Felnémet az egri főegyházmegye, eger-városi esperesi kerületében található. Templomát 1261 előtt ismeretlen titulusra szentelték. A törökök 1596-ban elfoglalták. 1789-ben alapították újra. A mai Szt Rozália templomát 1750-ben kezdték építették, barokk stilusban. Orgonáját 1896-ban a Rieger gyár építette. Harangjait 1926-ban (56 és 47 cm átmérőjű) Szlezák László, 1971-ben (81 cm átmérőjű) Gombos Lajos öntötte. Kegyura 1880-tól az egri érsek. Anyakönyveit 1813-tól vezeti.
Plébánosai: Szakatich Péter, 1806-tól Bakay Ignác, Hagymássy István, 1823-tól Páts Antal, 1838-tól Szepessy József, 1858-tól Tabódy Péter, 1862-tól Balássy Ferenc, 1870-tól Lakatos György, 1883-tól Puchlin Kázmér, 1889-tól Hauszner Károly, 1891: Stipula József, 1897-tól Ziripolszky István, 1904.tól Simon Zsigmond, Riszely Imre, 1918-tól Süle János, 1952-tól Tóth Antal, 1953-tól Pásztor Kálmán, jelenleg Szabó József Béla.
(Magyar katolikus lexikon; http://lexikon.katolikus.hu)
Harangöntők:
A 20. század három neves harangöntőjét érdemes megemlíteni. Magyarország területén található harangok jelentős részét ők öntötték.
1. Budapesti Ecclesia Harangművek 2. Seltenhofer Frigyes (Sopron): Az ő tulajdonában volt a Magyar Királyi Harangöntöde 3. Szlezák László: A két világháború között készült harangok 60%-a az ő műve. 1911-től öntött saját harangokat. A bazilika korábbi, 80 mázsás harangját is ő öntötte. Több mint 100 főt foglalkoztató gyára volt. Kiválóan szép harangokat öntött, melyeknek legnagyobb értéke a szép összecsengés. 1953-ban gyárát betiltják, a mester rá egy évvel meghal.
A harangöntést 1963-ban kezdi újra Ducsák István, majd 1964-ben Szlezák László nevelt fia (Gombos Lajos) csatlakozik hozzá. Gombos Lajos bácsi nagy szakértője a harangöntő szakmának, a harangok hangjából meg tudja különböztetni, hogy melyiket ki öntötte. Fia, Gombos Miklós jelenleg az egyetlen harangöntő Magyarországon.
(http://harang.magyartemplomok.hu/harangokrol.html)
Harangok:
A felnémeti Szt.Rozália plébániatemplomnak 3 harangja van.
1, Rozália harang
Méretei: alsó átmérője 81 cm; és 242 kg-ot nyom. Paláston a névadó Szent Rozália, a kép kétoldali szövege: SZENT ROZÁLIA Alatta pedig: EGYHÁZKÖZSÉGÜNK VÉDŐSZENTJE + KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK Átellenben: ÖNTÖTTE WASLER FERENC 1882. BUDAPESTEN + FELNÉMETI HIVEK ADOMÁNYAIBÓL UJJÁÖNTÖTTE GOMBOS LAJOS HARANGÖNTŐ 1971-ben ŐRBOTTYÁNBAN.
2, Vendel harang
Méretei: alsó átmérője 56 cm; és 95 kg-ot nyom. Paláston a névadó Szent Vendel képe. Derekán, a képpel átellenben, egymás alatti sorokban dicsőítés és donátorok:
ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉS SZENT VENDEL TISZTELETÉRE A FELNÉMETI FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET VEZETŐSÉGÉNEK ADOMÁNYÁBÓL SÜLE JÁNOS PLÉB. ELNÖK, SZARVAS ISTVÁN PÉNZTÁRNOK, BÓTA JÓZSEF KÖNYVELŐ IGAZGATÓK: RÓFUSZ ANDRÁS KÖZS. BÍRÓ, FARKAS FERENC, SZARVAS LAJOS, JAKAB SÁNDOR + FELÜGYELŐK: KORÓZS JÁNOS, EGED JÓZSEF, ERDÉLYI ISTVÁN, ERDÉLYI JÁNOS, FARKAS F. CSANK S. + KOVÁCS L. KORÓZS JÓZSEF, KORÓZS A. LÁNG S. NÉMETH A. SZARVAS J. ERDÉLYI BERTALAN BOLTOS 1926. évben. ÖNTÖTTE SZLEZÁK LÁSZLÓ HARANGÖNTŐ BUDAPESTEN.
Fölső részén körbe futó széles díszrelief.
3, Rókus harang
Méretei: alsó átmérője 47 cm; és 50 kg-ot nyom. Paláston a névadó Szent Rókus kép. Derekán, a képpel átellenben, egymás alatti sorokban dicsőítés:
ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉS SZENT RÓKUS TISZTELETÉRE ÖNTETTÉK A FELNÉMETI HÍVEK 1926. ÖNTÖTTE SZLEZÁK LÁSZLÓ HARANGÖNTŐ BUDAPESTEN.
(http://harang.magyartemplomok.hu/eger.html)
Az anyagot gyüjtötte, és a képet rendelkezésünkre bocsájtotta: Nyerges Zoltánné.
1. Eger város lakossága, vezetői mindig ápolták a város múltjának hagyományait, művészettörténeti értékeit, védték műemlékeit. Úgy látszik, a helybeliek méltók akartak lenni az egri névhez s ahhoz a népszerűséghez, amely országszerte övezi a várost, s az iratok tanúsága szerint övezte a történelem folyamán mindig. Nincs olyan század, amelyben ne fordulna elő Eger neve. A városról, elhelyezkedéséről, hóstyáiról, kapuiról, neveikről, a nevek alakváltozatáról tekintélyes forrásanyagot, irodalmat találhatunk. Bőven tartalmaznak adatokat okleveleink, különböző célból írott kéziratos feljegyzések, jegyzőkönyvek, nyomtatásban megjelent művek, a török pasák, bégek levelezései magyar végvári kapitányokkal, a hódoltsági területekkel stb.
Talán az említett népszerűséget támasztja alá az is, hogy az egri melléknév számos szerkezetben szerepel jelzőként a mai nyelvhasználatban is: Egri csillagok, egri bikavér, egri bor, egri cikrák, egri hősök, egri kofák, egri nők, egri vitézek, egri vár, egri víz (az egri jezsuiták, később az irgalmasok által készített, 14 féle fűszer tömény, szeszes kivonata) elnyerte az egri nevet stb.
A mai Eger gyorsan fejlődő város, lakossága az 1950-es évek óta több mint kétszeresére emelkedett. Híres borvidék központja, a szőlő, bor mellett nagy szerepet kap az ipar, a kereskedelem is. Közigazgatási központja Heves megyének. Iskolaváros, műemlékekben gazdag hely, az ország egyik legjelentősebb idegenforgalmi városa, Észak-Magyarország művelődési központja.
