Get Adobe Flash player

Legutóbbi hozzászólások

Izelítő fotóinkból

Fazekas Tisza Felnémeti lakodalmas zenekar (Holló József) Felnémeti zenekar (lakodalmas kiséret a Szarvaskői úton) Az alapanyagok és félkésztermékek vizsgálata Vak Jancsi malma 2009 unnepivers Takács Julianna....... Kisbíró 1977 farkasj

A Berva-barlangot .,Drótlyuk” néven, ősrégészeti dolgozatának 11. oldalán először Bartalos Gyula említi. Később, 1927. évben a Természetbarátok Turista-Egyesülete egri osztályának tagjai kisérelték meg a barlangfölötti töbröt kibontani .és az üreg folytatását kikutatni. Ujabban Dancza János kereste fel a Drótlyukat 1930. évben, azt átkutatta, felmérte és vázlatos térképrajzait elkészítette.

A m. kir. Földtani Intézetnek 1933. évi, Eger vidékén eszközölt barlangkutatásai alkalmával, mindenekelőtt ennek a barlangnak felásatására került sor. Az üreg felmérése és helyrajzi viszonyainak megállapítása után, a kutatás első napjai a próbaásatással teltek el. Ebből a szempontból a bejáratot ástuk ki fenékig. A humusztakaró alatt világosbarna mészkőtörmelékes barlangi agyag rakódott le, amelyből a barlangi hiéna, a barlangi medve, a mammut; az óriásgím és más jégkori emlősök csontmaradványai kerültek a felszínre. Alatta homokos, kavicsos agyag következett a fenékig, ez azonban meddő volt.

Az eredményes próbaásatást a barlangnak rendszeres kiásatása követte, mivel: azonban az Előtéren sziklapárkány állta útját a talicskázásnal, először ezt kellett vízszintesre lerobbantani. Ennek befejezése után megindult a barlang kitöltésének négyszögek­szerinti kiásatása a fenékig. Először az Előtér, azutá.n a Folyósó elülső és hátsó szakaszát ástuk ki, állandó eredménnyel. A világosbarna, mészkőtörmelékes barlangi agyagból ugyanis nap-nap után változatos jégkori fauna maradványai kerültek a felszínre.

A Folyósó végére érve, egy itt keletkezett és kitöltődött, Zsomboly kiásatására került sor. Ezt, a nagy munkát először belülről, a felhalmozódott anyag leomlasztásával kezdtük meg s amikor a Töbör alja beomlott és a barlang és Zsomboly közötti összefüggés megvolt, megindult a Zsomboly oldalain lerakódott humusz és mészkőtörmelék lefejtése is. Legvégül a Zsombolyt átívelő Kőhíd alatt összegyűlt anyagot távolítottuk el s ezzel az ásatás véget ért. Hátra lenne még a Zsomboly aljának a kitakarítása, ami azért volna fontos, mert valószínű, hogy a barlangnak itt folytatása van. Mivel azonban az itt lerakódott patakhordalék meddő volt, az amúgy .is sok időbe került ásatást lezártuk.

Az ásatás vezetésem alatt 1933, évi június 2-tól julius 18-ig tartott. A munkában résztvettek: Csutor Gyula, Horváth József és Kovács József barlangkutató munkások. 

Helyrajzi viszonyok.

 A Berva-barlang (Drótlyuk) Felnémet község (Heves m.) határában, a Berva-völgy alsó szakaszának bal partján, az egri cserkésztábor területén fekszik. A Berva-patak a Dianna-lápa területérőt ÉK-DNy-i irányban egészen a Berva-rétig folytatja útját Pap-hegy és a Farkas-lyuk  nevű sziklás hegyoldalak között a völgy összeszorul s innen a Berva-rétig összeszűkült, völgyszakaszt alkot. A Berva-rét közelében a völgyszoros hurkot formál, magába foglalva az alacsony,. sziklás dombot. E domb nyugati oldalán, közvetlenül a tető alatt, van a barlang nyílása. Ettől valamivel feljebb, a domb tetején kicsi, szűk töbörre, a barlang hátsó, beomlott részére találunk. Felnémetről kocsiút vezet az egri cserkésztáborba, ahonnan rövid gyalogúton a barlanghoz érünk.

