Get Adobe Flash player

Legutóbbi hozzászólások

Izelítő fotóinkból

Nyári erdő Felnémet madártávlatból Halotti AK - Süle János plébános 1875-1952.04.14. 77 évesen Papucsos műhely 1970-es évek Fajcsák Attila: Rózsa nyílik - ötven felnémeti népdal Mária képet vivő felnémeti lányok 1955 Nyugdíjas dolgozók búcsúztatása a 35-ös üzemben Nagy Ernő festőművész akadémiai székfoglaló kiállítása a Miskolci Galéria Rákóczi-házban. Felnémet csemeteültetők Kovács Jakab utca régen

Magyarországra a dohányt sokáig külföldről hozták be, termesztése csak a török hódoltság idején, az 1660-as években indulhatott meg. A dohányzás módja a kezdeti időkben a pipázás és a burnótozás volt.

A dohány ipari feldolgozása Európában a 18. században kezdődött meg. Az első szivargyárat 1757-ben építették Spanyolországban, az első cigarettagyárat pedig 1862-ben létesítették Drezdában. Magyarországon csaknem száz évvel később, 1846-ban állították fel az első kincstári szivargyárat Temesváron.

A dohánytermesztés Magyarországon 1851-ig szabad tevékenység volt. Ekkor azonban az osztrák jövedék hatáskörét Magyarországra is kiterjesztették, s ezzel sikerült a szabad termesztést megszüntetni. A magyarországi dohánytermesztés meghonosításában Heves megye kezdettől élen járt. Aldebrőn már 1742-ben dohány kertész-községet alapított Mária Terézia. Az 1780-as években pedig Kompolton, Kápolnán, Szálakon, Deménden, Kerecsenden és Makláron indult virágzásnak a dohánytermesztés.

Már a 19. század közepén felvetődött az egri dohánygyár felállításának a terve, az érdemi tárgyalások azonban csak 1893-ban indultak meg. Az ügyet nagyban támogatta Wekerle Sándor pénzügyminiszter, Szederkényi Nándor országgyűlési képviselő, Kállay Zoltán egri polgármester és Samassa József egri érsek is. A városnak szüksége volt iparra, mivel az 1886-os filoxéra járvány nyomán a sokak számára kenyérkereseti lehetőséget nyújtó szőlő monokultúra elpusztult. Sok, addig csak mezőgazdasági munkával foglalkozó egri – elsősorban nő – állhatott munkába.

Mivel állandó gyárépület még nem volt, a munkát 1894-ben a Korona Vendéglő erre a célra átalakított termeiben kezdték meg a szivargyártó munkásnők. Irányítójuk Rónai István dohányjövedéki tiszt volt.

Az építkezés első üteme 1895-ben vette kezdetét. A gyártelep területe 4 kat. hold 920 öl.  1897-98-ban megkezdődött a gyár építésének második üteme. Ekkor készült el a gyártási épület, a nyersanyagraktár, a víztorony, a szivattyúház, a gazdasági épület, a szénraktár, a kocsiutak, a járdák, a légfűtési és szellőző berendezések, a vízvezeték, az iparvágány és a házitelefon rendszer.

A termelés beindulásakor a dolgozók nagy többsége nő volt, akik eleinte csak idényjelleggel vállaltak munkát a gyárban. A gyár munkáslétszáma 43 férfi, 625 nő. Összesen 668 fő. Ezen létszámból 5 férfi iparos. Azonban 1895 és 1910 között a munkásnők létszáma fokozatosan nőtt, a termelés nagysága pedig tizennégyszeresére növekedett.

A gyárban egészen az 1930-as évek legelejéig csak szivart gyártottak. Főleg úgynevezett általános szivart, de készítettek minőségi szivarokat is. A gyengébb minőségű szivarokhoz szabolcsi, szalóki, tiszai, a minőségi szivarokhoz brazil, jávai, szumátrai, kubai dohányt használtak fel.

Az 1929-es gazdasági világválság idején nehéz helyzetbe került az egri gyár is. A szivar kiment a divatból és hatalmas eladhatatlan árukészlet halmozódott fel a raktárakban. Sürgősen változtatásra volt szükség. A kivezető utat a cigarettagyártás beindítása jelenthette. Oltványi Adorján igazgató, Petró Kálmán országgyűlési képviselő és az egri érsek összefogásának köszönhetően a Dohányjövedék engedélyezte a cigarettagyártást.

A dohányzási szokások változásának következtében a fogyasztók inkább előnyben részesítették az egyre jobb minőségű cigarettákat. A szivarok gyártása olyannyira gazdaságtalanná vált, hogy az eredetileg szivargyártásra szakosodott egri gyárban 1991-ben megszüntették a szivarok előállítását.

A II. világháború befejeződése után a legfontosabb teendő a termelés újraindítása volt. A gyár egyre nagyobb szerepet vállalt az ország dohányáruval történő ellátásából. A Kossuth, Terv és Munkás cigarettákból évente 470 millió darabot állítottak elő. Ez a piacra kerülő cigaretták 6,4 %-át tette ki.

Az ötvenes években nagyarányú gépesítési hullám indult el. Először a felszámolt óbudai gyár viszonylag modernnek mondható gépparkja került Egerbe, majd különböző, a gyártási munkákat könnyítő gépeket vásárolhatott a cég. A gépek jó teljesítményének és a sztahanovista mozgalomnak köszönhetően kimagasló eredmények születtek a gyártásban.