2. A történelmi város a Bükk hegység előterében, annak délnyugati részén, az Eger-patak mellett terül el. Az irodalomra támaszkodva állíthatjuk, hogy egész korán kialakult a belváros, s létrejöttek az azt körülvevő hóstyák. Érdekes, hogy a várost kőfal (emlékét őrzi a Városfal utca is) vette körül. A városfalat a XIX. század végéig fenntartották. Az érsekség és a káptalan az áruk behozataláért vámot szedett, a kőfalon kapuk álltak, s a kapu bakterei piaci helypénzt szedtek. Négy nagy kapu volt, ahol kocsival és gyalogosan is át lehetett menni: a Cifra kapu, a Hatvani kapu, a Maklári kapu, és a Rác kapu. Ezek mellett kizárólag a gyalogosok számára is voltak kapuk. Közülük a Serte kapu a közismert. Más települések lakói csak a kapukon keresztül juthattak a belvárosba. Nevezetes hóstyák: Cifra hóstya, Felnémeti hóstya, Hatvani hóstya, Maklári hóstya, Rác hóstya, Szent János hóstya. (Ezeket lásd később.)
3. A múltra vonatkozó gazdag irodalomból válogatva az általam legjellemzőbbeket emeltem ki közlésre. — A város fekvéséről, helyzetéről, múltbeli történetéről, az Eger elnevezésről szólnak az iratok. Eger város nevére, alakváltozataira, hóstyáira, kapuira is bőséges adatokkal szolgálnak mind az oklevelek, mind a jegyzőkönyvek, valamint egyéb források.
A II. József-féle kataszteri felmérés jegyzőkönyve (1789) szerint „a Váras áll a Belső Várassból s 4 Fertállyaiból: Ell Romlott Várr, Sánc, Maklári, Hattvani, FellNémethi vagy Szt. Miklóssi, és Cziffra Hóstyákból.”
Vályi András híres könyvében (Magyarországnak leírása, Budán, 1796) is megtaláljuk Eger fekvésének, történelmének leírását: „Eger Városa (Agria, Erlau, Jager) régi nevezetes Város a Vár alatt egy völgyben Heves Vármegyében… Szent István Király az alkotója, egyszersmind megajándékozója vala: a mint IV-dik Béla Királyunk diplomájából nyilván látható…” „…Már most mind a’ Vár, mind pedig a’ Város, az Egri Püspökségnek birtoka. Régi épület itten a’ Püspöki templom, ’s Szent János apostolnak tiszteletére van szentelve.” „…Ugyan ez uraságnak [ti. Gróf Eszterházy Károlynak] köszöni eredetét egy része a’ Városnak, a’ Vásár helyén, mellynek fekvése kies, ’s házai jól el rendelve készültek, s építtetőjének nevéről Károly Városának hivattatik.”
Igen gyakori és korai a megemlékezés Egerről okleveleinkben. Csupán néhány közülük: 1217: Thoma Agriensi electo episzcopis existentibus (Szentpéteri), 1238: venerabili Cleto domino nostro agriensi ecclesie presidente (Zichy Okmánytár), 1246: Omnibus Christi fidelibus presentes litteras inspecturis Agriensis, ecclesie denotum, capitulum Salutem in uero salvatore (Hazai Oklevéltár), 1261: item decimam partem omnimur tributorum in tota Dioecesi Agriensi (Fejér), 1317: villarum in valle Agriensi existentium a parte orientali, prout fluvius Egurwize scindit, videlicet Tarkan, Felnemeth, Egur, Tyhemer, Tallya Nogtallya, Maglar, et Zenholm nominatarum (Fejér) stb.
Bőven tartalmaznak adatokat a török pasák, bégek levelezései magyar végvári kapitányokkal, a hódoltsági területekkel. (Vö. Egri és váradi pasák s szolnoki bégek levelezése magyar végvári kapitányokkal és hódoltsági helységekkel, 1660–1682. A budapesti Egyetemi Könyvtár Kiadványai. Sajtó alá rendezte Izsépy Edit. Bp., 1962), valamint a Dobó Vármúzeum Adattára.
1552: az therek el menth Egher alol, harmych, heeth napyk wyttak, merth kysazzoyn nap után waló wasarnap zalottak megh (Dobó Vármúzeum, Adattár, TA 39–71. T/1. 189. 1.), 1553: ez lewel Kelt Egren, 26. July 1553 … te kegelmetek Zolgáya Zewlessy János (i. m.), 1557: mi Szegeny niamarwltak, kik az felseges királ haszaban niomorgottunk itt Egerben (Az egri rokkantak levele Thurzó Ferenc kincstári kamaráshoz. I. m.) 1578: Eger koeroel igen koezel ninchen oly erdeő, Kyrwl fatt horthattnak, nem hogy serfőzésre, de megh chak az naponkent valo zwksegre sem (Az egri udvarbíró leveléből. I. m.) 1636: öt saz lovas török erkeze fel Egerben es tizen kilenc kocsi yanczar (i. m.) 1665: My az hatalmas és győzhetettlen csaszárunk végh Eger várának gondviseleő ura és parancsoloja (Mehmed egri pasa levele Tolnay György ónodi vicekapitányhoz, Végvári levelek 18. 1.), 1668: My az hatalmas es győzhetetlen csaszarunk veg Egör varanak gond viselő ura es parantsoloja … szolgalatunkat aianliok kegyelmeteknek.” (Huszein egri pasa válasza az ónodiakhoz. I. m. 49. 1.) 1669: „az ki horti jobbaginak hamis vádalásukbul Fay Lászlot vádallya, hogy az horti földön hatalmasul hániotott volna határt, s azért törvény vételre kivánnia Egre menetelit … Fay Lászlónak nincs hatalmában, hogy Egré bé mehessen, … az Egrébe iárny nem szokot holdolt nemes embereknek be meneteleket ne kivánnya (Csáky Ferenc főkapitány tiltakozik az ellen, hogy Huszein egri pasa egy Mérán lakó nemesembert, Fáy Lászlót Egerbe idézett törvénybe az Ecséd és Hort közti határ perügyében. I. m. 62–64. 1.).
4. A város nevét a történeti forrásanyag gyakran idézi Eger, Agria, Erlau formában. A három elnevezés etimológiailag összefügg egymással.
„Eger magyar tulajdonnévvel nevezzük meg a várost, Eger városát, a rajta átfolyó folyócskát az Eger folyót, az Eger vizét, s azt a völgyet, Eger völgyét, amiben megtelepszik a város is”— írja Brutus János Mihály magyar históriájában (Historia Rerum Ungaricarum. XIV. 1490–1552).
