Az egri Honismereti és Helytörténeti Füzetek sorozat 3. és 4. számában 1972-ben jelent meg Eger és Felnémet földrajzi nevei címen a 3. számban a Kül­terület nevei, a 4. számban a Belterület nevei.

A nevek hangtani feljegyzésében sok nehézséggel kellett megküzdeni. A hangsorok kiejtésében nagy volt a következetlenség. Nemcsak az egri és a fel­németi adatszolgáltatóink nyelvhasználatában tapasztalhattunk eltérést, hanem általában az egyes adatközlők kiejtésében is. Akkor (1970–1971) Felnémeten egyes szavakban még ejtették az ly-t (g™ly™), Egerben nem. Az illabiális ™-t Fel­németen általában ejtették (g™ly™), Egerben nem. Egyik helyen sem volt követ­kezetesség a diftongusok használatában, de bizonyos földrajzi nevekben hasz­nálták a diftongusokat (vőÝgyi, ó²dal stb.). Általános volt a zárt ë, s a harmadik személyű birtokos személyrag i formája (vőÝgyi, güdri, erősi stb.). Különösen erős volt a palatalizáció (Agárgyi stb.).

Az adattár feldolgozása, a nevek rendszerezése eddig nem történt meg. Erre most ez az első kísérlet, amikor az egri és felnémeti határ meghatározó hegyeit névadóként próbálom bemutatni. A bemutatás közben az is kiderül, hogy itt ezen a vidéken milyen térszíni formák a jellemzőek, s hogy milyen vizeknek, dűlők­nek adtak nevet ezek az általában magas hegyek. 

Vizsgálatomban minden nevet a névadó hegynél sorakoztatok fel. Címszóként – ha a kettő eltér egymástól – feltünte­tem a nevek köznyelvi és népnyelvi alakját. Címszóvá a köznyelvi formát emelem, s mellette megadom a nép­nyel­vi alakot. A szövegen belül a népnyelvi adatot szintén kurziválással emelem ki. Azokat a sza­vakat, amelyek csak az iratokban fordulnak elő, úgy írom, ahogy az iratokban találhatók, s azokat is kiemelem. 

Afrika Áfrika Eger határának egyik legtávolabbi része. Nagy területű, magas, eredetileg szőlőhegy. Ma gyümölcsös, szőlő, szántó, legelő, erdő. Névadója a nagy kiterjedésű felső részének, az Áfrika-tetőÝ-nek. Az Áfrika név 1745-ben megtalálható az iratokban az Ó Afrika és Új Afrika nevek társaságá­ban. Ezeket az utóbbi neveket ma már nem ismerik, de az adatközlők más pél­dákra hivatkozva azt feltételezik, hogy a korábbi és az újabb telepítésű szőlők között tettek különbséget a nevekkel.

Agárdi Agárgyi A belterülethez közeli, igen nagy kiterjedésű határrész. Ma­gas hegy, magassága azonban nem olyan feltűnő, mint más hegyek esetében, mivel a felső része hatalmas területet magába foglaló lapos rész, az Agárgyi-tetőÝ. Ez a része, szinte kivétel nélkül szőlő. A lejtős oldala, az Agárgyi-ó²dal inkább gyümölcsös. Érdekes, hogy egy 1860-ból származó osztályozási jegyzőkönyv az Agárdi pohárszárító dűlőről beszél. Ma a hegyet jó szőlőtermő területnek tartják, bár más hegyek esetében ma is él a hu­moros pohárszárító elnevezés.

Agyagos Agyagas A felnémeti határhoz tartozó, a településhez közel eső ha­tárrész. Az ún. Lágyas mellett kiemelkedő, hosszan elnyúló terület, mely na­gyobb részben legelő. Névadója a talaj minősége. Az oldalában Agyagas-ó²dal, mely eléggé lejtős rész, kevés szántó is található. Felső, nem nagy kiterjedésű része az Agyagas-tetőÝ.