A bővítésnek és az új gépek beállításának köszönhetően ugrásszerűen javultak a dohány-felhasználási mutatók. 1963-ban lezárult a gyár történetének legküzdelmesebb korszaka. Közel 30 évig tartott, amíg a szivargyárból igazi cigarettagyár lett.

A technológiát illetően is a nagy ugrás korszaka volt ez. A filtergyártással önmagában is új üzemrész jött létre, nem beszélve arról, hogy a papír filtereket viszkóz filterekkel kellett kiváltani. Az előkészítést kivéve jóformán újra kellett tanulni a gyártás és a csomagolás technológiáját. Át kellett állni a füstszűrő nélküli ovális, vagy lapos cigaretták gyártásáról a kör keresztmetszetű cigarettatörzs képzésére, sőt a kör keresztmetszetes gyártásra kellett átállni egyes filter nélküli cigarettáknál is. Ezzel együtt meg kellett tanulni a filter felrakás műveletét is. A csomagoláson is változtatások történtek, az alufólia, címjelzés és a celofán használata tetszetősebb külsőt adott a termékeknek.

Az 1950-es évek nagyarányú gépesítési programjával egyidejűleg a dolgozók munkakörülményein is sikerült javítani. Még az adminisztráció korszerűsítésére is futotta, író-és számológépek kerültek az irodákba. A dolgozóknak egyre több lehetőségük adódott arra, hogy a gyár szervezésében szabadidejükben kikapcsolódjanak.

1971-ben került sor gyár 75 éves fennállásának megünneplésére. Sikeres, új termékeket is előállítottak. Sok elismerést szerzett az 1976-ban kifejlesztett Helikon, mely a Fecske és a Golden Smart közötti minőséget képviselte. Ez a gyártmány meghatározó, versenyképes márkájú egri termékként került a piacra. A folyamatos színvonalas munkának köszönhetően a gyár 1981-ig tízszer nyerte el a Kiváló Vállalat címet.

Az 1972-ben megindult IV. ötéves terv célkitűzései nyomán változások kezdődtek el a gyártmányfejlesztés területén. Bevezették a könnyű blend típusú termékeket. Egyidejűleg a 67 mm-es cigarettahosszról átálltak a 80-85 mm-esre. Korszerűsítették a csomagolást és bevezették a gyűjtőcsomagolást is. A filtergyártásban áttértek az acetát filter előállítására. Újabb létesítmények felépítését is elhatározták. Egy forradalminak számító eseményre is sor került, mivel 1972-ben elkezdődött a Golden Smart cigaretta gyártása az Austria Tabak licence alapján. Ez a tény azt jelentette, hogy az egri gyár technológiáját és szakember gárdáját nyugati minőségű cigaretta gyártására alkalmasnak ítélte és kiválasztotta egy nagyhírű európai vállalat.

 1978-ban újabb jelentős lépésre került sor. A Philip Morris a Marlboro cigaretta gyártására licenc-szerződést írt alá a Magyarországi Dohányipari Vállalatok Trösztjével és a Monimpex Külkereskedelmi Vállalattal. A Marlboro cigaretta gyártására kiválasztott vállalat az Egri Dohánygyár lett. A gyártáshoz felhasznált anyagokat a Philip Morris bocsátotta rendelkezésre. Az első év termelési nagysága 48 millió szál volt.

 A szocialista tervgazdálkodástól a piacgazdaság felé vezető út különféle állomásain az Egri Dohánygyár is végigment. 1985 márciusában 25 fővel létrejött a Vállalati Tanács. Szerepe igen jelentős volt a vállalat privatizációjában, melyre az 1989-ben hatályba lépett Társasági törvény értelmében kerülhetett sor.

1991. december 19-én a cégbíróság bejegyezte az Egri Dohánygyár Kft.-t, a Philip Morris, az Austria Tabak, az Állami Vagyonügynökség és az érintett önkormányzat tulajdonjogát. Ez az állapot 1992-ben megváltozott, amikor a Philip Morris kivásárolta az Austria Tabak és az önkormányzat üzletrészét és egyedüli tulajdonossá vált.

 Az Egri Dohánygyár – miután a Philip Morris lett az egyedüli tulajdonosa – egy világhálózat fontos láncszemévé lépett elő, mivel a volt szocialista országok közül elsőként Magyarországon jutott tulajdonhoz a Philip Morris. A cég jó gazdaként egy sor új, előremutató intézkedést hozott. Nagyarányú tőkeberuházások kezdődtek, felújítottak, illetve vásároltak új termelőgépeket, fejlesztették az infrastruktúrát, korszerűsítették a munkakörnyezetet. Képzési programokkal, szociális intézkedésekkel segítették a dolgozókat, fejlesztették az óvodát. Hagyományossá váltak a Philip Morris napok, ahol a gyár a dolgozók családtagjait is vendégül látta. A nyugdíjasok is mindig számíthattak a vállalat támogatására.

A Philip Morris, mint multinacionális cég, részt vett a város életében is. Kulturális, művészeti, oktatási intézményeket, csoportokat, egyéni kezdeményezéseket is felkarolt az 1992-ben létrehozott Philip Morris Alapítvány, mely később Eger Városért Alapítvány néven működött tovább. A termelés területén is sikereket értek el. Ilyen körülmények között ünnepelte 1996-ban a gyár fennállásának 100. évfordulóját.

Forrás:
Kincses Kalendárium 1996,
Egri séták nem csak Egrieknek III. : Bujdosné Pap Györgyi: Az egri dohánygyári emléktár

Megosztás

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Naptár

2017. november
H K S C P S V
« szept    
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930  

Heves megyei Hírlap

Időjárás