Kitér az Eger elnevezés eredetére is, mely szerint az Eger vize folyó nevéről kapta a város az elnevezését. Hasonlóan vélekedik Decsy Sámuel is: „Ez a’ Váras … az azon által folyó Eger vizétől vette légyen nevezetét, talán mindnyájan tudjuk (Osmanográfia, Bétsben, 1789). Gorove László az Eger város nevezettel kapcsolatban a Tudományos Gyűjtemények hasábjain (1826) ezeket állapítja meg: Közönséges vélekedés, hogy ezen (Eger)-patakról mely a várost keresztül folyja, vette légyen a hely nevezetét … s Eger vize a’ partjain valaha nagy bőségben találtatott Eger fáról vette nevét.” (Eger Városának Történetei).
Ma már általános szakvélemény, hogy valóban az eger ’alnus’ fanév adott alapot a környezetre utaló névre, ezt a nevet veszi át a folyó (fluvius Egur, Egurpotok, Eger folyó), s végül az Eger vize mellett elterülő város elnyerte az Eger nevezetet. A magyar névből fordítás útján kapta a város német nevét: Erlau (erle ’egerfa’), s az Egür névből latinosítással alakult ki az Agria elnevezés (MNy. 31: 118, 154). Az Agria forma kialakulására vonatkozóan más nézet is van, mely szerint a görög nyelvű emlékekben gyakran előfordul a nyílt e hang a-val írva (MNy. 31: 154).
Régi szótáraink általában együtt szótározzák a három nevet: „Eger, Agria, Erlau (Szenczi Molnár: Dict. Ungarico Latinum. Heidelbergae, 1621), azok a szótárak, amelyek a név etimológiájára is utalnak, megjegyzik, hogy Eger város nevében a növényt (fát) jelentő szó főnévi alakjában szolgál helynévül. Kassai József Származtató s Gyökerésző Magyar Diák Szókönyvében ezt írja: „Eger város veheté nevét az eger fától, mert azon folyó vizetske, mely keresztül folyja, ezen várast Eger-víznek, mint egy egerfás víznek neveztetik, ekképpen Eger város az sok Eger fától, mely azon patak körül terem, kapta nevét.”
5. Egerhez kötődő sajátosság a fertálymesterség. Breznay Imre Eger múltjából című könyvében részletesen ír erről a mesterségről, a hóstyákról, kapukról. A már említett négy nagy kaput így mutatja be: „A négy nagy kapun hármas boltíves nyílás volt, amelyek közül a középsőn (a nagyon) kocsik jártak, a két kis szélsőn pedig a gyalogosok. A kis kapu körülbelül másfél méter széles volt.”
A hóstyákat fertályokra (series ’kerület’) osztották, amihez a fertálymesterség kötődött. A fertálymestereket mindig a kereskedők, iparosok és földművesek közül választották. Feladatuk a rend biztosítása volt, ügyeltek a tisztaságra stb. A fertálymesterség feltétele, hogy legyen saját házuk, tudjanak írni. Eleinte nem sokra nézték őket, a tekintélyük azonban egyre nőtt, s a XVIII. században már tisztes egri polgárcsaládok vannak a fertálymesterek között.
A hóstyákra, kapukra vonatkozó forrásokból, irodalomból próbáltam kiválogatni néhány jellemző adatot az alábbiak szerint:
Almagyar kapu 1. Maklári hóstya.
Alsó Károlyváros 1766: az országos vásárok már ezután nem a városban, hanem a Fejér Barátok pásttyán, Károly városá-ban fognak tartatni (Egri Prot.), 1805: a negyedik Fertály Mester járásában Károly Várossa Kis Szalával és Szalának a víz árkán innent való része. (Egri Prot.).
Az úgynevezett Hatvani hóstya (l. ott) 1800-ig két fertályra oszlott. 1800-ban harmadik fertályként Alsó Károlyváros-t hozzákapcsolták. Eszterházy Károly egri püspök kezdeményezésére a régi Hatvani hóstya mellett új városrész épült. Ennek az új városrésznek lett a neve Alsó Károlyváros, a korábbi Hatvani hóstyáé Felső Károlyváros. A kettőt együtt nevezték Károlyváros-nak.
Cifra hóstya Ma is élő név. Másik, szintén használt nevei Cifra sánc, Cifra part, többször megtalálható a Cifra külváros név is. 1744: vagyon Cziffra hóstyán egy roskadó forma Nádas Lókó Ház (Egri Prot.), 1788: Cziffra Hostyai Utca (Eger város helyrajzi felmérésére vonatkozó iratok), 1882: Ciffra hóstya … a hasonló nevű bástyakapu szomszédságában (Eger [napilap], 1882. 24. sz.), 1887: városunk mostoha testvére a Czifra külváros (Eger [napilap], l. sz.), 1868: Egerben a Czifra parton szőlővessző kapható (Eger [napilap] 1868. 11. sz.), 1899: Czifrasánc … legszebb sánc az egész világon. (Egri Híradó, 24. sz.).
Cifra kapu A várost körülvevő falrendszernek Felnémet felőli, északra kivezető, szépen díszített „cifrázott” kapuja volt a Cifra hóstyán. Breznay így ír róla: „Itt jegyzem meg, hogy a város kapui közül a Cifra-kapu maradt fenn legtovább … Ez a kapu szemtanúk állítása szerint hatalmas boltíves építmény volt … Őrtornya nem volt. 1885: A Czifra kapunál levő polgári őrház czímű épületnél a patak mentén megrongált védfal helyre állítására versenytárgyalás tartatik (Eger [napilap], 29. sz.).
Felnémeti hóstya 1789: A városnak 1-ső Szakasztáshoz tartozó Fell-Némethy Hóstya … itten vagyon egy szekér útt mely a cziffra malom [ti. a Cifra hóstyán levő malom] felé viszen (II. József korabeli összeírás V-4/a 248). Egyesek a Cifra hóstyá-val, mások a Rác hóstyá-val azonosítják.
Felnémeti kapu 1668: Az elmúlt napokban tizenkét lovas onodi katona a felnémethi kapuhoz niargalván (Huszein egri pasa leveléből. Végvári levelek, 50), 1754: adta el maga házát Felnémeti kapunál patakra le járó kis utczában (Egri Prot.). Nem lehet pontosan tisztázni, hogy a név a Cifra kapu vagy a Rác kapu helyett, illetve mellett volt-e használatos. Sugár István a Cifra kapu-val azonosítja (Eger város falainak és kapuinak története. Egri Múzeumi Évk. VI. 1968).
Felső Károlyváros 1. Alsó Károlyváros.
