyság a civil csoport története.

Tíz évvel a rendszerváltás után az önszerveződéssel létrejött – önazonosságukat névválasztással is nyilvánossá téve – a felnémeti civil csoport.

A kis csapat a városrész fejlődését, közállapotát elégedetlenséggel és a változtatás igényével minősítette dokumentumaiban. Kritikus helyzetértékelésüknek önként vállalt és tervezett munkával adtak nyomatékot. Önszerveződésükkel a település szépítésére, helytörténeti kutatásra, környezetvédelemre és a gyerekek sportolási lehetőségének megteremtésére koncentrálták.

Először a Sánc utcában éktelenkedő romos területen játszóteret és közparkot alakítottak ki az utcákon játszó, baleseti veszélynek ki tett gyerekek érdekében. Ehhez engedélyt kaptak a polgármesteri hivataltól, és munkára bírták az utca lakóit. Nem kis munkával 150 köbméter földet, 120 köbméter hulladékos talajt mozgattak meg, megszervezték az ózdi kohósalak szállítását, terítését.

 Az elvégzett munka becsült értéke 8 M Ft. Így vált valóra az aszfaltozott kosárlabda és kézilabda pálya, 1200 négyzetméteres pihenőpark és játszótér. A következő években kőfalat javítottak, cserjéket, fákat ültettek, füvesítettek, az elnyert 56 ezer forint pályázati támogatás felhasználásával.

A vasúti kereszteződésben a gazos, nádas bozótos területen kialakították Tulipánteret egy tulipánalakzatot formázó sziklákkal. Védőkorlát, gyalogút, irányító táblák elhelyezése, kisebb munkának számított a kaszálás, kapálás, locsolás. Munkával teltek az évek és szaporodott a karbantartási munka is a már meglévő értékek megóvásáért. Még mindig maguk voltak, bár újabb támogatókat szereztek, közérdekű akcióikhoz gazdasági szervezetek – MÁV, Egererdő Rt., Egri Csillagok Tsz, PLAN KG Kft., Vízmű, Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, Strabag, Magyar Aszfalt, EGUT Rt. OMYA – valamint a “Segít a Város Alapítvány” nyújtott támogatást.

A csapat folytatta rendületlenül a megkezdett munkát: Sáncközben kapaszkodó korlát 20 méteren, miniparkok növényekkel, mészkősziklákkal, a gyógyszertárnál, a templomdombon, a Tólápi pincesornál.

Újabb három pihenőpaddal bővült a park, dróthálóból kerítést emeltek. Gyomtalanítás, festés mellett a csapadékvíz elvezetésére is gondoltak. Részt vettek a Virágos Egerért pályázaton, a díjként kapott pénzből további fákat és cserjéket vásároltak.

Önkéntes munkával segítettek a járdaépítésben, a ravatalozó építésénél. Hulladékgyűjtési akciót, ligeterdő tisztítást szerveztek, figyelmük kiterjedt az útmenti fák gallyazására is, mert mindent láttak, megfigyeltek, és ha kevésnek érezték saját erejüket, nem szégyellték szóvá tenni, fáradhatatlanul járták a hivatal folyosóit, intézkedést kértek.

Idei tervük nyolc év után sem árulkodik fáradságról: sorakoznak a feladatok, a városrész fejlesztési tervébe bekapcsolható javaslatok a zöldfelületek növelésére, bontásra váró romos épület a sportpálya bővítésére, Tólápi pincesor szépítésére, templomdomb fásítására, nyugdíjas klub működtetésére, forrásteremtő pályázatok benyújtására.

Konkrét tervvel rendelkeznek a Felnémet helytörténeti neveinek elfelejtése elleni akcióra. Kezdeményezik a híres felnémet mester Kovács Jakab kultuszának kialakítását. Jó lokálpatriótaként kutatásba kezdtek, az egri hős példájának megismertetésére. Megszerzett dokumentumukból idézek: “.Dobó nagyra értékelte az iparosok tevékenységét akik nemcsak a szükséges munkát végezték el, hanem harcoltak is. Listát küldött Ferdinánd királynak, azokról, akik jutalmat érdemeltek, közülük első helyen említette Jakab felnémeti kovácsmester nevét aki “.legdicséretre méltóbb, és mindenkinél bátrabb volt, háromszor annyi munkát végzett, mint mások, elszántsága sokak előtt járt a várban, jelenléte igen nagymértékben hozzájárult a vár megmentéséhez. Mindig talpon volt és mindenkor ostrom idején fegyverrel a törésekhez szaladt, és sok törököt lőtt agyon puskájával” – A királytól egy öltözet ruhát, 25 forint pénzjutalmat kapott és adómentességet.”

Megragadó, ahogy ez a csoport készül az új közösségi ház névadására. Megkezdték a klub szervezését, mert tudják, hogy a városrész 2007 augusztusában új közösségi színteret kap a régi óvoda épületében és azt már működő közösséggel és kész programmal akarják birtokba venni. Talán érdekesebb ez a történet, ha elárulom, hogy nem fiatalokról, még csak nem is kisgyermekes szülőkről van szó, nyugdíjasok követték el mindezt. Ugye senki nem gondolta volna, hogy ők a példakövető példaadók. A Felnémeti összefogás civil csoport 2006. november 15-én megalakította a jogi személyiségű közösségét a Felnémet Nyugdíjas Egyesületet.

A közösségi házba a nyugdíjasoknak gazdag programot állítottak össze, ehhez Bartakovics Béla Művelődési Központ nyújtott segítséget. Negyvenhét alapító taggal december 13-án megalakított nyugdíjas klub működtetését az egyesület vállalta magára.

A felnémeti civil csoport – most már önálló egyesületként – kapcsolatot létesített a Felnémet Kultúrájáért Alapítvánnyal. Ha példájuk nyomán a városrész többi egyesülete, alapítványa “megtalálja” egymást még erősebb, eredményesebb lehet a civil összefogás. Az alapítókban él a remény, hogy értéket és hagyományt megtartó munkájuk nem vész kárba, nem kell majd újra kezdeni valakiknek, valamikor.

F. Gál Sándor MaiÉRTÉK – III.évfolyam 4. szám 3 

A közösségépítők által kialakított parkok:

Megosztás

Naptár

2017. november
H K S C P S V
« szept    
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930  

Heves megyei Hírlap

Időjárás