Almagyar Már 1275-ben megtalálható a név. Ettől kezdve az iratokban mindig említik. Valamikor falu volt. Ma közismert határrésznév igen közel a vá­roshoz. Névadója az All Magyar Bércz-nek. Ezt a nevet ma már nem ismerik. 1789-ben egy irat az All Magyar Bércz-en keresztül vezető szekérútról szól. Az is megemlítendő, hogy ma az egri határban nem használják a bérc köznevet, míg Felnémeten általános használatú. Az Almagyar-t az iratok szántó, rét, szőlőként említik. Ma is ez a jellemzője az egész területnek. Felső lapos része az Alma­gyar-tetőÝ, a rajta keresztül vezető út az Almagyar út.

Almár Nagy kiterjedésű határrész, Felnémet belterületéhez kb. 2 km-nyire. Magas hegyek és a közöttük húzódó keskenyebb és szélesebb mélyfekvésű terü­letek, völgyek alkotják a területet. Kedvelt kirándulóhely. Az Almár-előÝ az Almár és az Almár-vőÝgy kezdete. A hétvégi házak elsősorban itt találhatók. Vasúti megállóhely is. Itt van az AlmárfőÝ, amely azonos is lehet az Almár-előÝ-vel, bár az adatközlők szerint az AlmárfőÝ név az Almár-előÝ melletti magas hegy felső része, mely inkább az Almár-tetőÝ-höz tartozik. Az Almár-ó²dal az Almár-nak Felnémet felé lejtő oldala. Kopasz, néhány galagonyabokor, s kiégett fű a jellemzője. Nevezik Pirittyó²-nak, Ko­pasz-Pirittyó²-nak is. A helyiek szerint a nap itt mindent kiéget, azaz a név a nap pirító hatásával van összefüggésben. Az Almár-patak Szarvaskő irányából az Almár-vőÝgy-ön végig folyó keskeny, sekély víz. Másik neve, amelyet inkább használnak Almár vizi. Almár-szoros az Almár-vőÝgy összeszű­külő része. Almár-tetőÝ az Almár részeként említett hely felső, laposas területe. Almár-vőÝgy Szarvaskőtől az Almár-előÝ-ig két hegy közötti keskenyebb és szélesebb talajmélyedés, völgy. Sűrűn benőtt bokros területek és tisztások váltják egymást. Az adatközlők szerint van egy szűkebb jelentése is, miszerint az Almár-előÝ körüli völgyet, mint kirándulóhelyet jelöli.

Bár nem Almár a névadó, mégis meg kell említeni, hogy az Almár által jelölt terület, hegy egy része a Barádbérc. Pesty Frigyes Helységnévtára az alábbi megjegyzést fűzi a névhez: „Barátbérc most tölgyes, cserfa erdő, aljá­ban Barát Paulinus kolostor volt”. Északi irányban húzódó igen magas hegyge­rinc. A Pesty által említett kolostorról a helybeliek tudnak. Növényzete ma is a Pesty által jelzett erdő. Barádbérc-ó²dal a Barádbérc alatti, erdővel borított hegyoldal. Barádbérc úttya a Barádbércen Szar­vaskő irányába vezető erdei út. Barátok pallaga a Barádbérc erdeje között fekvő füves tisztás. Elég nagy terület. A felnémeti adatközlők szerint régen Felnémetre nagyon jellemző volt a lótartás. Ezen a tisz­táson legeltették a lovakat. Éjszakára sem mentek haza.

Bajusz A Cigléd nevű határrésznek egyik magas hegye. Az iratok szerint régen szőlő volt, s megkülönböztették a Kis-Bajusz és Nagy-Bajusz nevet. Eze­ket a neveket ma nem ismerik. A terület szőlő és szántó. A Bajusz-ér a Bajusz ajjá-ban, [mely a Bajusz lejtős, alsó része] folyó, keskeny idősza­kos vízfolyás, míg a Bajusz-vőÝgy fagyzugos talajmélyedés, völgy. Hozzátartozik a Bajusz ajja és a Bajusz-lápa. A lápa itt a hegyoldal al­jában lévő, széles, teknőszerű mélyedést jelent.