Hatvani hóstya Egernek Hatvan felé eső nevezetes városrésze, a név élő. Mint az iratok mutatják nevezték Szent János hóstyá-nak, sőt Szent János fertály-nak is. Breznay szerint azért, mert a Hatvani kapu (1. később) az olajbafőtt Szent János tiszteletére emelt székesegyház közelében volt. 1755: valami tárkányi szekér Lajtot vitt volna ki felé az csinált úton a hatvanyi hóstyán (Egri Prot.), 1760: Szent János hóstyáján lakozó szomszéd asszonyok … jó szomszédságnak felbontásával nagy átkozódásokra fakadván (Egri Prot.), 1770: öreg Forgács György kontár, midőn valami galiba forma házat a Hatvanyi hósttyán galabított volna, minden szerszámát confiscálta az Céh (Egri Prot.), 1805: a harmadik Fertály Mester járásában Sz. János vagy is Hatvanyi Hóstyának 1-ső és 2-ik Fertállya (Egri Prot.). Egy 1802-ből származó összeírás szerint Szent János fertály. Breznay Szent János negyed-ként is említi.
Hatvani kapu Az egri városkapuk közül a leghíresebb volt. 1789: Eger Várossa kapujja, mellyen Hattvan felé járnak (II. József korabeli összeírás. V-4/a 247). Másik neve Szent János kapu (Sugár István, Egri Múz. Évk. VI. 1968). Breznay az említett könyvében a híres színésznő, Déryné naplójából idézi a következőket: „Egyszer csak előttünk termett a város, az ő szűk, sötét kapujával, mely körül akkor nehéz láncok függtek a falba erősítve … Beereszkedtünk a sötét kapu alá, nagy zörgést okozván a nehéz paraszt szekér, úgy remegett bele a kapu tetején levő sötét épület, mely fekete volt, mintha valami égés füstje maradott volna rajta a rég múlt időkből. Vastag rostélyú két üregéből homályosan és búsan pislogott alá néhány töredezett üvegdarab.” Az pedig, hogy Déryné csak a Hatvani kapu-n jöhetett Egerbe, szintén kiderül a Breznay által idézett naplóból: „Én nem nagyon szerettem Egerben. Mert midőn közel értünk a városhoz, ott pillantottam meg, — és még most is borsódzik a hátam bele —, a borzasztó végzetes négy oszlopot, melyen már két hét óta függött négy, a törvény által elítélt gonosztévő.” Mivel a vesztőhely a Kerecsend felől jövő út mellett volt, a színészek csak ezen az úton, a Hatvani kapun keresztül jöhettek a városba.
Károlyváros l. Alsó Károlyváros.
Maklári hóstya Egernek Maklár község felé eső városrésze. Valamikor ezen a részen Almagyar nevű falu volt. A városrész melletti külterület neve ma is Almagyar, Almagyar-dűlő. A belvárostól a Maklári kapu választotta el, melyet Almagyar kapunak is neveztek. Egy 1695-ből származó tanúvallomás így szól: „Tanu valld megh hited után Egerben melyik uczát hítták Almagyar utcának, és melyik kaput.” „Azon kaput Almagyar kapunak, melyet most Maklári kapunak hínak.” 1756: Maklári hóstyán Nemes Káptalan zöld fa Vendégfogadója mellett levő házának födele leroskad (Egri Prot.), 1782: az Maklári hóstyának 2-dik Seriesében lévő Ujj kőházat, mely két szobából áll, limitáltattuk (Egri Prot.), 1802: bent a Városban levő Parochiához tartozandó Maklári kapu utca (Öszve írása az Uczáknak, á melyek bent a Városban levő Paróchiához tartozandók lesznek.). 1805: a Maklári hóstyán gazdák sertés nyáját tartani kezdvén, s azon Kőporos felé járván garádgyaikban nagy károkat tesznek (Egri Prot.).
Maklári kapu 1. Maklári hóstya.
Rác hóstya Ma is élő név. Régen nevezték Felnémeti negyednek, Felnémeti hóstyának. (L. ott is). A belváros szélén van a Rác kapu, illetve az itteni tér, a Rác kapu tér. Hívták Szent Miklós kapunak is. Kandra Kabos szerint: „…Fölnémet felől jövet a belváros utolsó házánál, mely különben iskolai helyiség … itt a régi Szent Miklós kapujában.” A Szent Miklós kapu elnevezés a mai Rác-templom egykori védőszentjétől való. A mai templom helyén ágostonrendi szerzetesek középkori temploma állt, melyet a törökök a hadaikkal idejött görög hitű kereskedőknek ajándékozták. 1724: atta el az magyar Rátz kapu előtt az közönséges utca szomszédságában levő Házát (Egri Prot.), 1778: Rátz kapu előtt Való Hostát (Egri Prot.), 1815: a Rácz kapura járó sertés nyájnak rekesztésére (Egri Prot.).
Rác kapu 1. Rác hóstya.
Serte kapu A név ma a Serte kapu tér névben él. A város északnyugati részének egyik gyalogos kapuja volt. Az elnevezés annak a hegyes karókkal, fákkal megerősített kapunak az emlékét idézi, amelyeket a kertek, szőlők védelmére állítottak (Nyr. 92: 221; 95: 123). 1798: Kováts Istvány folyamodván, hogy azon fáradságait, melyet Sz. Mihály Naptul fogva a Serte kapunak gyakori felnyitásában és bézárásában tenni kintelenitetik … megjutalmaztatnék. (Egri Prot.).
Szent János hóstya 1. Hatvani hóstya.
Szent János fertály 1. Hatvani hóstya.
Szent János kapu 1. Hatvani kapu.
Szent Miklós kapu 1. Rác hóstya
Fekete Péter
Forrás: http://www.fertalymesterek.hu/
Az anyagot gyűjtötte: Nyerges Zoltánné
Az egri Honismereti és Helytörténeti Füzetek sorozat 3. és 4. számában 1972-ben jelent meg Eger és Felnémet földrajzi nevei címen a 3. számban a Külterület nevei, a 4. számban a Belterület nevei.
A nevek hangtani feljegyzésében sok nehézséggel kellett megküzdeni. A hangsorok kiejtésében nagy volt a következetlenség. Nemcsak az egri és a felnémeti adatszolgáltatóink nyelvhasználatában tapasztalhattunk eltérést, hanem általában az egyes adatközlők kiejtésében is. Akkor (1970–1971) Felnémeten egyes szavakban még ejtették az ly-t (g™ly™), Egerben nem. Az illabiális ™-t Felnémeten általában ejtették (g™ly™), Egerben nem. Egyik helyen sem volt következetesség a diftongusok használatában, de bizonyos földrajzi nevekben használták a diftongusokat (vőÝgyi, ó²dal stb.). Általános volt a zárt ë, s a harmadik személyű birtokos személyrag i formája (vőÝgyi, güdri, erősi stb.). Különösen erős volt a palatalizáció (Agárgyi stb.).