A Bejárat. a völgy talpa fölött 13 m magasságban, vagyis 230 m abs. magasságban fekszik. Eredetileg 2 m széles és 1.5 m magas félkör alakú lyuk volt, amely befelé fokozatosan alacsonyodó és összeszűkülő, hosszúranyúlt üregbe vezetett. A 10. m-nél már csak 1.5 m széles és 0.5 m magas volt, a 13. m-nél azonban kiszélesedett és olyannyira felmagasodott, hogy ember is felállhatott volna benne, ha az itt felhalmozódott sok agyag és mészkőtörmelék a barlangot el nem torlaszolja. 

A nyílás előtti szűk, nyilt Előteret a. hegyoldal peremén sziklapárkány veszi körül. aminek alapján az ásatás előtt is meg lehetett állapítani, hogy valamikor a patak kívülről befelé folyt. A barlang fölött, az említett kis Töbröt ívalakú mészkőáthidalás, a Kőhíd választja ketté. A Töbröt jórészt agyag, humusz és kőtörmelék töltötte ki.

A barlangot kitöltő anyag kiásatása után, a. belső üreg arculata lényegesen megváltozott és most már tiszta. képet nyújt annak kialakulásáról. A kiásott. barlang jelenleg a következő részekből áll.

A barlang előtt először K-i, majd DK-i irányban a 6 m hosszú és 1.5 m széles, kívülről befelé lejtő Előtér húzódik. Ennek összeszűkülő külső sziklás alja egykor patakmeder volt. Ezt a csatornát kifelé, a meredek hegyoldalon, mint tudjuk, sziklapárkány zárta el, befelé pedig a 3 m magas és 4 m széles Bejárattal a barlangba, vezet. A Bejárat felső részében kiszélesedik és teteje ívalakban lekerekített.

A Bejáratból az egységes, 12 m hosszú, áítlag 2 m széles és 3 m magas, kívülről befelé lejtő Folyósó K-i irányban halad  ezt az ásatás szempontjából külső és belső szakaszra osztottuk. Menyezete mindvégig sima, helyenként sekély kiöblösödésekkel. Sziklafeneke tompa szögben összeszűkül. A 2 m fölött szűk, 2 m magas Kürtő a menyezetről a hegytetőre mered és ugyanitt a DNy-i oldalból Ny-i irányban 3 m hosszú, szűk Rókalyuk kifelé vezet.

A Folyósó végén 6 m hosszú, 2.5 m széles és 8 m magas Zsomboly a hegytetőre nyílik. Ennek az álja meg nincs kiásva, s így teljes magassága, illetőleg- mélysége még ismeretlen. A Zsomboly DK-i falával párvonalasan DNy-ról ÉK-re menő hasadék húzódik, ennek mentén DNy-ra és valamivel feljebb kisebb terjedelmű Fülke fejlődött. A Zsomboly oldalain csavarszerűen lefutó, kiálló peremek és közbeeső kivájások tünnek szembe, szádáját a felszínen, ívalakban 2.5 m széles szikladarab, az említett Kőhíd hidalja át. A Zsombolyt az ásatás előtt tölcséralakban agyag, humusz és kőtörmelék töltötte ki, miáltal kicsi Töbör keletkezett.

A kiásott barlangnak eddig ismert hosszúsága 16 m.  

  Berva-barlang  

Földtani viszonyok. 

A Berva-barlang kőzete világosszürke, tömör mészkő, amellyel helyenként konglomerátum-padolt váltakoznak. Ez arra enged következtetni, hogy ezen a helyen tengerpart volt, ahová egy a Bükkből jövő folyó torkolt. A konglomerátum nemcsak a barlang fölötti hegytetőn és ennek környékén is sok helyen látható. A konglomerátum kavicsszemei világos és sötétszürke mészkőből állanak.

