Régi időkben nagy jelentőséggel bírtak a falu életében az Eger-patak mentén működő vízimalmok: Engler malma a mai Fairway ruhagyár közelében, Práf malma a Malomárok úton, Apáty malma az Egri úton. Vak Jancsi malma a Tárkányi patak (Cseszárka) mellett, a hordógyár hátánál volt. A hordógyár helyén ma a fűrészüzem található. A malom tulajdonosa, eredeti nevén Antal János a Vak ragadvány nevet azért kapta, mert gyengén látott. Gyakran járt Terpesre, a dolgát intézni, ő csak azt mondta, hogy “átlépek Terpesre”, állítólag voltak ott rokonai is. Így a felnémetiek költöttek ehhez az eseményhez egy szólást, lehet, hogy sokan az olvasók közül hallották is már: Átment, mint Vak Jancsi Terpesre. Terpes a Tarna-völgyében található, Pétervásárától nem messze, Felnémettől kb. 28-30 km-re légvonalban.
A Vak Jancsi malmát nevezték Rizskása malomnak is. Feltehetően a törökök ezen a területen rizst termesztettek, innen ered a Rizskása elnevezés. A házaktól csengős lóval gyűjtötték össze a búzát, három zsákot kértek házanként, az egyikbe lisztet, a másikba kenyeret, a harmadikba a korpát tették. Szól is erről egy népdal: “Még 20 éves koromba beálltam a felnémeti malomba…”
A barokk templom 1715-ben, és 1746 és 1750 között épült G. B. Carlone tervei alapján. Berendezés jelentős része a fő- és mellékoltár, a szószék szintén a XVIII. század közepén készült.
Az olasz származású mester az egri püspök építésze volt. Számtalan jelentős barokk stílusú alkotás fűződik a nevéhez, így például a debreceni Szent Anna-székesegyház, a jászberényi ferences kolostor, a szolnoki ferences templom és rendház, Egerben a saját háza, az ún. Carlone-ház, a ferences templom, az Angolkiasszonyok Boldogságos Szűz Mária Intézete, az edelényi kastély, az egerszalóki római katolikus templom, a miskolci minorita templom és rendház, egyes vélemények szerint ő tervezte Miskolcon a mindszenti templomot, és az acsai Prónay-kastélyt is.
Pillanatképek a 2006. évi szüreti napok eseményeiről:
Legutóbbi hozzászólások