Get Adobe Flash player

Izelítő fotóinkból

1926-os harang felszentelése diakepek-279 berva_4_5 Lakodalmas menet KISZ élet Felnémeti lányok népviseletben Felnémeti Gondozási Központ klubprogramja 2014. április Halotti AK - Süle János plébános 1875-1952.04.14. 77 évesen Kökény 2013 Felnémeti lecsófesztivál
Készítette:  Korózs Zsuzsanna

Évszázadokon keresztül elfogadott tény volt az, hogy az élőlényeket két nagy csoportba lehet osztályozni, az állat és a növényvilágra. Ezen csoportosítás szerint a gombák a növényekhez tartoztak, és a botanikán belül foglalkoztak velük. Manapság persze már egyértelmű dolog hogy a mikológia egy különálló egységet alkot. A XX. század botanikusai többnyire “csak” növényekkel foglalkoztak, bár voltak mikológiai kutatások de azok  inkább a faji bélyegek megállapítására, meghatározására irányultak, illetve a növényi gombakártevők vizsgálatára. Így hát kijelenthető hogy a hazánk területén található nagygomba felmérések, felvételezések mellőzve voltak. Ezt felismerve manapság egyre több élőhelyről készülnek mikológiai felmérések, több adatbázisnak is megkezdték a kiépítését.

Ma körülbelül 250 ezer fajt ismernek, de becslések szerint a Földön akár 2-3 millió gombafaj is felfedezésre vár. Az emberek számára leginkább a gombák gasztronómiai értéke számít és ismert, illetve mérgező hatásuk, ami egyet jelent azzal, hogy ha az erdőben ilyennel találkoznak, akkor azt megsemmisítik. Pedig a gombák (mint lebontó szervezetek) nélkül, az anyag körforgalom lehetetlen lenne, illetve ott van még a fák és a gombák táplálékcsere viszonya is. Az ipari, mezőgazdasági és gyógyászati jelentőségük is meghatározó.

Az utóbbi években a nagygombák védelme egyre hangsúlyosabbá kezdett válni. Már 1978-ban Hans Kreisel is észrevette és “a táj eutrofizálódásával” azaz leromlásával magyarázta. Ezután egyre többen kezdtek ezzel a témával foglalkozni egyúttal a gomba fajok védelmével. A nagygombák csökkenésének okai között szerepel a klímaváltozás, az aljzatok és élőhelyek megritkulása, a területek lecsapolása amely megváltoztatja a terület vízviszonyait, és bizonyos erdészeti tevékenységek, amelyek megváltoztatják az élőhely eredeti jellegét ezzel a környezetükre igényes gombafajok visszahúzódását érik el.

A Berva-völgy Felnémet határában található, a Tárkányi medencétől észak-nyugatra, az egri bükk-alja kistájhoz tartozó terület. A Berva-völgyet egyik oldalról a Cseres-bérc és a  Berva-bérc másik oldalról a Külső hegy, a Pap-hegy és az Emír-nyak veszi körül.

A területen található a Drótlyuk nevű barlang, amelyből barlangi hiéna, barlangi medve, mamut, óriásgím és más jégkori emlősök csontmaradványai kerültek a felszínre.

A völgy északi végén található egy tisztás amit Les-rétnek neveznek. Több védett növény és állatfaj található a területen, illetve a vadászok számára is igen népszerű, sok vaddisznónak van itt az élőhelye.  A különböző erdőtársulások révén igen változatos mikológiai értékekkel is rendelkezik. Évről-évre egyre több gombagyűjtő jelenik meg a területen, bár a Berva-völgy bizonyos területein elméletileg csakis engedéllyel gyűjthetnek gombákat, ugyanis egy része a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik. 

