Meghívó
Tisztelettel meghívjuk Önt és kedves ismerőseit
Budai László Felnémet ferlálymestere
„Fertálymesterek régen és ma”
című előadására
Helyszín:
Bródy Sándor M. V. Könyvtár Felnémeti fiókkönyvtára Eger-Felnémet, Kovács Jakab u. 35.
Időpont:
2012. november 09. 17 óra
Felnémeti Civil Kerekasztal Bródy S. K. Felnémeti fiókkönyvtára
Eger MJV Önkormányzata 2012-ben új városi kulturális koncepciót alkot, ezt megelőzte egy felmérés a kulturális intézményekben.
A fiatalok körében is szeretnénk véleményeket, ötleteket gyűjteni, ehhez a munkához, hiszen meghatározó a fiatalok jelenléte az egri kulturális életben közönségként, de résztvevőként, akár előadóként, művészként is.
Az Egri Ifjúsági Kerekasztal nevében segítségeteket kérjük tehát Eger a következő éveket jellemző új kulturális arculatának meghatározásához!
Kérjük a kérdésekre röviden válaszoljatok! Ha más az, egri kulturális életet illető kérdésben szeretnétek kifejteni a véleményeteket, a kérdőív utolsó pontjában megtehetitek!
Kérjük a válaszokat legkésőbb 2012. október 22-ig adjátok meg!
Érdeklődni:
- személyesen: IFIPONT Ifjúsági és Tanácsadó Iroda (Eger, Dobó tér 7-9., tel: 36/789-133)
- e-mailben: fekete.maria@ph.eger.hu;ifiponteger@gmail.com
Köszönjük a segítségeteket!
Gyermekkoromban reggel fél hétkor szólat meg a felnémeti fűrészüzem (hordógyár) dudája. Ez amolyan felhívás vagy ébresztő lehetett, mert fél órával később, hét órakor ugyanez a gőzduda már a munkakezdést jelezte. „Fú a gyár” — mondták a felnémetiek. Farkas (Makó) András bácsi, a fűtő már jókor felkelt, hogy az adott időben megnyissa a gőzcsapot. A megszólaló dallamos dudaszóba én valamilyen szöveges üzenetét értettem bele. Vajon mit üzen?—kérdeztem édesapámtól, aki ez idő tájt (az 1940-es évek végéig) az üzem vezetője volt. Édesapám, hogy kielégítse kíváncsiságomat, kitalált nekem valamilyen szöveget, amelyre már csak homályosan emlékszem. Azt tudom, hogy az eleje így kezdődött: „Emberek, emberek, aki itt dolgozik…” Majd a már elfelejtett részlet után valahogy így folytatódott a szöveg „Fél óra múlva, kezdődik a munka.”
Megöregedve is hallom a hordógyár egykori dudáját, amint munkába hív, jelzi a munkaidő kezdetét, délben ebédre szólítja a munkásokat, majd az ebédidő végén újra megszólal, és délután fél ötkor hallgat el. Ekkor már a munkaidő végét jelzi.
Magyarországra a dohányt sokáig külföldről hozták be, termesztése csak a török hódoltság idején, az 1660-as években indulhatott meg. A dohányzás módja a kezdeti időkben a pipázás és a burnótozás volt.
A dohány ipari feldolgozása Európában a 18. században kezdődött meg. Az első szivargyárat 1757-ben építették Spanyolországban, az első cigarettagyárat pedig 1862-ben létesítették Drezdában. Magyarországon csaknem száz évvel később, 1846-ban állították fel az első kincstári szivargyárat Temesváron.
A dohánytermesztés Magyarországon 1851-ig szabad tevékenység volt. Ekkor azonban az osztrák jövedék hatáskörét Magyarországra is kiterjesztették, s ezzel sikerült a szabad termesztést megszüntetni. A magyarországi dohánytermesztés meghonosításában Heves megye kezdettől élen járt. Aldebrőn már 1742-ben dohány kertész-községet alapított Mária Terézia. Az 1780-as években pedig Kompolton, Kápolnán, Szálakon, Deménden, Kerecsenden és Makláron indult virágzásnak a dohánytermesztés.