Az adattár feldolgozása, a nevek rendszerezése eddig nem történt meg. Erre most ez az első kísérlet, amikor az egri és felnémeti határ meghatározó hegyeit névadóként próbálom bemutatni. A bemutatás közben az is kiderül, hogy itt ezen a vidéken milyen térszíni formák a jellemzőek, s hogy milyen vizeknek, dűlőknek adtak nevet ezek az általában magas hegyek.
Vizsgálatomban minden nevet a névadó hegynél sorakoztatok fel. Címszóként – ha a kettő eltér egymástól – feltüntetem a nevek köznyelvi és népnyelvi alakját. Címszóvá a köznyelvi formát emelem, s mellette megadom a népnyelvi alakot. A szövegen belül a népnyelvi adatot szintén kurziválással emelem ki. Azokat a szavakat, amelyek csak az iratokban fordulnak elő, úgy írom, ahogy az iratokban találhatók, s azokat is kiemelem.
Afrika Áfrika Eger határának egyik legtávolabbi része. Nagy területű, magas, eredetileg szőlőhegy. Ma gyümölcsös, szőlő, szántó, legelő, erdő. Névadója a nagy kiterjedésű felső részének, az Áfrika-tetőÝ-nek. Az Áfrika név 1745-ben megtalálható az iratokban az Ó Afrika és Új Afrika nevek társaságában. Ezeket az utóbbi neveket ma már nem ismerik, de az adatközlők más példákra hivatkozva azt feltételezik, hogy a korábbi és az újabb telepítésű szőlők között tettek különbséget a nevekkel.
Agárdi Agárgyi A belterülethez közeli, igen nagy kiterjedésű határrész. Magas hegy, magassága azonban nem olyan feltűnő, mint más hegyek esetében, mivel a felső része hatalmas területet magába foglaló lapos rész, az Agárgyi-tetőÝ. Ez a része, szinte kivétel nélkül szőlő. A lejtős oldala, az Agárgyi-ó²dal inkább gyümölcsös. Érdekes, hogy egy 1860-ból származó osztályozási jegyzőkönyv az Agárdi pohárszárító dűlőről beszél. Ma a hegyet jó szőlőtermő területnek tartják, bár más hegyek esetében ma is él a humoros pohárszárító elnevezés.
Agyagos Agyagas A felnémeti határhoz tartozó, a településhez közel eső határrész. Az ún. Lágyas mellett kiemelkedő, hosszan elnyúló terület, mely nagyobb részben legelő. Névadója a talaj minősége. Az oldalában Agyagas-ó²dal, mely eléggé lejtős rész, kevés szántó is található. Felső, nem nagy kiterjedésű része az Agyagas-tetőÝ.
Almagyar Már 1275-ben megtalálható a név. Ettől kezdve az iratokban mindig említik. Valamikor falu volt. Ma közismert határrésznév igen közel a városhoz. Névadója az All Magyar Bércz-nek. Ezt a nevet ma már nem ismerik. 1789-ben egy irat az All Magyar Bércz-en keresztül vezető szekérútról szól. Az is megemlítendő, hogy ma az egri határban nem használják a bérc köznevet, míg Felnémeten általános használatú. Az Almagyar-t az iratok szántó, rét, szőlőként említik. Ma is ez a jellemzője az egész területnek. Felső lapos része az Almagyar-tetőÝ, a rajta keresztül vezető út az Almagyar út.
Almár Nagy kiterjedésű határrész, Felnémet belterületéhez kb. 2 km-nyire. Magas hegyek és a közöttük húzódó keskenyebb és szélesebb mélyfekvésű területek, völgyek alkotják a területet. Kedvelt kirándulóhely. Az Almár-előÝ az Almár és az Almár-vőÝgy kezdete. A hétvégi házak elsősorban itt találhatók. Vasúti megállóhely is. Itt van az AlmárfőÝ, amely azonos is lehet az Almár-előÝ-vel, bár az adatközlők szerint az AlmárfőÝ név az Almár-előÝ melletti magas hegy felső része, mely inkább az Almár-tetőÝ-höz tartozik. Az Almár-ó²dal az Almár-nak Felnémet felé lejtő oldala. Kopasz, néhány galagonyabokor, s kiégett fű a jellemzője. Nevezik Pirittyó²-nak, Kopasz-Pirittyó²-nak is. A helyiek szerint a nap itt mindent kiéget, azaz a név a nap pirító hatásával van összefüggésben. Az Almár-patak Szarvaskő irányából az Almár-vőÝgy-ön végig folyó keskeny, sekély víz. Másik neve, amelyet inkább használnak Almár vizi. Almár-szoros az Almár-vőÝgy összeszűkülő része. Almár-tetőÝ az Almár részeként említett hely felső, laposas területe. Almár-vőÝgy Szarvaskőtől az Almár-előÝ-ig két hegy közötti keskenyebb és szélesebb talajmélyedés, völgy. Sűrűn benőtt bokros területek és tisztások váltják egymást. Az adatközlők szerint van egy szűkebb jelentése is, miszerint az Almár-előÝ körüli völgyet, mint kirándulóhelyet jelöli.
Bár nem Almár a névadó, mégis meg kell említeni, hogy az Almár által jelölt terület, hegy egy része a Barádbérc. Pesty Frigyes Helységnévtára az alábbi megjegyzést fűzi a névhez: „Barátbérc most tölgyes, cserfa erdő, aljában Barát Paulinus kolostor volt”. Északi irányban húzódó igen magas hegygerinc. A Pesty által említett kolostorról a helybeliek tudnak. Növényzete ma is a Pesty által jelzett erdő. Barádbérc-ó²dal a Barádbérc alatti, erdővel borított hegyoldal. Barádbérc úttya a Barádbércen Szarvaskő irányába vezető erdei út. Barátok pallaga a Barádbérc erdeje között fekvő füves tisztás. Elég nagy terület. A felnémeti adatközlők szerint régen Felnémetre nagyon jellemző volt a lótartás. Ezen a tisztáson legeltették a lovakat. Éjszakára sem mentek haza.
Bajusz A Cigléd nevű határrésznek egyik magas hegye. Az iratok szerint régen szőlő volt, s megkülönböztették a Kis-Bajusz és Nagy-Bajusz nevet. Ezeket a neveket ma nem ismerik. A terület szőlő és szántó. A Bajusz-ér a Bajusz ajjá-ban, [mely a Bajusz lejtős, alsó része] folyó, keskeny időszakos vízfolyás, míg a Bajusz-vőÝgy fagyzugos talajmélyedés, völgy. Hozzátartozik a Bajusz ajja és a Bajusz-lápa. A lápa itt a hegyoldal aljában lévő, széles, teknőszerű mélyedést jelent.