Berva Bërva A felnémeti határ jelentős részét teszi ki. Több hegyvonulatnak, a mellettük levő völgyeknek, sík szántóterületeknek a közös neve. Az egyik széles, lapos területen az 1950-es években hadiüzem létesült. Ma ez az ún. Finom­szerelvénygyár. A helyiek szerint a II. világháború előtt itt az érsekségnek pulykatenyésztő telepe volt, akkor ezt a területet Pujkás-nak is nevezték. Ma a közhasználatban a Bërva nevet inkább csak a völgyre, az üzemre és az itt épült lakótelepre vonatkoztatják. A hegyet és a távolabbi völ­gyeket külön névvel illetik. A Bërva-vőÝgyi-n végig folyó kis pa­tak, a Bërva-patak, másképpen Bërva vizi. Ez nagy ívben kanyarodva, vizenyős, bokros területet ölel körül, a Bërva berki-t. Bërvai a Bërva vizi felé enyhén lejtő, szinte lapos szántóföldnek a neve. Ma is közismert név. Az iratokban erre a területre vonatkozóan még ilyen elnevezések is találhatók: Bervai-tábla, Berva vizire járó, Berva melléki dűlő. Részei még a jellemző tulajdonságot jelölő Kavicsos-tábla, Forrási-tábla, Sankos-tábla. Bërva lapossa a völgynél magasabban fekvő, elég nagy kiterjedésű, széles sík terület. Pesty Helységnévtárában: „Bërva lapossa szántó, kaszáló”. Bërva erős­si a Bërva hegynek igen meredeken emelkedő felső része, erdővel borítva. A teljes hegyoldal neve Bërva-ó²dal. A Bërva erőssi másik neve Bërva-g™lly™ és G™lly™ erőssi. A hegyoldalban van az Alsó² G™lly™-lápa, valamint FëlsőÝ G™lly™-lápa. Az Alsó² a magasabban fekvő FëlsőÝ-G™llyá-tól különbözteti meg. Mind a kettő köves, erdős, széles, teknőszerű mélyedés a hegyoldalban. A hegy­oldal egy része kőbánya. A hegy­nek hosszan elnyúló felső része, gerince a Bër­va-tetőÝ, másik neve G™lly™-tetőÝ, illetve Hosszú-G™lly™-tetőÝ. Bërvai kis­vas­út a Bërva hegy alatt húzódó mély völgyben, Bërva-vőÝgy-ben a kőbányáig közlekedő keskeny vágányú vasút.

Cinege Cinëge A név összefügg az Agyagas nevű területtel. A másik neve nem véletlenül Cinëge-Agyagas. Agyagos talajú legelő. Az is tájékoztató jellegű, hogy a mellette levő legelő a Pásztorok és a Pásztor-vőÝgy nevet viseli. A Cinëge ma szántó és legelő, amelynek leg­felső része a CinëgefőÝ, mások szerint Cinëge-tetőÝ. A hegy lejtős része a Cinëge-ó²dal, az aljban húzódó kanyargó ta­lajmélyedés, völgy, a Cinëge-vőÝgy. Az oldal és a völgy találko­zásánál levő szélesebb teknőszerű mélyedés a Cinëge-lápa. A lápában levő forráskút a Cinëge-kút.

