1920-as években az Almár-patak völgyében épült kőszállító kisvonat, amely a Felnémet bányatelepnél (ma Almár v.m.) kapcsolódott az egri MÁV Eger – Putnok vasúthoz. Ezt hosszabbították meg Egerig és lett „Úttörővasút”. Az 1960-as túristatérképen még láthatjuk. 1970-es években eltünt.
Kisvasutak a Bükkben
A Bükk völgyében valaha kisvasúti hálózat létezett, mely a fa és a kőszállítást szolgálta. 1966-ig működött hazánk egyetlen siklópálya közbeiktatásával 810 – 870 méteres magasságba felvezetett hegyi vasútja a Szalajka-völgy és a Bükk-fennsík között. A Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút építése az I. világháború alatt megnövekedett faigény jelentkezésével kezdődött. 1915-ben épült az első kisvasút, Felsőtárkány – Hidegkúti-völgy(Kisnádas) – Petres között, az egri Érseki Uradalom által üzemeltetett, lóvontatású vasúti kocsikkal közlekedő vonal. Az I. világháború után a fakitermelés jogát 1920-21-ben, a Kromberger Mátyás és Társai Rt vette át az egri Érseki Uradalomtól.1922-ben a részvénytársaság egyesült a felnémeti Hordógyárat üzemeltető Egri Erdő- és Faipari Rt-vel. Ez lendületet adott a fakitermelésnek és a vasútépítésnek. Felsőtárkányból Egerbe és Felnémetre igás szekerekkel szállították a faanyagot, amely gazdaságtalanná vált. Ezért megépítették a Felsőtárkányon átvezető, az országút melletti kisvasúti pályát Kisnádas – Felnémet között, majd később az egri faraktárig (a mai Rákóczi úti Eger-patak hídig). A „hordógyári idő” – szakban a 760 mm nyomtávolságú vasútvonalakon már gőzmozdonyok húzták a vasúti szerelvényeket. Évente 9 -12000 köbméter fát szállítottak Egerbe és Felnémetre. Ebben az időszakban a gyakori baleset és a Felsőtárkányiak “szabotázs akciója” (1923 nyarán egy éjszaka felszedték a falu főutcáján átfutó síneket) miatt épült meg a felsőtárkányi főutat elkerülő “új vasútnak” nevezett Kisnádas – Mészégető szakasz megépítése. 1938-ig kiépítették a Berva-völgyi kőbánya és Felnémet közötti bervai szárnyvonalat. 1940-1942 között megépítették a Hideg-kúti-völgy – Mellér-völgyi szárnyvonalat, ezzel lezárult a fakitermelésekhez kapcsolódó vasútépítés időszaka. 1945-től az állami tulajdonba került erdő és kisvasút kezelője az Egri Állami Erdőgazdaság lett. 1946-1949 között csökkent a fakitermelés, ezért megkezdték a kb. 46 km összhosszúságú pálya bontását. Elsőként az Eger – Felnémet közötti szakaszt bontották fel 1947-ben, mert nem volt gazdaságos. 1950-1953 között az újjáépítés időszakában fontos szerepe volt a köszállításnak, – a Finomszerelvénygyár és a Berva-völgyi lakótelep lendületesen épült, gazdaságossá tette a Berva-völgyi vonalat. 1969. július 5 -én kezdődött meg a kisvasút fogyatkozása, a felszedést a 4 km-es Mellérvölgyi vonallal kezdték, az ekkor nyert engedély értelmében. 1974 -ben a kihasználatlan Barátréti vonal felszedési engedélyét is megadták, ahol a forgalmat már 1972 -ben beszűntették. Ekkoriban a kisvasút évi 70.000 tonna követszállított, és 90 – 110.000 utas szállt fel a vonatokra. nagyjából Ezek a számok jellemezték az 1980 -as évek közepéig tartó időszakot. 1984 -ben megszűnt a dolomit bányászása, a vasútnak csak a személyforgalom maradt. Ezután pont került egy évek óta tartó vita végére. Ugyanis a FELSŐTÁRKÁNY – FELNÉMET nyomvonal helyét túl közelinek ítélték az országúthoz. A pálya odább telepítésére, amíg ment a kőszállítás, nem volt idő, a szállítások megszűntével pedig pénz. Legegyszerűbb megoldásként a vasút üzemét beszüntették a kérdéses szakaszon. Ezzel a kisvasutat elvágták a fővasúti csatlakozástól, így már akkor sem lehet szállítani, ha lesz mit. Ezután csak a hétvégi, turistaforgalomra számíthattak. Mivel a vonatok csak nyáron közlekednek, megkezdték a zárt kocsik nyitottá alakítását. Napjainkan csak a FELSŐTÁRKÁNY – VARRÓHÁZ – STIMECHÁZ 5 km -es vonal használható.
Forrás: http://www.amozgaselet.eu/kisvasut.html http://www.kisvasut.hu/view_cikk.php?id=664
Az anyagot gyüjtötte: Nyerges Zoltánné.
Legutóbbi hozzászólások