Berva Bërva A felnémeti határ jelentős részét teszi ki. Több hegyvonulatnak, a mellettük levő völgyeknek, sík szántóterületeknek a közös neve. Az egyik széles, lapos területen az 1950-es években hadiüzem létesült. Ma ez az ún. Finomszerelvénygyár. A helyiek szerint a II. világháború előtt itt az érsekségnek pulykatenyésztő telepe volt, akkor ezt a területet Pujkás-nak is nevezték. Ma a közhasználatban a Bërva nevet inkább csak a völgyre, az üzemre és az itt épült lakótelepre vonatkoztatják. A hegyet és a távolabbi völgyeket külön névvel illetik. A Bërva-vőÝgyi-n végig folyó kis patak, a Bërva-patak, másképpen Bërva vizi. Ez nagy ívben kanyarodva, vizenyős, bokros területet ölel körül, a Bërva berki-t. Bërvai a Bërva vizi felé enyhén lejtő, szinte lapos szántóföldnek a neve. Ma is közismert név. Az iratokban erre a területre vonatkozóan még ilyen elnevezések is találhatók: Bervai-tábla, Berva vizire járó, Berva melléki dűlő. Részei még a jellemző tulajdonságot jelölő Kavicsos-tábla, Forrási-tábla, Sankos-tábla. Bërva lapossa a völgynél magasabban fekvő, elég nagy kiterjedésű, széles sík terület. Pesty Helységnévtárában: „Bërva lapossa szántó, kaszáló”. Bërva erőssi a Bërva hegynek igen meredeken emelkedő felső része, erdővel borítva. A teljes hegyoldal neve Bërva-ó²dal. A Bërva erőssi másik neve Bërva-g™lly™ és G™lly™ erőssi. A hegyoldalban van az Alsó² G™lly™-lápa, valamint FëlsőÝ G™lly™-lápa. Az Alsó² a magasabban fekvő FëlsőÝ-G™llyá-tól különbözteti meg. Mind a kettő köves, erdős, széles, teknőszerű mélyedés a hegyoldalban. A hegyoldal egy része kőbánya. A hegynek hosszan elnyúló felső része, gerince a Bërva-tetőÝ, másik neve G™lly™-tetőÝ, illetve Hosszú-G™lly™-tetőÝ. Bërvai kisvasút a Bërva hegy alatt húzódó mély völgyben, Bërva-vőÝgy-ben a kőbányáig közlekedő keskeny vágányú vasút.
Cinege Cinëge A név összefügg az Agyagas nevű területtel. A másik neve nem véletlenül Cinëge-Agyagas. Agyagos talajú legelő. Az is tájékoztató jellegű, hogy a mellette levő legelő a Pásztorok és a Pásztor-vőÝgy nevet viseli. A Cinëge ma szántó és legelő, amelynek legfelső része a CinëgefőÝ, mások szerint Cinëge-tetőÝ. A hegy lejtős része a Cinëge-ó²dal, az aljban húzódó kanyargó talajmélyedés, völgy, a Cinëge-vőÝgy. Az oldal és a völgy találkozásánál levő szélesebb teknőszerű mélyedés a Cinëge-lápa. A lápában levő forráskút a Cinëge-kút.
Eged Eger legmagasabb, legmeredekebb lejtőjű hegye. A legfelső része erdő, alábbi része szőlő, illetve gyümölcsös, valamint terméketlen. Különbséget tesznek a Kis-Eged és a Nagy-Eged között. A Kis-Eged a Nagy-Egednek déli irányú, alacsonyabb kiágazása. Az iratok a ma már nem használatos Hosszú-Eged-del együtt az egész területet szőlőnek, szántónak, erdőnek és kopárnak tüntetik fel. Az egriek szerint az Egeden valamikor remeték is éltek. Erre utalnak a Remetelak, Remete-lápa, Remete-lápa kúttya nevek. A Remete-lápa az Eged ajjá-ban, [mely az Eged-ó²dal-nak lankásabb alsó része] széles, teknőszerű mélyedés. Az oldal legfelső területe, meredek oldala, az Eged erősi. A tetőn Eged-tetőÝ van egy hajlat, az Eged-nyak. A Kis-Eged és Nagy-Eged között az Egedi-tó², valóban tó. A név megkülönböztető funkcióját jól mutató nevek még: Kis-Eged-ó²dal, Kis-Eged-árnyék; Nagy-Eged-ó²dal, Nagy-Eged hátujja és Eged farazattya.
Gyilkos Széles, szakadékos, bozótos völgy, Gyilkos-vőÝgy melletti igen meredek hegy. Egy része parlag, más része szőlő kevés szántóval. 1772-től az iratok többször említik szőlő és szántóként. Felső, laposas része a Gyilkos-tetőÝ.
Istennyak Kandra Kabos említi ezt a nevet, amelyet ma nem használnak, viszont a hegy részeinek ma is élő nevei vannak. A hegy igen magas, meredek, erdővel borított terület, amelynek legmagasabb, kiemelkedő sziklás része az Istennyak erősi. Az iratok és térképek számot adnak még az Istennyak hegyese, Istennyak tisztása és Isten fizesse Szőleje nevekről is.
Jano Az ostorosi határ melletti kisebb területű kiemelkedés. Szőlő és erdő. Az alsó rész neve Jano-ajj. Esős időben sártenger. Az oldal partosabb része a Jano-part, a felső rész a Jano-tetőÝ erdővel borítva.
Kocs Nagy területet magába foglaló magas hegy az egerszalóki határ mellett. Szőlő, szántó és gyümölcsös. Az iratok szerint volt Kocsi hegy, Kocsi bérc, Kocsi berki név is. Ezeket ma már nem ismerik. Ismerik viszont a Kis-Kocs, mely a Kocsnak a belterület felé eső, a Naty-Kocs-nál kisebb területet jelölő határrész. A Naty-Kocs-vőÝgy a nagy területű, hosszú, meredek kiemelkedésű hegy, a Naty-Kocs mellett hosszan elnyúló, széles talajmélyedés, völgy.
Makjány, Maklány Szőlőhegy és a mellette levő völgy közös neve az egerszalóki határ mellett. A völgy külön neve Makjám-vőÝgy. Az adatközlők úgy tudják, hogy a középkorban itt állt Makjám vára. Részei: Makjám-bánya, ma is kőbánya. Makjám-vár csonka kúpra emlékeztető kisebb kiemelkedés a Makjány-on. Ma inkább Várdomb-ként emlegetik. Az iratokban található Makjánváralja, maklányi vár, Maklányi várhegy, Maklányi tó név is. Ma is ismerik a kis rejtett forrásból eredő vízfolyást, a Makjányi-víszfojás-t.