A Berva-völgy ökológiai jellemzői

Éghajlati viszonyok

Mérsékelten hűvös- mérsékelten száraz éghajlatú. A napfénytartalom évi összege 1900 óra körül van, a nyári összeg 760 óra körüli, a téli 180 óra. Az évi középhőmérséklet 8,5-9,0 °C, a vegetációs időszak középhőmérsékletének sokévi átlaga pedig 15,5 – 16,0 °C. Ápr. 15 és okt.12 között a napi középhőmérsékletek meghaladják a 10 °C-ot (180 nap). A fagymentes időszak hossza kb. 180 nap, tavaszi és őszi határnapja ápr. 20 ill. okt. 15 környéke.  Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok és minimumok 31,0-32,0 °C ill. 16,2 °C. Az évi csapadék 30 évi átlaga 650 mm, ebből 400 mm a vegetációs időszakba esik. Leggyakrabban ÉNy-i és DK-i szél fúj, esetenként DNy-i. A szél erejének vizsgálatánál kitűnik, hogy nyáron a szél ereje mindig nagyobb mint télen és a legnagyobb tavasszal, legkisebb ősszel. Az átlagos szélsebesség 2,5 m/s körüli.

Domborzat, talaj

A terület földrajzilag a Bükk hegység DNy-i nyúlványán található. A mészkőterületet nyugaton a Berva patak völgye, délen a Berva-oldal, keleten a Mész-völgy határolja. Észak felé fokozatosan emelkedő, de nem meredek morfológiával kapcsolódik a Bükk-fennsík DNy-i részéhez. A meredek lefutású oldalakon több vízmosás (lápa) tagolja a térszínt.