Eged Eger legmagasabb, legmeredekebb lejtőjű hegye. A legfelső része erdő, alábbi része szőlő, illetve gyümölcsös, valamint terméketlen. Különbséget tesznek a Kis-Eged és a Nagy-Eged között. A Kis-Eged a Nagy-Egednek déli irányú, alacsonyabb kiágazása. Az iratok a ma már nem használatos Hos­szú-Eged-del együtt az egész területet szőlőnek, szántónak, erdőnek és kopárnak tüntetik fel. Az egriek szerint az Egeden valamikor remeték is éltek. Erre utalnak a Remetelak, Remete-lápa, Remete-lápa kúttya ne­vek. A Remete-lápa az Eged ajjá-ban, [mely az Eged-ó²dal-nak lankásabb alsó része] széles, teknőszerű mélyedés. Az oldal leg­felső területe, meredek oldala, az Eged erősi. A tetőn Eged-tetőÝ van egy hajlat, az Eged-nyak. A Kis-Eged és Nagy-Eged között az Egedi-tó², valóban tó. A név megkülönböztető funkcióját jól mutató nevek még: Kis-Eged-ó²dal, Kis-Eged-árnyék; Nagy-Eged-ó²dal, Nagy-Eged hátujja és Eged fara­zattya.

Gyilkos Széles, szakadékos, bozótos völgy, Gyilkos-vőÝgy melletti igen meredek hegy. Egy része parlag, más része szőlő kevés szántóval. 1772-től az iratok többször említik szőlő és szántóként. Felső, laposas része a Gyilkos-tetőÝ.

Istennyak Kandra Kabos említi ezt a nevet, amelyet ma nem használnak, viszont a hegy részeinek ma is élő nevei vannak. A hegy igen magas, meredek, erdővel borított terület, amelynek legmagasabb, kiemelkedő sziklás része az Isten­nyak erősi. Az iratok és térképek számot adnak még az Istennyak hegyese, Istennyak tisztása és Isten fizesse Szőleje nevekről is.

Jano Az ostorosi határ melletti kisebb területű kiemelkedés. Szőlő és erdő. Az alsó rész neve Jano-ajj. Esős időben sártenger. Az oldal partosabb része a Jano-part, a felső rész a Jano-tetőÝ erdővel borítva.

Kocs Nagy területet magába foglaló magas hegy az egerszalóki határ mel­lett. Szőlő, szántó és gyümölcsös. Az iratok szerint volt Kocsi hegy, Kocsi bérc, Kocsi berki név is. Ezeket ma már nem ismerik. Ismerik viszont a Kis-Kocs, mely a Kocsnak a belterület felé eső, a Naty-Kocs-nál kisebb területet jelölő határrész. A Naty-Kocs-vőÝgy a nagy területű, hosszú, meredek kiemelkedésű hegy, a Naty-Kocs mellett hosszan el­nyúló, széles talajmélyedés, völgy.

Makjány, Maklány Szőlőhegy és a mellette levő völgy közös neve az egerszalóki határ mellett. A völgy külön neve Makjám-vőÝgy. Az adatközlők úgy tudják, hogy a középkorban itt állt Makjám vára. Részei: Makjám-bánya, ma is kőbánya. Makjám-vár csonka kúpra emlékeztető kisebb kiemelkedés a Makjány-on. Ma inkább Várdomb-ként emlegetik. Az iratokban található Mak­ján­váralja, maklányi vár, Maklányi várhegy, Maklányi tó név is. Ma is ismerik a kis rejtett forrásból eredő vízfolyást, a Makjányi-víszfojás-t.

Mészhegy Mészhëgy Igen magasan kiemelkedő meredek lejtőjű hegy. Talaja erősen mészköves. Nagy részben szőlő, de némi szántóterület is található rajta. Egyes adatközlők szerint nevezték Méhhëgy-nek is régen, mivel ter­mészetes eredetű, méhkaptárhoz hasonló bemélyedések láthatók rajta. Erre a névre az iratokban még utalás sem található. Az iratok viszont különbséget tesz­nek Kis Mészhegy és Nagy Mészhegy, valamint az Ó Mészhegy és Új Mészhegy között. Ma ezek közül egyedül a Mészhëgy nevet használják. A me­redeken lejtő aljban elterülő vizenyős, lapos terület a Mészhëgy ajja, amit Mészhëgy laposának is neveznek. Egy 1789-ből származó iratban található a Mészhegy farka. A Mészhegy felső, laposas teteje a Mészhëgy-tetőÝ.

