Get Adobe Flash player

Legutóbbi hozzászólások

Izelítő fotóinkból

Kovács, lópatkolás Népszínmű tagjai1941 Sánc feljáró 1950-es években. Felnémeti Civilház teremhasználat 15.hét image description Fajcsák Attila: Rózsa nyílik - ötven felnémeti népdal Heves Megyei Hírlap 1995. március 23.; csütörtök Heves Megyei Hírlap 1993. Urnafal diakepek-280

Vajon eszükbe jut-e a locsolkodóknak, hogy szokásos díjazásuk: a piros tojás és a csokinyuszi hagyományosan a termékenységet, a tavaszt, az élet fejlődését jelképezi? Vagy csak illemből emelik a kölnisüveget a lányok haja fölé, s némi készpénzzel, vagy itallal kifejezett elismerés reményében?

„Húsvét-hétfő ünnepnapján” – valamikor ezzel a sorral kezdődött az egyik népszerű locsolóversike, melynek elmondása és az elmaradhatatlan kölniáradat után a ház leányai és asszonyai hímes tojással, csokifigurákkal, pohárka likőrrel köszönték meg a legények figyelmességét. Ma mintha halványodna ez a népszokás, főleg a városok ifjú lakói körében, s ha van is ajándék, az mind többször a kabátzsebbe dugott pénz. Mit őriztünk meg a húsvétból, és milyen hagyományoktól búcsúzunk, ha egyáltalán lehet búcsúzásról beszélgetni? A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetében Tátrai Zsuzsanna tudományos főmunkatárs mondta el tapasztalatait.

- A húsvét nem egy napból áll, hanem egy ünnepkörnek tekinthető. Húsvétvasárnap időpontját 325-ben a niceai zsinat a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapban állapította meg, eszerint húsvét időpontja március 22. és éprilis 25. közötti időre tehető. Húsvétnak fontos része a nagyböjt, ami hamvazószerdától húsvétvasárnapig tart. A hamvazószerda utal a hamvazkodásra, másrészt a böjtölésre. A negyven napos nagyböjt utolsó hete a virághét, mely virágvasárnappal zárul. Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékünnepe. Már a hetedik században pálmát szenteltek ezen a napon, hazánkban ezt barka helyettesíti. A barkaszentelés egyházi eredetű népszokás, de a szentelt barkát felhasználták rontás ellen, gyógyításra, villámlás elhárítására – foglalta össze az ünnepi időszak hátterét Tátrai Zsuzsanna.

- Népszokásoknál maradva, mennyire maradt divat a locsolkodás?
- Leginkább a városokban veszített népszerűségéből. A családok inkább kirándulnak, utaznak, de ez korántsem azt jelenti, hogy a hagyomány eltűnt volna. Sőt, útjaim során látom a hagyományok újraéledését is, elsősorban az óvodások soraiban. De feléled a kiszehajtás is. A kisze menyecskének öltöztetett szalmabáb, amit a leányok énekszóval vittek végig a falun, főként Nyitra, Nógrád, Pest és Heves megyében, majd a falu végén, ahol vízbe vetették, vagy elégették. A bábu különböző magyarázatok szerint a tél, a böjt, a betegség megszemélyesítője lehetett. A kisze szó korpából készült savanyú levest, jellegzetes böjti ételt is jelent. Visszatérve a kisze bábuhoz, ahol vízbe vetették, minden lány egy-egy szalmacsomót dobott vízbe. Úgy hitték, akinek a szalmacsomója elúszik, még abban az évben férjhez megy.

- Nagyböjt után végre elérkezünk húsvét vasárnapjához.
- Amely a kereszténység legnagyobb ünnepe, e napon ünneplik Krisztus feltámadását. Véget ér a nagyböjt, a hústól való tartózkodás, innen a magyar elnevezés. A jellegzetes húsvéti ételek a sonka, a tojás, a kalács ma sem hiányzanak az ünnepi asztalról. Ezen a napon is fontos szerepet tulajdonítottak a víznek. Piros tojást helyeztek a mosdóvízbe, és a család abból mosakodott, hogy egészségesek legyenek egész esztendőben.

- A húsvétvasárnaphoz kapcsolódnak-e szokások? Hiszen a locsolkodás napja a hétfő…
- Nem csak a húsvéti, hanem általában a tavaszi vasárnapokhoz kapcsolódik a zöldágjárás, a tavaszt, a természet megújulását jelképező énekes játék. Ki ne emlékezne a „bújj, bújj, zöldág” dalocskára? Ez a játék a fiatal lányok és legények tavaszköszöntő rituális hagyománya volt. Mára a kisgyermekek játékává vált. Brassó megyében húsvétkor szokásos a kakaslövés. 13-14 éves fiúgyermekek egy héttel kakaslövés előtt végigjárják a falut, hogy három-négy kakast a közösen adott pénzből megvegyenek. Húsvét vasárnapján délben gyülekeznek, és drámai formában előadott tréfás veszekedéssel búcsúztatják a kakast. Ezután táblára rajzolt életnagyságú kakas ábrájára nyíllal lőnek. Aki a tábla közepére festett fekete pontot eltalálja, az a győztes. Este a kakaslövők ismét összegyűlnek, annak az embernek a házában, ahol a szerepet betanulták. Itt a háziasszony a megvásárolt kakasok és tyúkok húsából főzött levessel várja őket. Az asztalnál a győztest a főhelyre ültetik, ő kapja a kakas combját, máját, szívét.

- És a hétfői locsolkodás?
- A locsolás eredete részint a keresztelésre, másrészt arra a legendára utal, mely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat vízzel akarták elhallgattatni, illetve a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat. A két világháború között vált általánossá a szagos vízzel, rózsavízzel való öntözés. A locsolás jutalma a hímes tojás, bár ma ezt egyértelműen felváltotta a zsebbe csúsztatott pénz. A húsvét is elüzletiesedik, többi kedves ünnepeinkhez hasonlóan. Nagy áruházláncokban tapasztalható, éppen csak leszedték a karácsony jelképeit, máris nyulakkal találkozunk.

- Fejezzük is be a nyúllal és a tojással. Miért ezek a húsvét jelképei?
- Az életre, a megújulásra utalnak. A tojás az élet csíráját hordozza magában, a nyúl pedig köztudomásúan szapora. Az ünnep egyértelműen a tavaszvárásról, az új életről szól.

Forrás.: MTI

Megosztás

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Naptár

2018. január
H K S C P S V
« szept    
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031  

Heves megyei Hírlap

Időjárás