A Berva-völgy nagygombái

 A Berva-völgy kijelölt területein talált nagygombák összesített fajlistája

Latin név Magyar név Familia
1. Agaricus arvensis Erdőszéli csiperke Agaricaceae
2. Agaricus bisporus Kétspórás csiperke Agaricaceae
3. Agaricus sylvaticus Fenyves csiperke Agaricaceae
4. Agaricus xantoderma Sárguló csiperke Agaricaceae
5. Agrocybe praecox Tavaszi rétgomba Bolbitiaceae
6. Amanita citrina Citrom galóca Amanitaceae
7. Amanita muscaria Légyölő galóca Amanitaceae
8. Amanita pantherina Párducgalóca Amanitaceae
9. Amanita phalloides Gyilkos galóca Amanitaceae
10. Amanita vaginata Szürke selyemgomba Amanitaceae
11. Tremella mesenterica Aranyos rezgőgomba Tremellaceae
12. Armillaria tabescens Csoportos tuskógomba Tricholomataceae
13. Armillariella mellea Gyűrűs tuskógomba Tricholomataceae
14. Astraeus hygrometricus Repedéses csillaggomba Sclerodermataceae
15. Auricularia auriculajudae Júdásfülegomba Auriculariaceae
16. Boletus edulis Ízletes vargánya Boletaceae
17. Boletus luridus Változékony tinorú Boletaceae
18. Boletus calopus Farkastinorú Boletaceae
19. Boletus regius Királytinóru Boletaceae
20. Boletus satanas Sátántinóru Boletaceae
21. Calocybe gambosa Májusi pereszke Tricholomataceae
22. Cantharellus cibarius Sárga rókagomba Cantharellaceae
23. Cantharellus cinereus Szürke rókagomba Cantharellaceae
24. Clavariadelphus pistillaris Vaskos mozsárütőgomba Clavariadelphaceae
25. Clitocybe dealbata Mezei tölcsérgomba Tricholomataceae
26. Clitopilus prunulus Kajsza lisztgomba Entolomataceae
27. Coprinus atramentarius Ráncos tintagomba Coprinaceae
28. Coprinus comatus Gyapjas tintagomba Coprinaceae
29. Coprinus disseminatus Sereges tintagomba Coprinaceae
30. Coprinus picaceus Harkálytintagomba Coprinaceae
31. Cortinarius purpurascens Rozsdafoltos pókhálósgomba Cortinariaceae
32. Craterellus cornucopioides Sötét trombitagomba Cantharellaceae
33. Cyathus striatus Csikos pohárgomba Nidulariaceae
34. Daedalea quercina Labirintustapló Fomitopsidaceae
35. Entoloma sinuatum Nagy döggomba Entolomataceae
36. Fenyves turjángomba Galerina marginata Cortinariaceae
37. Fistulina hepatica Májgomba Fistulinaceae
38. Flammulina velutipes Téli fülőke Tricholomataceae
39. Fomes fomentarius Bükkfatapló Fomitaceae
40. Ganoderma lucidum Pecsétviaszgomba Ganodermataceae
41. Geastrum fimbriatum Közönséges csillaggomba Geasteraceae
42. Gomphidius glutinosus Barna nyálkásgomba Gomphidiaceae
43. Hericium coralloides Bükkös petrezselyemgomba Hericiaceae
44. Hydnum repandum Sárga gereben Hydnaceae
45. Hygrophorus eburneus Elefántcsont csigagomba Hygrophoraceae
46. Hypholoma fasciculare Sárga kénvirággomba Strophariaceae
47. Hypholoma sublateritium Vöröses kénvirággomba Strophariaceae
48. Inocybe cincinnata Csillagspórás susulyka Cortinariaceae
49. Inocybe geophylla Selymes susulyka Cortinariaceae
50. Kuehneromyces mutabilis Ízletes tőkegomba Strophariaceae
51. Lactarius deliciosus Ízletes rizike Russulaceae
52. Lactarius deterrimus Lucfenyvesi rizike Russulaceae
53. Lactarius helvus * Daróc tejelőgomba Russulaceae
54. Lactarius piperatus Fehértejű keserűgomba Russulaceae
55. Laetiporus sulphureus Sárga gévagomba Laetiporaceae
56. Leccinum carpini Sötét érdestinorú Boletaceae
57. Leccinum duriusculum Nyárfa érdestinorú Boletaceae
58. Leccinum scabrum Barna érdestinoru Boletaceae
59. Leccinum versipelle Kormostönkű érdestinóru Boletaceae
60. Lentinus tigrinus Nyár-fagomba Polyporaceae
61. Lepiota cristata Büdös őzlábgomba Agaricaceae
62. Lepista inversa Rozsdasárga tölcsérgomba Tricholomataceae
63. Lepista nebularis Szürke tölcsérgomba Tricholomataceae
64. Lepista nuda Lila pereszke Tricholomataceae
65. Lepista personata Lilatönkű tölcsérpereszke Tricholomataceae
66. Leucoagaricus pudicus Fehér tarlógomba Agaricaceae
67. Lycoperdon perlatum Bimbós pöfeteg Lycoperdaceae
68. Macrolepiota mastoidea Karcsú őzlábgomba Agaricaceae
69. Macrolepiota procera Nagy őzlábgomba Agaricaceae
70. Macrolepiota rachodes Piruló őzlábgomba Agaricaceae
71. Marasmius androsaceus Lószőr szegfűgomba Tricholomataceae
72. Marasmius oreades Mezei szegfűgomba Tricholomataceae
73. Marasmius wynnei Erdei szegfűgomba Tricholomataceae
74. Melanoleuca exscissa Széleslemezű fülőke Tricholomataceae
75. Mycena pura Retekszagú kígyógomba Tricholomataceae
76. Mycena rosea Rózsás kígyógomba Rózsás kígyógomba
77. Omphalotus olearius Világító tölcsérgomba Paxillaceae
78. Oudemansiella radicata Gyökeres fülőke Tricholomataceae
79. Paxillus involutus Begöngyöltszélű cölöpgomba Paxillaceae
80. Peziza badia Barna csészegomba Pezizaceae
81. Pleurotus ostreatus Késői laskagomba Pleurotaceae
82. Pluteus atricapillus Barna csengettyűgomba Pluteaceae
83. Polyporus tuberaster * Olaszgomba Polyporaceae
84. Ramaria botrytis Rózsás korallgomba Ramariaceae
85. Ramaria flava Sárga korallgomba Ramariaceae
86. Russula atropurpurea Feketésvörös galambgomba Russulaceae
87. Russula chloroides Keskenylemezű galambgomba Russulaceae
88. Russula cyanoxantha Kékhátú galambgomba Russulaceae
89. Russula delica Földtoló galambgomba Russulaceae
90. Russula emetica Hánytató galambgomba Russulaceae
91. Russula fragilis Törékeny galambgomba Russulaceae
92. Russula heterophylla Dióizű galambgomba Russulaceae
93. Russula rosacea Piros galambgomba Russulaceae
94. Russula virescens Varashátú galambgomba Russulaceae
95. Sarcoscypha coccinea Piros csészegomba Sarcoscyphaceae
96. Sarcosphaera eximia Tulipán csészegomba Sarcoscyphaceae
97. Stropharia aeruginosa Zöld harmatgomba Strophariaceae
98. Trametes versicolor Lepketapló Coriolaceae
99. Tricholoma sulphureum Büdös pereszke Tricholomataceae
100. Xerocomus chrysenteron Aranynemezes tinóru Boletaceae
101. Xerocomus subtanentorus Molyhos nemezestinorú Boletaceae
102. Xylaria hypoxylon Szarvasagancsgomba Xylariaceae