Mészhegy Mészhëgy Igen magasan kiemelkedő meredek lejtőjű hegy. Talaja erősen mészköves. Nagy részben szőlő, de némi szántóterület is található rajta. Egyes adatközlők szerint nevezték Méhhëgy-nek is régen, mivel természetes eredetű, méhkaptárhoz hasonló bemélyedések láthatók rajta. Erre a névre az iratokban még utalás sem található. Az iratok viszont különbséget tesznek Kis Mészhegy és Nagy Mészhegy, valamint az Ó Mészhegy és Új Mészhegy között. Ma ezek közül egyedül a Mészhëgy nevet használják. A meredeken lejtő aljban elterülő vizenyős, lapos terület a Mészhëgy ajja, amit Mészhëgy laposának is neveznek. Egy 1789-ből származó iratban található a Mészhegy farka. A Mészhegy felső, laposas teteje a Mészhëgy-tetőÝ.
Mod-hegy Mot-hëgy Nagy területű magas hegy, az Almár folytatása. Mod-ként ma már nem nagyon emlegetik,hanem különbséget tesznek a Kis-Mod és a Nagy-Mod között. Ez a két név viszont általánosan ismert. A Kis-Mod az Almár folytatása, majd ezt követi a jóval meredekebb Nagy-Mod. A Mod-lápa a Kis-Mod és a Nagy-Mod közötti mély hajlás. A Kis-Mod-lápa a Kis-Mod ajjá-ban levő enyhe mélyedés, hajlat. Kis-Mod-ó²dal a Kis-Mod lejtője. Kis-Mot-tetőÝ a hegynek legfelső, gerincszerű része. Nagy-Mod-g™lly™ a Nagy-Mod igen meredek, felső köves erdős része, míg a legfelső gerinc neve Nagy-Mot-tetőÝ. Az alábbi nevek találhatók még: Nagy-Mod güdri vízmosásos mélyedés, szakadék, Nagy-Mod-lápa a hegy oldalának aljában levő széles, teknőszerű mélyedés, Nagy-Mod-ó²dal a hegynek meredek erdős oldala. A különböző nevek által jelölt terület túlnyomórészt erdő.
Nagyverő NagyverőÝ A verő név önmagában nem él, a NagyverőÝ sem áll szemben a KisverőÝ névvel. A név által jelölt terület egy igen magas hegynek délre lejtő oldala. Ezért nevezik NagyverőÝ-ó²dal-nak is. Az oldal aljában levő széles mélyedés a NagyverőÝ-lápa, míg a hegynek felső, füves része a NagyverőÝ tisztása.
Nyúzó Nyúzó² Az egri és a felnémeti határban egyaránt előfordul ez a név. Mind a két helyen nagyon magas, meredek, nagy kiterjedésű terület, hegy. Az egriek szerint ez a határrész nehezen művelhető, gyenge minőségű talaj. Valamikor az egri érsekség telepítette be szőlővel. Túlnyomórészt azóta is szőlő. Egy 1777-ből származó irat szerint „olly iszonyú színű csevicét terem, hogy magok az emberek, akik bírják… azt is sziggyák, átkozzák, aki szőllőnek kigondolta”. Egy másik iratban nevezik Nyúzó hegy-nek és Nyúzó bérc-nek egyaránt. Ma különbséget tesznek a Kis-Nyúzó² és Nagy-Nyúzó² között. A megkülönböztető, előtag a terület nagyságára utal. A Nyúzó² és a Kocs közötti hosszú talajmélyedés, völgy a Nyúzó²-vöÝgy. A felnémeti Nyúzó² esetében is megtalálható a Nyúzó-hëgy, Nyúzó-bérc elnevezés. Szintén nehezen művelhető, agyagos talajú hegy.
Ostorosi-hegy Ostorosi-hëgy Szőlőhegy az egri és az ostorosi határ találkozásánál. Ma inkább csak úgy használják a nevet, hogy Ostorosi. A hegy aljában húzódó hosszú talajmélyedés, völgy, az Ostorosi-vőÝgy. A völgynek Eger felé eső része az Ostoros eleji. Cserjés, bokorral sűrűn benőtt terület. Az Ostoros-kút fëli erdővel borított hegyoldal az Ostoros-vőÝgy fölött. A völgyben lévő forráskút az Ostoros kúttya. A hegyoldal neve Ostoros-vőÝgy-ó²dal. A hegyoldalnak enyhe, széles hajlata az Ostoros-lápa, másképpen Ostoros-Nagy-lápa. Az efeletti magas hegyoldal az Ostoros-lápafőÝ. A völgyben folyó kanyargós kis vízfolyás pedig az Ostoros-patak.
Pap-hegy Pap-hëgy A felnémeti határhoz tartozó hegy. Szőlő és szántó. Régen a pálosok birtokához tartozott, a helybeliek egy itt levő kolostorra is emlékeznek. A Pap-hëgy erőÝssi a hegynek legmagasabban fekvő meredek lejtője. A hegy oldala a Pap-hëgy-ó²dala, melynek egy viszonylag nagyobb, enyhén lejtő hajlata a Pap-hëgy-lápa. A hegy lábánál húzódó terület a Pap-hëgy ajja, míg a hegy melletti völgy a Pap-hëgy-vőÝgy. A hegyen levő kereszt neve Pap-hëgy-kërëszt.
Ráchegy Ráchëgy Nagy területű szőlőhegy. Egertől egészen Felnémetig nyúlik. A hegynek alsó, lejtős része a Ráchëgy ajja. Helyette használják a Ráchëgy lankája nevet is. A Ráchëgy melletti, az Eger, Egerbakta és Felnémet közötti széles, vízmosásos, szamártövissel, galagonya bokrokkal tele mélyfekvésű terület, völgy a Ráchëgy-vőÝgy. Ehelyett a név helyett ma már inkább a Töviskës, Töviskës-vőÝgy név a gyakoribb. Előfordul még a Naty-Töviskës elnevezés is. A Ráchëgy tetején vezető dűlőút a Ráchëgyi út, a tető a Ráchëgy-tetőÝ, az oldal Ráchëgy-ó²dal. Az oldalban van a Rác-kőÝbánya, nevével jelezve funkcióját.
Szarkás Magas, meredek hegy, szőlő és szántó. Az iratok jeleznek Kis Szarkás, Ó Szarkás, Új Szarkás neveket is. Ma ezek a nevek ismeretlenek. Ismerősek viszont az alábbi nevek: Szarkás fordúlattya, a Szarkás félkör alakú, nagyon meredek vége, a Szarkás-ó²dal a hegy lejtős oldala, a Szarkás-tetőÝ, a hegynek felső része, amelyet Szarkázs-girinc-nek is hívnak. A Szarkás alatt vezető hosszú mélyedés, völgy a Szarkás-vőügy.