A barlang eleje, a mostani Előtér, egy DK ÉNy-irányban haladó, a Folyosó pedig egy K-Ny-i irányban menő hasadék mentén fejlődött. A barlang környezetét más irányú kisebb hasadékok is szelik. Ezek közü1 említésreméltó a Rókalyuk hossztengelyében K-Ny-i irányban terjedő kisebb hasadék, amely az előtér hasadékával keresztezve a bejárati Kürtő-t hozta létre. Egy másik ilyen hasadék a már említett DNy-ÉK-i ez viszont a Zsomboly keletkezésénél játszott fontos szerepet.

A barlang földalatti patakmedernek parányi maradványa: ennek elülső és hátsó vége, elül nyilt előteret, hátul zsombolyt alkotva beomlott. Miután a fenék kívülről befelé lejt, a folyásnak is ilyen irányban kellett történnie. A harmadkor végén, vagy a pleisztocén elején a Berva-patak  a barlang magasságában folyt, s ekkor vagy a pataknak  minden vize, vagy csak annak egy része a barlangba folyt. A víz nemcsak nyíláson, hanem a környező szűkebb repedéseken és csatornácskákon is a barlangba tódult. Hogy a vízjárás időnként nagy volt azt a folyosó alján talált öregszemű, néha gyermekfej nagyságú kavicsok és a falakon látható mély kivájások is bizonyítják.

A patak először magasabban, közvetlenül a menyezet alatt folyt, s ekkor nemcsak az oldalakat, hanem a menyezetet is kivájta, amiről az oldalsó beöblösödések és a menyezeten látható sekély kivájások tanuskodnak. A magasabban folyt patak első medrét az oldalakon megmaradt kiálló medermaradványok is jelzik. Később a patak vize mélyebbre szállt s ekkor az alacsonyabb szintben levő medrét vájta ki, amely az alsó kiálló medermaradványokban maradt fenn. A patak végül a barlang mostani szűk fenekén folyt, az ásatás alkalmával feltárt kavicsot, homokot és iszapot lerakva.

A folyó vizének a barlang végén levő zsomboly alján kellet eltünnie, s így az itt felhalmozódott anyag kiásatása esetében remény van arra. hogy a barlang folytatását megtaláljuk.

A mondottakból kitűnik, hogy a barlangot bővizű patak sodra, főleg annak bőséges hordaléka vájta ki. Később a Berva-patak szintje annyira, süllyedt, hogy vize elhagyta a barlang járatait, s megkerülve annak közvetlen környezetét, a mostani hurokalakú szűk, nyílt völgyszakaszában folytatja kivájó munkáját. A barlang száraz lett s most indult meg a barlangi agyag, a mészkőtörmelék s végül a humusz lerakódása. Ezek az anyagok, mint fentebb említettem, a barlangot majdnem teljesen kitöltötték és az időnként ottlakott- és ottpusztult emlősök csontmaradványáit rétégeik közé zárták.

Mivel a barlang üregei közvetlenül a hegytető alatt vannak, mint hasonló esetekben, úgy itt is egyes részei pusztulni kezdtek. Ilyenek a barlang elején beomlott menyezet és az Előtéren képződött nyílt csatorna, különösen pedig a: végén fejlődött Zsomboly. A tökéletlén beszakadásnak szép példája a Zsomboly fölött épségben maradt menyezetrész, a keskeny, ívalakú Kőhíd. A pusztulás további fejleménye a Zsombolynak kőtörmelékkel, barlangi agyaggal és humusszal történt kitöltése volt. Így jött létre az ásatás előtt még fennállott Töbör.

A barlangban lerakódott üledékék, alulról fölfelé, a következő rétegsort mutatják: 

(1)    A barlang fenekére világosbarna kavicsos, homokos agyag rakódott. Az Előtéren és a Folyósó elején ez a réteg átlag 0.3 m vastag, míg a 3. m-től kezdve, ahonnan a fenék meredekebben lejt, ez a réteg fokozatosan (átlag 1.3 m) vastagodik. Legvastagabb a Zsomboly alatt, ahol még nincs teljes terjedelmében kiásva. E réteg mélyebb részeit tiszta vagy homokos agyag (iszap) alkotja, erre homok és kavics ülepedett. A kavics anyaga különféle kvarc. A kavicsszemek nagysága különböző, egyik-másik darab gyermekfej nagyságú. Kétségtelen, hogy ezt az exogén eredetű pataklerakódást a Berva-patak vize sodorta a barlangba, abban az időben, amikor a patak a barlang magasságában folyt.