Mod-hegy Mot-hëgy Nagy területű magas hegy, az Almár folytatása. Mod-ként ma már nem nagyon emlegetik,hanem különbséget tesznek a Kis-Mod és a Nagy-Mod között. Ez a két név viszont általánosan ismert. A Kis-Mod az Almár folytatása, majd ezt követi a jóval meredekebb Nagy-Mod. A Mod-lápa a Kis-Mod és a Nagy-Mod közötti mély hajlás. A Kis-Mod-lápa a Kis-Mod ajjá-ban levő enyhe mélyedés, hajlat. Kis-Mod-ó²dal a Kis-Mod lejtője. Kis-Mot-tetőÝ a hegynek legfelső, gerincszerű része. Nagy-Mod-g™lly™ a Nagy-Mod igen mere­dek, felső köves erdős része, míg a legfelső gerinc neve Nagy-Mot-tetőÝ. Az alábbi nevek találhatók még: Nagy-Mod güdri vízmosásos mélyedés, szakadék, Nagy-Mod-lápa a hegy oldalának aljában levő széles, teknőszerű mélyedés, Nagy-Mod-ó²dal a hegy­nek meredek erdős oldala. A különböző nevek által jelölt terület túlnyomórészt erdő.

Nagyverő NagyverőÝ A verő név önmagában nem él, a NagyverőÝ sem áll szem­ben a KisverőÝ névvel. A név által jelölt terület egy igen magas hegynek délre lejtő oldala. Ezért nevezik NagyverőÝ-ó²dal-nak is. Az oldal aljában levő széles mélyedés a NagyverőÝ-lápa, míg a hegynek felső, füves része a Nagy­ve­rőÝ tisztása.

Nyúzó Nyúzó² Az egri és a felnémeti határban egyaránt előfordul ez a név. Mind a két helyen nagyon magas, meredek, nagy kiterjedésű terület, hegy. Az egriek szerint ez a határrész nehezen művelhető, gyenge minőségű talaj. Vala­mikor az egri érsekség telepítette be szőlővel. Túlnyomórészt azóta is szőlő. Egy 1777-ből származó irat szerint „olly iszonyú színű csevicét terem, hogy ma­gok az emberek, akik bírják… azt is sziggyák, átkozzák, aki szőllőnek kigon­dolta”. Egy másik iratban nevezik Nyúzó hegy-nek és Nyúzó bérc-nek egyaránt. Ma különbséget tesznek a Kis-Nyúzó² és Nagy-Nyúzó² között. A megkülönböztető, előtag a terület nagyságára utal. A Nyúzó² és a Kocs közötti hosszú talajmélyedés, völgy a Nyúzó²-vöÝgy. A felnémeti Nyúzó² esetében is megtalálható a Nyúzó-hëgy, Nyúzó-bérc elnevezés. Szintén nehezen művelhető, agyagos talajú hegy.

Ostorosi-hegy Ostorosi-hëgy Szőlőhegy az egri és az ostorosi határ találko­zásánál. Ma inkább csak úgy használják a nevet, hogy Ostorosi. A hegy aljában húzódó hosszú talajmélyedés, völgy, az Ostorosi-vőÝgy. A völgynek Eger felé eső része az Ostoros eleji. Cserjés, bokorral sűrűn benőtt terület. Az Ostoros-kút fëli erdővel borított hegyoldal az Ostoros-vőÝgy fölött. A völgyben lévő forráskút az Ostoros kúttya. A hegyoldal neve Ostoros-vőÝgy-ó²dal. A hegyoldalnak enyhe, széles hajlata az Ostoros-lápa, máskép­pen Ostoros-Nagy-lápa. Az efeletti magas hegyoldal az Ostoros-lápafőÝ. A völgyben folyó kanyargós kis vízfolyás pedig az Ostoros-patak.

