Harminc féle lecsó-különlegességet kóstolhattunk végig a zsűri tagjaiként szombaton az V. Felnémeti Lecsófőző Fesztiválon.
Vasárnapra virradó éjjel már álmomban is lecsókat kóstolgattam. Volt köztük tejfölös-kapros, nyolc tojásos, bundába töltött, fügés, dupla lecsó, padlizsánnal, patisszonnal, csülökkel. Különleges álom volt, mert a lecsót angyalok és ördögök szolgálták fel, ám könnyen kitalálhatják, honnan merítettem az élményeket.
Úgy készültünk az V. Felnémeti Lecsófőző Fesztiválra, mintha versenyzők lennénk, pedig mi is azon szerencsés emberek közé tartoztunk, akik végigkóstolhattak közel harminc féle lecsó-különlegességet a zsűri tagjaiként.
Dósa Tibor, Magyarország Királyi Főszakácsa korán reggel lelkesen fogadott minket a Pásztorvölgyi Iskola udvarán. Aztán motoros felvezető kíséretében énekelve bevonultak a csapatok, majd a színpadról Dósa Tibor köszöntötte őket. Szabó József Béla plébános megáldotta a kenyeret, a főzőverseny hozzávalóit és természetesen a résztvevőket is. A Felnémeti Népdalkör dalai után indulhatott a gasztronómiai kalandtúránk.
Ritkán kerül az ember ennyire megtisztelő, de nehéz feladat elé, hiszen hogyan is lehetne meghozni a jó döntést a finomabbnál finomabb étkek forgatagában.
A Felnémeti Lecsó-Sokk szerezték számunkra az első meglepetést, ételüket ugyanis különleges összetevővel, fügével bolondították meg. Soltész Attila, a recept „feltalálója” finom borral is kínált minket.
A Forrás Fogyatékkal Élő Fiatalok Alapítványának bográcsa mellett Zsoltika a „tűzfelelős”, Bélus a csapat „ízlelőbimbója” volt, mesélte Szabó László vezető. Parmezán sajttal hintették meg a friss cipóban tálalt lecsót, ami újabb meglepetés volt számunkra. Az idő is egyre szebb lett, délutánra már verőfényes napsütés kísérte a programot és utunkat. Nehéz lenne felsorolni, mennyi különlegességet kóstoltunk és milyen meleg szívvel fogadtak minket a csapatok. Angyalok, ördögök, vízilabdások, focisták, postások, pocakosok, az önkormányzat, az FM 7 csapata, határon innen és túlról – a vajdasági Csantavérről érkezett csapat –, a vadkanok és a farkasok, no meg a tombolán megnyerhető két kiskecske is végigizgulta a napot.
A palacsintába töltött bundázott lecsó a kiskunfélegyházai Amatőr Királyi Szakácsok egyik találmánya volt, ám emellett még jó néhány ínycsiklandozó különlegességet mutattak be a fesztiválon. A legtöbben – így a túrkevei versenyző, Puli Laci is – a saját termelésű hozzávalókra esküdtek.
„Aranyhajú lány” – mondta rám az egyik nővér, miközben csapatuknál épp a szokatlan hozzávalót, a füstös répát mutatták be nekünk. A fesztivál egy napra újra összehozta a régi nagy csapattagokat, barátokat, a magyarokat és sokan pusztán a hangulatáért látogattak el a programra és a versenyre, amelynek a végén különdíjat és kilenc nevezést is kiosztottak.
A Fishing & Hunting csatorna és munkatársaik is végigkísérték a rendezvényt. Mondják, hogy a részvétel a fontos, s ez a mondás itt hatványozottan igaznak bizonyult. Bizonyára egyik versenyző sem bánta meg, hogy akár a határon túlról, akár Budapestről, Kiskunfélegyházáról, Debrecenből vagy Túrkevéről indult útnak és csapott bele a lecsóba. A nap végére úgy éreztük, a következő Lecsófőző Fesztálig már kibírjuk, annyira megteltünk a finomságokkal és a szép emlékekkel.
Étel, gyűjtés és adományozás
Az idén a „Mondjunk Mancsot” Terápiás és Segítő Kutyás Egyesület javára szerveztek gyűjtést a Lecsófőző Fesztiválon, ahol a gazdák kíséretében a kutyák is bemutatkoztak. A zsűri tagjaival nagy fejtörés árán hoztuk meg a döntést. A vándorfakanalat a tavalyi nyertes Pocakosoktól a Farkasok csapata vette át. A szakmai zsűri első helyezettjei az Amatőr Királyi Szakácsok lettek, míg a Első Magyar Vajdasági Fehér Asztal Lovagrend fődíját az Irgalmas Nővérek csapata nyerte el, így jövőre a vajdasági Nemzetek főzőversenyének díszvendégei lehetnek.
Fotó: http://www.heol.hu/galeria/heves/kozelet/73615 (Berán Dániel)
Forrás: heol.hu Juhász Henrietta
Legutóbbi hozzászólások