Get Adobe Flash player

Izelítő fotóinkból

Felnémeti lakodalmas zenekar (Holló József) Őszapó Óvodás csoport Első világháborús emlékmű Lícfa ADVENT negyedik Vasárnapja a jó szomszédokkal Gyorsasági kör-pálya Házassági AK - nagybátyám második házasság Bíró József és Szarvas Mária, Bíró András és Szalkai Szidónia 1931.09.28.B.Mari nagynéném testvérei Görbén Vak Jancsi malma 2009

Egy nemzetiségi olvasókönyv és egy ősrégi szótár alapozta meg azt az utat, amelyen az egykori felnémeti kisdiák a horvát kultúra elismert professzora címig jutott.

Eddig valahányszor Splitben járt, dr. Lőkös István rendre végigsétált a festői dalmáciai város főutcáján, a Riván egészen Marko Marulić szobráig. Ezzel a vissza-visszatérő zarándoklattal fejezte ki tiszteletét a horvát irodalom 1450-ben itt született atyja előtt, akinek Dávid királyról írt latin nyelvű eposza ihlette a Davidias-díj nevét. Ezt az évente egy alkalommal adományozott rangos elismerést a horvát irodalom legeredményesebb külföldi népszerűsítőjének ítélik oda. Az alapító Horvát Írószövetség döntése alapján az idén – a díj 1997-es alapítása óta immár harmadik alkalommal – az egri irodalomtörténész, az évekig a zágrábi egyetem vendégprofesszoraként is tevékenykedő dr. Lőkös István munkásságát ismerték el vele.

Abban, hogy a felnémeti családból induló kisdiákból a zágrábi egyetem „gostprofessora” legyen, fontos szerepet játszott az, hogy meghatározó szellemiségű tanárok egyengették az útját iskoláról iskolára. Így jutott el végül a debreceni egyetem magyar–orosz szakára, ahol a szláv barokk kiváló szakértője, Angyal Endre vette rá arra, hogy az orosz mellett – legalább olvasás szintjén – egy másik szláv nyelvet is tanuljon meg.

– Így esett a választásom a horvátra, aminek az elsajátítását egy nemzetiségi olvasókönyv és egy ősrégi szótár segítségével kezdtem el – idézte fel a nyugalmazott egyetemi tanár. Máig emlékezetes történetként meséli, hogy az 1962-ben az akkori Jugoszláviában tett első utazása előtt senkivel sem volt módja horvátul beszélni. Így egyből a mélyvízbe került, amikor Fiumébe vonatozott. – Az első szó, amit megértettem, a kalauz kiáltása volt, hogy „Indulás!” Ez egyben a nyelvgyakorlás kezdetét is jelentette, miután a fülkében utazók kedvesen megszólítottak…

Időközben az érdeklődő diákból egri főiskolai, majd debreceni, illetve zágrábi egyetemi tanár lett, s a kroasztika – a horvát irodalom és történelem – nemzetközi szaktekintélyévé vált. A két ország kulturális kapcsolatait és hagyományait taglaló tanulmányai, kötetei mind itthon, mind Horvátországban, illetve a világ szakkönyvtáraiban számon tartott hiánypótló művekként jelentek meg. Nagy elismerést jelentett számára, hogy a tudományos, kulturális intézmény, a Matica Hrvatska (Horvát Anyácska) által 1998-ban „Külföldi croatisták könyvtára” címmel indított sorozat első kiadványa az ő kötete volt.

Előtte egy évvel „A horvát irodalom története” című munkájával elsőként, 2008-ban pedig Marko Marulić „Zsuzsanna” című elbeszélő költeményének magyar fordításával érdemelte ki a Davidias-díjat. Az idén pedig a „Pristupi Gjalskom” (Közelítések Gjalskihoz) című tanulmánykötetéért ítélték neki a magyar József Attila-díjnak megfelelő elismerést.

– Ami a XIX–XX. századforduló idején élt Ksaver Sándor Gjalskit illeti, regényeiben, s az általam fordított írásaiban számos magyar vonatkozás van – mondta a kitüntetett irodalomtörténész, aki szerint a legérdekesebb a „Szülőföld” című regény. A „Grinczinger Pál kirándulása a Magyar Tengerre” című írása az 1900-as évek mindenáron tengerre vágyó, kardos, díszmagyaros világát kifigurázó szatíra. Gjlaski 1924-ben folytatásokban közölt regénye, az „Elsikkadt ideálok” egészen 2003-ig nem jelenhetett meg, ugyanis a trianoni békeszerződés első, kis-antant államokbeli kritikájának számított, s ez sértette a jugoszláv érdekeket.

– A Marulić-szoborig tartó séta az idén elmaradt, ugyanis koromnál fogva nem tudtam személyesen elmenni Splitbe. A díszes oklevelet ezért most postán küldték el a címemre – újságolta az amúgy fáradhatatlan munkabírású szakember.

Szilvás István

Forrás: http://heol.hu/heves/kultura/nyelvlecke-a-fiumei-vonaton-382533

Megosztás

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Naptár

2018. szeptember
H K S C P S V
« aug    
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930

Heves megyei Hírlap

Időjárás