Finomszerelvénygyár

A gyár festőien szép környezetben épült 1949—50-ben. A nagy „világégés” sebeit alig begyógyító ország első új létesítményeinek egyike. Telephelyének kiválasztásánál döntő szempont volt a népgazdaság tervszerű arányos fejlesztésén belül a vidéki ipartelepítés. Az építőipar akkori fejlettségi szintjét figyelembe véve a gyár viszonylag rövid idő alatt felépült, és 1951-ben kezdett termelni.

Az első szakasz 1951-tő! (a gyár indulásától) 1955-ig (a Finomszerelvénygyár név felvételéig) tart. A gyár indulási problémáinak megoldása, a zökkenőmentes termelés megszervezése, a munkafegyelem megszilárdítása óriási feladatot jelentett. A feladatok megoldását nehezítette a termelés feltételeinek ellentmondásos helyzete: az egyik oldalon a nagysorozat-gyártásnak megfelelő modern technika, a másik oldalon az ipari tradíciókkal nem rendelkező mezőgazdasági munkás. Nehezítette a helyzetet az a tény is, hogy a szakmunkásokat és az irányítást végző szakembereket az ország különböző gyáraiból irányították át. A fennálló nehézségek ellenére 1953-ban olyan eredményt sikerült elérni, amely kiváltotta a felügyeleti szerv elismerését. A vállalat 1954-ben „Élüzem” kitüntetésben részesült. Az eredmény elérését dolgozóink lelkes, időt és fáradságot nem kímélő munkája tette lehetővé. Az elért eredmények mellett — szinte egyidőben — újabb gondként jelentkezett az eredeti megrendelés csökkenése. Ennek ellensúlyozására vonja be a gyártásba a vállalat 1954-ben a kerékpáralkatrészek és az orvosi fecskendők előállítását. 1955-ben a teljes termelési érték 62 millió forint, a létszám 1824 fő. A következő fejlődési szakasz 1955-től (a finomszerelvénygyár név felvételétől) 1963-ig (a Berva-moped gyártásának leállításáig) számítható. 1957-re az eredeti megrendelés majdnem nullára csökkent, így lázas sietséggel kellett újabb gyártmányokkal lekötni a kapacitást. 1957—58-ban, másfél év alatt készült el a 48 cm3-es Berva-moped gyártmány-és gyártástervezése, így indult meg 1958-ban a gyártása, majd később a „Panni” robogó licencének átvétele és gyártása. A kisjárművek gyártásának elindítása után 1959-ben kezdődött meg a 125 és 250 cm-es porlasztók gyártását. Ugyancsak 1959-ben indult az autóvillamossági cikkek termelése. A moped fejlesztése és gyártása új követelményeket vetett fel mind az előkészítés, mind a termelés területén. Mindenekelőtt ki kellett alakítani a gyártmányfejlesztést. A gyártmányfejlesztési részleg létrehozásán túl meg kellett erősíteni a technológiai részleget is.

A két szerv szakemberigénye— amely elsősorban nagy gyakorlattal rendelkező mérnököket követelt volna — komoly erőfeszítések és csak bizonyos kompromisszumok árán volt kielégíthető. A szükséges létszámkeretet csak fiatal mérnökökkel és technológusokkal lehetett feltölteni, mert nagy gyakorlattal rendelkező szakemberekből országosan is hiány mutatkozott. A szerszámüzem elsősorban szakmunkásgondokkal küzdött. A termelés területén új technológiai ágakat (hegesztés, festés, járműszerelés) és ezeknek megfelelő betanított és szakmunkás gárdát kellett kialakítani. Amíg egyrészt komoly gondként és problémaként jelentkezett a szakemberhiány, másrészt ugyanilyen probléma volt a szakképzetlen dolgozók foglalkoztatottsága. Ez a helyzet 1960 végére érezhetően javult, mivel az 1955 óta eltelt 5 év alatt a fiatal szakmunkás és műszaki gárda bizonyos gyakorlattal már rendelkezett, valamint az irányítás és a végrehajtás között az összhang nagymértékben javult. A fent vázolt problémák ellenére a vállalat a tervét teljesítette, a foglalkoztatottságot megfelelő szinten biztosította.

