Mi lett volna, ha az Eger-Vadna vasútvonal valósul meg az Eger-Putnok helyett? Mert erre az eshetőségre volt gyakorlati lehetőség, hiszen 1899-ben ezt a tervezetet terjesztették elő a vasútvonalak fejlesztésére: ”A tervezett eger-vadnai h. é. vasut m. kir. államvasutak Eger állomásából indul ki és Eger, Felnémet, Szarvaskő, Mónosbél, Mikófalva, Apátfalva, Szilvás, Visnyó, Dédes, Tapolcsány, Bánfalva, Bánhorváth, Nagy Barcza, Sajó-Vadna és Sajó Szt. Iván községek határait érintve a m. á. vasutak Miskolcz-füleki vonalának Vadna állomásába fut be. [...]
Bpest 1899 oktober havában, Márkus Ágoston s.k.”
Amint látjuk, szó sincs benne Eger-Putnok-ról, inkább a füleki vonal Miskolc felé eső részén, Vadnán lett volna az a centrálé, ami ma Putnokon van. Minden bizonnyal az döntötte el a kérdést, hogy a Királd-Putnok térségben meglévő bányák igényeinek kiszolgálását vették alapul a vasútvonal létesítésénél, amelyekhez Putnok valamivel közelebb volt, mint Vadna. Ennek megfelelően, az említett bányák bezárása óta rendszeresen téma a végül Eger-Putnok viszonylatban megépült szárnyvonal bezárása. Itt vegyük észre azt, hogy ha mégis az itt leírt Eger-Vadna vonal létesült volna 1908-ban, akkor mára valószínűleg nemcsak terv, hanem már elfelejtett tény lenne a megszüntetése.
A korabeli dokumentum [köszönet érte N.Tamásnak]:
“Az eger-vadnai h. é. v. műszaki leirása.
A tervezett eger-vadnai h. é. vasut a m. kir. államvasutak Eger állomásából indul ki és Eger, Felnémet, Szarvaskő, Mónosbél, Mikófalva, Apátfalva, Szilvás, Visnyó, Dédes, Tapolcsány, Bánfalva, Bánhorváth, Nagy Barcza, Sajó-Vadna és Sajó Szt. Iván községek határait érintve a m. á. vasutakMiskolcz-füleki vonalának Vadna állomásába fut be. Tervezett h. é. vasut haránt völgyektől sűrűn hasított dombos jellegű terepen vonul végig az Eger patak völgyében egész a szilvási határban fekvő vízválasztóig, ezen vízválasztót elhagyva belép a Szilvás patak illetve Bán völgyébe és ezen völgyben halad egész Vadna végállomásig. A terepnek megfelelően a pálya lejtviszonyai általánosságban a dombok jellegéhez simulnak és az alkalmazott, de okvetlen szükséges 16‰ emelkedést illetve esést meg nem haladja. Eger város határában a pálya igen szakgatott terepen és értékes szőlőfelületen halad át s csakis több 200 m sugaru iv alkalmazása mellett oldható meg.Felnémettől egész Monosbélig, az egyedüli vonalvezetés az Eger patak mentén lehetséges akként, hogy ezen szük völgyben több áthidalás és patakszabályozás valamint 200 m sug. ivek alkalmazása nem kerülhető ki. Okvetlen szükséges volt még az 507-514 szelv. között 200 m sugaru ivet alkalmazni, mert avölgyelet itt oly szük, hogy nagyobb sugár alkalmazása lehetetlen.Állomások terveztettnek:1. Eger mint csatlak. állomás2. Felnémet rak. állom.3. Szarvaskő rak. megállóhely4. Monosbél vizállomás5. Mikófalva megállóhely6. Apátfalva rak. állomás7. Szilvás rak. állomás8. Visnyó vizállomás9. Dédes rak. vizállomás (javitva vizállomásra) 10.Bánfalva rak. ”11. Nagy Barcza rak. ”12.Vadna csatl. állomás.Az alépitmény 4.0 m. korona szélességgel a h. é. vasutaknak megfelelő töltés és bevágásszabványa szerint terveztetik.Az alkalmazott hidak és ateresztők 2.0 m nyilásig bezárólag falazott ellenfalakkal és fahordszerkezettel, 2.0 m nyílásnál nagyobb műtárgyat falazott ellenfalakkal és vashordszerkezettel terveztetnek.A 165-170 szelv.ek közé eső alagutak az egy vágányu alagutak szabványai szerint lesznek előállitandók. A felépitmény 12 tonna tengelynyomásnak megfelelő fmkint 23.6 kg súlylyal biró acélsínrendszerrel terveztetik.Az alkalmazott talpfák a II. sz. szabvány szerint állittatnak elő azon megjegyzéssel, hogy azontalpfák a melyekre talplemez jön, felső szélessége 16 vm, azok pedig a melyekre talplemez nem jön 17cm felsö szélességgel birnak. Magasépitmények a h. é. vasutak szabványterveinek mefelelőleg terveztetnek. Pályaelzárás, … (?) a jelzésre vonatkozólag megjegyeztetik, hogy csak nappali forgalomra valófelszerelés terveztetik. Meghegyeztetik még, hogy ezen vasut mentén gazdag szén és vaskő területek léteznek, s hogy e vasut létesitése által úgy a szén, mint a vaskőbányászat fellendül; minthogy azonban előre nem állapitható meg, melyik helyek lesznek legalkalmasabbak ezen bányatermékek felvételére és továbbitására, a létesitendő állomások a legszükebb korlátok közt terveztetnek, azonban mintegy 35000 K tartalékba helyezendő azon czélból, hogy ha majd a bányaipar kifejlődik, egyik vagy másik állomás kibővíthető, esetleg egy egész új állomás készithető legyen.