A latin név mellett *-gal megjelölt gombafajok a 23/2005 (VIII. 31.) KvVM miniszteri rendelet 13/2001 (V.9.) KöM rendeletének, 5. számú melléklete szerint védett.

 A gombák funkcionális jellemzésük

A nagygombák heterotróf életmódúak, különböző aljzatokon élnek, szorosan kötődnek tápanyag- és energiaforrásaikhoz, szubsztrátumukhoz és ezek mellett sokféle funkciójuk van az élőközösségekben. Így a következő funkcionális csoportokba  oszthatók:

Szaprotrófok: holt szerves anyaggal táplálkoznak

- Talajlakó szaprotrófok; faanyagot bontó (xilofág) szaprotrófok; különböző növényi maradványokon élő szaprotrófok, koprotrófok (trágyán élők)

Paraziták: más élőlényeken élősködnek
- Nekrotróf paraziták: a gazda halála után szaprotrófként élnek tovább; biotróf paraziták: csak élő gazdán élnek

Szimbionták: más élőlényekkel kölcsönösen előnyös kapcsolatban élnek. A nagygombáknál ilyen a  gyökérkapcsolt (mikorrhizás) kapcsolat.

Berva-völgy gombáinak természetvédelmi jellemzése

A 23/2005 (VIII. 31.) KvVM miniszteri rendelet 13/2001 (V.9.) KöM rendeletének, 5. számú mellékletében szereplő védett gombák közül két fajt sikerült találnom. Mindkét faj eszmei értéke 5000 Ft.

Az egyik faj a Daróc tejelőgomba (Lactarius Helvus) amire jellemző az erős fűszeres illat, okkersárga, sárga szín, többnyire zónázott, kör-körösen foltos. Nyersen fogyasztva enyhén mérgező, Magyarország javasolt Vörös listája (Mikológiai Közlemények, Clusiana, 1999, Vol. 38. No. 1-3.) a kipusztulással fenyegetett kategóriába tartozik. Németországban fagyasztható gombának számít, szárított vagy porított formában még fűszert is készítenek belőle, arrafele gyakori.

A másik ritka faj az Olaszgomba (Polyporus tuberaster) szintén világossárgás, okkeres, felülete körkörösen, sötéten pikkelyezett. Termőrétege fehéres, okkeres, lefutó pórusai tágak. Ehető gomba, de a javasolt vörös lista szerint a veszélyeztetett kategóriába tartozik.

IUCN 0-s („kihalt”) es („eltűnéssel vagy kihalással fenyegetett”) kategóriába sorolható fajt a Berva-völgyben  nem találtam. IUCN 2-es („erősen veszélyeztetett „) fajok közül egy a Király tinóru (Boletus regius; 3.ábra) fordul elő. A tölgyesben kijelölt területen 2008-ban két alkalommal is találtam 3-3 termőtestet.

Veszélyeztetett” (IUCN 3) besorolású nagygomba fajból hét darabot találtam. Ezek közül a citrom galóca és a szürke selyem gomba gyakran megtalálható a területen.  4-es veszélyeztetettségi kategóriába („potenciálisan veszélyeztetett”) sorolható faj közül pedig 10 darabot. A legtöbb 3-as és 4-es kategóriába tartózó gombafaj a fenyvesben és tölgyesben fordult elő.

Megosztás

Hozzászólás A Berva-völgy nagygombáinak vizsgálata

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Naptár

2018. október
H K S C P S V
« szept    
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031  

Heves megyei Hírlap

Időjárás