1962-ben megszűnt a kerékpáragy és a kisjármű gyártása. A kerékpáragyak gyártásának befejezése a vállalat elképzeléseinek megfelelően, míg a kisjárműé a vállalattól független, felsőbb szintű kereskedelmi és gazdaságpolitikai döntés alapján történt. Ez a döntés nagyon érzékenyen érintette az egész vállalatot, mert a járműgyártás komoly foglalkoztatást biztosított. Összegezve, az 1955 és 1963 közti időszak alatt a termelés dinamikusan fejlődött, a saját fejlesztésű és a licenc alapján gyártásba vett termékek a kapacitás lekötését és a foglalkoztatottságot megoldották. A nagymértékű licencátvétel azonban még mindig nem oldotta meg a profilgondokat. A következő fejlődési szakasz, amelynek kezdete 1963-ra tehető, átmeneti gondokkal indult. 1963-ban az előző évhez viszonyítva csökkent a termelési érték. A kerékpáragy és a kisjármű gyártásának leállítását a többi gyártmány felfutása csak részben tudta pótolni. A foglalkoztatottság ugyan nem csökkent, de a termelési érték visszaesése komoly gondot okozott. Ez a visszaesés készteti a vezetést a céltudatos profilkialakítás munkáinak elindítására. A céltudatos profilkeresés és – kiválasztás munkái mellett biztosítani kellett a rendelkezésre álló kapacitás lekötését és a foglalkoztatást. Így kezdték előállítani kiegészítő gyártmányként a saját fejlesztésű kerékpárvilágító garnitúrát és a MOFÉM-tól átvett kávéfőzőt. A profilkeresés és – kiválasztás első komoly eredménye a háztartási hűtőgépkompresszor gyártásának előkészítése és gyártása. A kompresszorgyártás beindítása a termék szigorú felületi és méretpontossági követelményei miatt igen komoly feladatot jelentett. A gyártmány egészen új követelményeket támasztott a fejlesztés, a gyártás, az átvétel terén. A másik kiválasztott termék az olajszabályozó volt, amit a Mechanikai Művektől vettek át. Gyártását 1966-ban kezdték el. További kiválasztott profil a Diesel-elemek gyártása volt. Ez a termék mind a méretpontosság, mind a felületi finomság szempontjából a kompresszornál is nagyobb követelményeket támasztott a vállalat kollektívájával szemben. Az említett termékkel együtt 1967-ben a vállalathoz került a Kismotor és Gépgyár III. sz. Gyáregysége. Ez a termékcsalád a gyár műszaki színvonalára igen nagy hatást gyakorolt. Bevezetése komoly beruházást követelt. Új edzőüzem épült. modern berendezéssel. Rendkívüli pontosságot biztosító nagyértékű gépeket kerültek beszerzésre. A fenti 3 termék meghonosodásával finommegmunkáló bázis alakult ki a vállalatnál. Erre a bázisra alapozva kötöttek 1967-ben a svéd Mecman céggel kooperációs szerződést, amelynek alapján 1968-ban megindult a pneumatikus automatikaelemek gyártása. A céltudatos profilkeresés munkája lényegében 1968-ra meghozta a várt eredményt. Ennek alapján határozta el a vállalat az újabb profiltisztítást. 1968-ban abba maradt a kávéfőzőgyártás, az autóvillamossági termékek közül a kapcsolókat további gyártásra átadták a Bakony Műveknek. 1969-ben megszűnt az Orvosi fecskendők gyártása, a kerékpár-világítógarnitúrát szintén a Bakony Művek kapta. 1962-ig számottevő beruházás nem volt a vállalatnál. A II. 5 éves terv időszakában már 76 millió forintos beruházást valósított meg. Ennek keretén belül új vízmű épült, 1964-ben elkészült a gyártmányfejlesztés új épülete. Befejeződött a TMK rekonstrukciója és bővítése, felépült és átadásra került a lakótelepen 48 lakás. 1965—70 között 158 millió forint a beruházás. A legnagyobb összeget, 42 millió forintot a Dieselelemek gyártására fordítottak. Ebből épült fel a 63-as épület, került átalakításra a 24-es épület, készült el az edzőüzem és berendezése.

A nagy célkitűzések mellett komoly gondot fordítottak szociális és jóléti feladatok megoldására. 1966-ban tanműhelyt létesítettek, Zamárdiban 44 férő helyes üdülőt építettek dolgozóik részére. Elkészült 20 lakás a 2-es lakótelepen. Ezen időszakba több öltözőt, fürdőt újítottak fel. 1962 és 1970 között dinamikusan növekedett a termelési érték: az 1962. évi 283 millió forintról 1970-ben 552 millió forintra — majdnem kétszeresére —‚ a létszám pedig 2355 főről 3663 főre emelkedett.

A következő fejlődési szakasz 1971-gyel kezdődött. Ez az időszaka IV. ötéves terv időszaka. Az első olyan fejlődési szakasz, amelyiknél visszaesés az előző évhez képest nem fordult elő. A termelésfelfutás igen jelentős: az 1970. évi 552 millió forintról 1975-re több mint 800 millió forintra emelkedett a termelési érték, a létszám egyidejű csökkenése mellett. A pneumatikus automatikaelemeknél 1970-1975 között volt a legdinamikusabb a fejlődés. 1973-ban újabb kooperációs szerződést kötött a vállalat a nyugatnémet Leibfried céggel, ami a pneumatika elemek választékának kiszélesítését jelentette. Ugyancsak a pneumatikán alapszik az autóbuszajtó működtető berendezés, amelynek gyártása 1972-ben kezdődött. A pneumatikus elemek beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, a jövőt illetően a legjelentősebb termék. A másik, dinamikusan fejlődő termékcsalád a háztartási és kereskedelmi hűtőkompresszor. A piaci jelzések alapján 1973 második felétől újra a háztartási hűtőkompresszorok fejlesztése került előtérbe azzal a céllal, hogy a kompresszor paramétereit a piac követelményeinek megfelelő szintre kell emelni. 1973-ban kezdődött el a Taurus-csatlakozók gyártása. Munkaerőgondok enyhítése céljából 1971-ben előüzemet létesítettek Hevesen. Az előüzem létesítésével párhuzamosan elkezdődött a végleges gyáregység építése, ami 1974-ben fejeződött be. Közben 1973-ban megszűnt a budapesti gyáregység. A hazai célgépgyártás tovább folytatódik a 70-es években. A pneumatikus elemek alkalmazásával elavult, korszerűtlen gépeket pótlólagos automatizálással — viszonylag kevés ráfordítással — korszerűsítettek. Az 1971 —75 közötti évek termelési értékének növekedése, az összlétszám csökkenése, a beruházás, az export, a termelékenység, az átlagkereset dinamikus fejlesztése arról tanúskodik, hogy eredményekben gazdag 5 esztendőt hagyott maga mögött a Finomszerelvénygyár.

Forrás: “25 éves a Finomszerelvénygyár”

A Berva-völgye előtte és utána:

Az első dolgozók:

 

Néhány termék a palettáról:

Munkatársak:

További képek a galériában.

Rendelési időpontok

Naptár

2024. december
H K S C P S V
« nov    
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031