Bpest 1899 oktober havában
Márkus Ágoston s. k. “
Forrás: http://3659.freeblog.hu/
A 19. század első évtizedének végén jelentős változást hozott Felnémet életében az Eger és Putnok közötti vasútvonal megépítése. Nem kevés viharral járt ugyan a dolog, egyik elképzelés szerint ugyanis Egert Szarvaskővel összekötő, s a falun áthaladó út mentén készült volna a vasúti pálya, ami heves tiltakozást váltott ki a felnémeti lakosság körében. Állataik, gyermekeik biztonságáért aggódtak, s a falu nyugalmáért is. Végül ők győztek: a falut megkerülve, mai nyomvonalán épült meg a vaspálya, s mai helyén az állomásépület, amely nemcsak a falu, hanem a környék gazdasági lehetőségeinek is kedvezett. 1908 áprilisában – tehát mindjárt a vasúti közlekedés megindulása idején – Gesztes Lajos uradalmi erdőmester “gazdasági vasút kiépítésére” tesz javaslatot. Indoklását az érseki uradalom felsőtárkányi erdőbirtokának 1897-1905 közötti „üzemátvizsgálási munkálatában” így fogalmazta meg: „Az Eger-Putnok vasútállomástól 8 kilométer távolságba jut. Ajánlatos lenne a vasúti állomást vágásokkal – gazdasági vasúttal összekötni. A gazdasági vasút kiépítése nem kerülne nagy összegbe, mert a vonal, melyen haladna, egyenletesen és mérsékelten lejt, semmi nagyobb akadály, áthidalás, vagy erősebb töltésre szükség nem lenne. Kiváló előnye lenne az, hogy a tervelt anyagokat a kívánt időre biztosan és olcsón lehetne kiszállítani. A ma mar fizetett tengelyen való szállítási bérek csak emelkedni fognak – hogy az elért jobb árak tetemesebb részét a fuvarbérek emésztik fel.” Az erdőmester javaslatát elfogadták, a Felnémet és Felsőtárkány közötti iparvasút megépült, s az uradalom felsőtárkányi erdőbirtokán az elkövetkező két évtized alatt az összes erdei vasutak (a birtok területén lévőkről van szó) üzemi központját alakítottak ki. 1934 februárjában Urbántsek Ignác érseki uradalmi erdőtanácsos az összes erdei vasutak üzemvezető posztjára Vendel Ferenc kinevezését javasolja, aki nemrég fejezte be, s kifogástalanul teljesítette kétéves ,erdőmérnök-gyakornoki próbaszolgálatát. Amikor mindez történt, Felnémet már nagy uradalmi gazdasági központ, fejlett tehenészettel, tejüzemmel, disznóhizlaldával és -tenyésztővel, s itt van az egész uradalmi erdőgazdálkodás központja is. A hordógyár, vagyis az Egri Erdő- és Faipari Rt. fűrésztelepe és hordógyára mar 1930-ban 119 munkást foglalkoztatott, de jelentős ipari üzem – a harmincas évek derekán történt bezárásáig – az Érseki Bánya- és Ipartelepek Rt. szénbányája is, amelynek épületei, egykori irodaházai, szolgálati lakásai még ma is állnak Almárban, ahol a vasúti megállóhelyet épp a bányatelep üzemeltetése idején létesítették. Szembetűnő az a prosperálás, ami például a lakosság lélekszámának gyarapodásában is kifejeződik: 1920 és 1935 között 330 lélekkel gyarapodott a falu lakossága. A kor szociális körülményeit ismerve talán az is érdekes lehet, hogy a fenti esztendő statisztikai adatai szerint az 510 lakóházból mindössze hét készült vályogból, a többi kőből. Az ipartelepítés, a korábbi vasútépítések, az Érseki uradalom majorjának felfejlesztése nyomán viszonylag sok a bevándorló. Érdekes a nyelvi és vallási megoszlás is: az alapjában véve tiszta magyar ajkú lakosság mellett 1936-ban már két német, egy szlovák, egy horvát és két szerb anyanyelvű polgára is van a községnek, az összlakosságból pedig a 2351 katolikus mellett 23 a reformátusok, 2 az evangélikusok, 2 a görögkeletiek, 7 a zsidók és 7 az ismeretlen vallásúak száma. Beilleszkedésük a faluközösségbe éppúgy zavartalan volt, mint a későbbi években jövő lakosoké (van közöttük erdész, faipari szakmunkás, kereskedő, tisztviselő stb.). A közösségre, az otthonra, a szűkebb hazára találás szembetűnő példái ezek, amit a későbbi ragaszkodás, a Felnémetről való eltávozás után is jól kifejez.
(Részlet Lőkös István: Átölelő szivárvány c. könyvéből)
Legutóbbi hozzászólások