Tiba Erdővel borított magas, meredek kiemelkedés, hegy. Nagyobb része a felsőtárkányi határhoz tartozik. Az iratokban található Kis-Tiba és Naty-Tiba név is. Szederkényi Nándor szerint 1692. december 31-én Tiba Istvánt bíróválasztáson bírónak jelölték. Tiba-far a Tiba keletre eső meredek csücske. A Tiba folyása csak az iratokban található meg. Valószínűleg a ma is használatos, Tiba-vőÝgy-nek nevezett völgyben folyó patak volt, mely mára kiszáradt. Tiba güdri szakadékos vízmosás a Tiba-vőÝgy-ben, a hegy aljában. A völgy és az alj találkozásánál levő széles hajlat a Tiba-lápa.
Vijjó, Villó Vijjó², Villó² A felnémeti határhoz tartozó igen magas, köves, meredek hegy. Erdő. Nevezik Vijjó²-tetőÝ-nek Villó²-tetőÝ-nek is. Vijjó²-bérc, Villó²-bérc a Vijjó² Villó² éles hegygerince. Vijjó²-bánya a hegy oldalában, a Vijjó²-ó²dalbani kőbánya. Vijjó²-előü a Vijjó²nak Felnémet felé eső része. Vijjó²i út a Vijjó²-bérc tetején vezető dűlőút.
Adatközlők
Angyalosi Gábor 46 éves földműves Eger Bernáth Józsefné 52 éves földműves Eger Bóta József 65 éves földműves Eger Czifra Mihály 60 éves földműves Eger Danyi Ferenc 73 éves földműves Eger Domboróczki Antal 58 éves földműves Eger Fodor Anna 56 éves földműves Eger Gömöri László 76 éves földműves Eger Gyulai Jánosné 59 éves földműves Eger Korózs József 63 éves földműves Felnémet Majoros Józsefné 65 éves földműves Eger Misi György 69 éves földműves Eger Nagy Kálmán 60 éves földműves Eger Németh András 54 éves ált. isk. ig.-h. Felnémet Németh József 65 éves földműves Felnémet Németh Mária 71 éves földműves Felnémet Pók Ignác 73 éves földműves Eger Rabóczki Bertalan 79 éves földműves Eger Sebestyén András 63 éves földműves Eger Szeredi János 78 éves földműves Eger Turcsányi István 64 éves földműves Eger Vass Istvánné 54 éves földműves Eger
( Forrás: http://mnytud.arts.unideb.hu/mnyj/37/fekete_p.doc, Fekete Péter )
Az anyagot gyüjtötte: Nyerges Zoltánné
Balássy Ferencz felnémethi plebánostól. (részlet)
Megyénk ismertetésének kiegészitéséhez tartozik annak helytörténete is; de mivel bővebb és kimeritőbb nyomozása ez terjedelmes megye helytörténetének ezen ismertetés körét tulhaladná; azért itt csak azokra a helyekre szoritkozunk, melyek nagyobb események vagy jelenetek szinhelyeiül szolgáltak, vagy hazánk és megyénk nevezetesebb történeteivel vonatkozásba hozatván, érdekesebb történelmi emlékkel birnak. Hogy pedig ezen itt érintett feladatunk határai között maradjunk, mellőzzük a kutfők idézését is, a minek úgyis csak bővebb és kimeritőbb nyomozásoknál van helye és csak ott emlitjük meg a kútfőket a nélkül azonban, hogy idéznők, a hol azt az előadás érdeme vagy hitele kivánni látszik: a mennyiben t. i. azok vagy egymástól eltérnének, vagy pedig a tárgyalt kérdésekre vonatkozó előadások vagy hitelök kérdésbe jöhetne. Többi adatainkra nézve pedig, melyeknek forrásait nem emlitjük, itt eleve megjegyezzük, hogy azokat részint Fejér okmánytárából, részint nevezetesebb történetiróink munkáiból meritettük, melyek a szaktudósok előtt úgyis ismeretesek; különben is ha netalán, adataink kútforrása vagy hitele kérdésbe hozatnék, vagy annak bövebb kimutatása kivántatnék: készek leszünk kútforrásainkról számot adni; úgyszinte, minthogy e téren úttörők vagyunk, netaláni tévedésünk esetében az útbaigazitást szivesen fogjuk fogadni. Minthogy megyénknek három főbb pontja, vagy városa van, u. m. Eger, Gyöngyös és Szolnok, melyek azt vagyis annak vidékeit történelmi tekintetben is jelzik és mintegy képviselik; azért ezen vázlatainkat is, könnyebb áttekintés végett, az emlitett főbb helyek vagyis az azok által jelzett vidékek nevezete alatt, három külön czikkre osztjuk.
Eger vidéke.
…Fel-németh.
E helységnek első lakosai, mint neve mutatja, németek voltak, s különösnek tűnik fel, hogy Eger mellett két ellentétes nevü helység állott, u. m. Fel-németh és Al-magyar, a mi arra látszik mutatni, hogy hajdan e város szomszédságában felül németek, alól pedig magyarok laktak. E helység igen régi, már IV. Béla királynak 1261-ben kelt adománylevelében emlittetik, mint püspöki birtok, mely ezen adománylevél szerint még sz. István király által adományoztatott volt az egri püspökségnek; s mely már 1333-ban virágzó egyház volt és későbben mezőváros lett; mert Istvánffy több helyen mezővárosnak irja, sőt az egri püspökség birtokainak a szepesi kamara által 1698-ban kiadott összeirásában is még mezővárosnak van irva; de minthogy Eger tőszomszédságában esett és később az egri vár birtokaihoz foglaltatott; annak sorsában is osztozott, s a törökök által a hozzá közel feküdt Czegléd nevü faluval együtt elpusztittatván, többé régi virágzásába vissza nem juthatott. A hagyomány azt tartja, hogy mikor a törökök Egret birták, itt rizst termesztettek, s ennek emlékezetére neveztetik annak felső malma ma is Rizskása-malomnak. E helység szomszédságában, a szarvaskői völgy nyilásánál, állott a pálosoknak II. Miklós egri püspök által 1347-ben alapitott, elegendő jövedelemmel ellátott monostora és Csanády Kelemen egri kanonok által szépen feldiszesitett egyháza. Mikor pusztult el e monostor, nincs följegyezve, de igen hihető, hogy azt is Perényi Péter pusztitatta el, ki 1534-1538 táján az egri püspökség és káptalan jószágait erőszakosan elfoglalván, a hitujitást Eger vidékére behozta, s a ki szinte a szomszéd béli vagy apátfalvi monostort is feldulatván, onnét a szerzeteseket elüzette. Ezen elpusztult monostornak némi nyomait még most is észreveheti s emlékét fentartja azon hegyoldal neve, mely alatt a monostor állott, mely ma is Barát-bércznek neveztetik…
Forrás: http://vfek.vfmk.hu/00000083/albert71.htm
Az anyagot gyűjtötte: Nyerges Zoltánné.
Legutóbbi hozzászólások