(2)   A pataklerakódásra világosbarna mészkőtörmelékes barlangi agyag rakódott. Az Előtéren és a Folyósó elején ez a réteg átlag 0.5 m vastag, a, Folyósó hátulsó részében 0.7 m, a Zsomlolyban rézsut fölfelé hajlik s itt 2-3 m vastagságot is elér. Ez a barlang legfontosabb rétege, mert mindvégig gazdag, fajokban változatos jégkori faunát rejtett magában.

(3)   A barlangi agyagot végül vastag humusztakaró borította, amely az Előtéren és a Folyósó elején fekete, beljebb barna-színű volt. A humusz vastagsága az Előtéren 0.5 m, a Folyósó elején 0.3 m, ennek hátulsó részében 0.7 m. Innen a humusz a Zsombolyban, a barlangi agyagot követve, rézsut fölfelé hajlik s átlag 1 m vas. tagságban a Töbör fenekét töltötte ki. A humuszból gyéren recens emlősök csontmaradványai kerültek elő. 

Őslénytani eredmények. 

A Berva-barlang lerakódásai közül a sziklafenékre települt világosbarna kavicsos agyag meddő volt, míg a föléje rakódott ugyancsak világosbarna, mészkőtörmelékes barlangi agyag jégkor szaki emlősök csontjaival volt tele.

A pleisztocén üledékeket fedő humuszrétegből háziállatok  csontjain kívül a Felis silvestris(vadmacska) , Schreb (rágcsáló féle)., Lepus europaeus Pall (nyúl féle)., Glis glis L (rágcsáló féle)., az Erinaceus és Cricetus cricetus L.(rágcsáló féle) kerültek elő.

 A világosbarna barlangi agyag faunája. 

A világosbarna, mészkőtörmelékes barlangi agyag állatfajai , a következők: 

Ursus spelaeus (medve); Canis lupus L. (farkas); Vulpes vulpes L.(róka);  Meles meles L.(borz), Martes martes L. (nyuszt); Puforius putorius L.(görény); Lynx lynx L.(hiúz); Hyaena spelaea (barlangi hiéna); Lepus (nyúl);Cricetus cricetus L.(mezei hörcsög); Cervus(szarvas); Megaceros giganteus(oriási szarvas);Bin priscus (ős bölény);Rupicapra rupicapro(zerge);Equus woldrichi (vad ló); Elephas primigenius (mamut).

A Berva-barlang állatvilágából hiányzanak az u.n. arktikus elemeink: a rénszarvas, sarkiróka, rozsomák, havasi pocok, marmota, lemmingek és hófajdok. Az állatfajok erdő és steppe (síkság-tundra tágabb értelemben véve) lakókra oszolnak, de szélsőséges steppeelemek nincsenek köztük (pl. lófejű egér és dzsiggetai). 

Ősrégészeti emlékek. 

A világosbarna pleisztocén üledékből, sajnos, nagyon kevés kultúra-maradvány-került elő, és az a kevés is, amit találtunk, nem jellegzetes. Néhány durva kalcedon-töredék közül az egyik jobban megmunkált, széles alapú hegy, amelynek azonban csak az egyik oldala szilánkolt. Ezenkívül van még két csontból készült hegy is, jól látható szilánkolással. Ez a néhány kevésbbé jellegzetes csontés kőeszköz sajnos, nem alkalmas arra, hogy belőlük bármilyen következtetéseket is vonjunk.

Irták : Kadic Ottokár dr. és Mottl Mária dr. (Barlangkutatás 1938, XVI(1) 8.)
Forrás: http://www.barlang.hu/pages/science/classics/kadic_bukk.htm

Az anyagot gyűjtötte: Nyerges Zoltánné.

Megosztás

2 hozzászólások A Berva-barlang (Drótlyuk)

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Naptár

2018. január
H K S C P S V
« szept    
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031  

Heves megyei Hírlap

Időjárás