Tizennyolcadik alkalommal ünnepelték a szüretet Felnémeten. A szeptember 27. és 29. között megrendezett mulatság kiállítással, borversennyel, kulturális műsorokkal és természetesen szüreti felvonulással várta az érdeklődőket.
Tizennyolcadik alkalommal ünnepelhetjük ebben a városrészben a szüretet, ezzel nagykorú lett a rendezvény, és ez minden felnémetit büszkeséggel és örömmel tölthet el-mondta Rázsi Botond alpolgármester a Felnémeti Szüreti Napok ünnepélyes megnyitóján, a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium aulájában. A köszöntő után néprajzi kiállítás nyílt Farkas József népi fafaragó és Eged András citerakészítő mester munkáiból.A három napos program már hagyományos eseménye a szombati szüreti felvonulás volt, a szüreti koszorút Szabó József plébános szentelte meg.A szüreti menetben a Felsőtárkányi Rézfúvószenekar zenéjére egyesületek, népdalkörök, óvodások, iskolások járták be Felnémet utcáit. A programot a kezdetektől a Felnémet Kultúrájáért Alapítványa szervezi. Takács Zoltán elnök szerint van ok az örömre, hiszen a rendezvény minden évben egyre népszerűbb, a városrész egyik központi eseményévé nőtte ki magát, és a tavalyi évtől a hagyományos programok mellett új színfoltja is van a rendezvénynek.A gyerekeket a nap folyamán játszóházzal, a felnőtteket kulturális programokkal várták, az ünneplés szüreti mulatsággal zárult.
Harsányi Judit
Forrás: TV Eger
A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár 2. sz. Felnémeti Fiókkönyvtára tisztelettel és szeretettel vár minden érdeklődőt
„Nosztalgiázzunk képekben” címmel
Nagyné Veres Mária képeslapgyűjteményének kiállítására.
valamint
„Nosztalgiázzunk zenében” címmel megrendezésre kerülő
zenés – (táncos…) délutánra
Ének: Simon Zsóka Zenei kíséret: Horváth Gábor Folytatás
1970-es évek végén épült felnémeten a Finomszerelvénygyár támogatásával és Pető János vezetésével a nemzetközi versenyeknek is helyt adó modellező pálya.
Az első versenyt 1980-ban rendezték.
A fotókért köszönet Pető Jancsi bácsi Családjának.
Lecsó májjal, rizzsel, vagy káposztával? Akár ilyen különlegességeket is megkóstolhatott az, aki kilátogatott hétvégén a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium udvarán megrendezett lecsófesztiválra.
A lecsó balkáni eredetű étel, de ma már a magyar gasztronómia egyik jellegzetes fogása, és számos módon készítik. A második alkalommal megrendezett lecsófesztiválon is igyekezett minden csapat valami különlegességet tenni a hagyományos alaphoz, így a lecsókba került például cukkini, füstölt csülök, máj, tök, rizs, gomba, de az egyik csapatnál egy erdélyi recept alapján káposzta is. Mint Dósa Tibor királyi főszakács, a rendezvény egyik szervezője elmondta, a tökéletes lecsónak receptje nincs, de a hagyományos alap mindenhol ugyanaz.<br>A felnémeti búcsú előtti napon megrendezett versenyre huszonnyolc csapat érkezett az ország különböző részéről.. A zsűri nemcsak az ételt, hanem a tálalást is figyelembe vette az értékeléskor. Folytatás
Többszörös jubileumot ünnepelt az Egri Csillagok Népdalkör és vezetőjük, F. Molnár Gabriella. A népdalkör negyvenéves, Gabi pedig harminc éve foglalkozik hagyományőrzéssel. Ezen az estén mutatta be az Édesanyám rózsafája című könyvét, amelyben a régi Heves vármegye három településének hagyományairól, a palóc szokásokról ír. Folytatás
Legutóbbi hozzászólások