Pap-hegy Pap-hëgy A felnémeti határhoz tartozó hegy. Szőlő és szántó. Ré­gen a pálosok birtokához tartozott, a helybeliek egy itt levő kolostorra is emlé­keznek. A Pap-hëgy erőÝssi a hegynek legmagasabban fekvő meredek lejtője. A hegy oldala a Pap-hëgy-ó²dala, melynek egy viszonylag nagyobb, enyhén lejtő hajlata a Pap-hëgy-lápa. A hegy lábánál húzódó terület a Pap-hëgy ajja, míg a hegy mel­let­ti völgy a Pap-hëgy-vőÝgy. A hegyen levő kereszt neve Pap-hëgy-kërëszt.

Ráchegy Ráchëgy Nagy területű szőlőhegy. Egertől egészen Felnémetig nyúlik. A hegynek alsó, lejtős része a Ráchëgy ajja. Helyette használják a Ráchëgy lankája nevet is. A Ráchëgy melletti, az Eger, Egerbakta és Felnémet közötti széles, vízmosásos, szamártövissel, ga­lagonya bokrokkal tele mélyfekvésű terület, völgy a Ráchëgy-vőÝgy. Ehelyett a név helyett ma már inkább a Töviskës, Töviskës-vőÝgy név a gyakoribb. Előfordul még a Naty-Töviskës elnevezés is. A Ráchëgy tetején vezető dűlőút a Ráchëgyi út, a tető a Ráchëgy-tetőÝ, az oldal Ráchëgy-ó²dal. Az oldalban van a Rác-kőÝbánya, nevével je­lezve funkcióját.

Szarkás Magas, meredek hegy, szőlő és szántó. Az iratok jeleznek Kis Szarkás, Ó Szarkás, Új Szarkás neveket is. Ma ezek a nevek ismeretlenek. Isme­rősek viszont az alábbi nevek: Szarkás fordúlattya, a Szar­kás félkör alakú, nagyon meredek vége, a Szarkás-ó²dal a hegy lejtős oldala, a Szarkás-tetőÝ, a hegynek felső része, amelyet Szarkázs-girinc-nek is hívnak. A Szarkás alatt vezető hosszú mélyedés, völgy a Szarkás-vőügy.

Tiba Erdővel borított magas, meredek kiemelkedés, hegy. Nagyobb része a felsőtárkányi határhoz tartozik. Az iratokban található Kis-Tiba és Naty-Tiba név is. Szederkényi Nándor szerint 1692. december 31-én Tiba Ist­vánt bíróválasztáson bírónak jelölték. Tiba-far a Tiba keletre eső meredek csücs­ke. A Tiba folyása csak az iratokban található meg. Valószínűleg a ma is használatos, Tiba-vőÝgy-nek nevezett völgyben folyó patak volt, mely mára kiszáradt. Tiba güdri szakadékos vízmosás a Tiba-vőÝgy-ben, a hegy aljában. A völgy és az alj találkozásánál levő széles hajlat a Tiba-lápa.

Vijjó, Villó Vijjó², Villó² A felnémeti határhoz tartozó igen magas, köves, meredek hegy. Erdő. Nevezik Vijjó²-tetőÝ-nek Villó²-tetőÝ-nek is. Vijjó²-bérc, Villó²-bérc a Vijjó² Villó² éles hegygerince. Vijjó²-bá­nya a hegy oldalában, a Vijjó²-ó²dalbani kőbánya. Vijjó²-előü a Vijjó²nak Felnémet felé eső része. Vijjó²i út a Vijjó²-bérc tetején vezető dűlőút.

Adatközlők

Angyalosi Gábor	46 éves földműves	Eger
Bernáth Józsefné	52 éves földműves	Eger
Bóta József	65 éves földműves	Eger
Czifra Mihály	60 éves földműves	Eger
Danyi Ferenc	73 éves földműves	Eger
Domboróczki Antal	58 éves földműves	Eger
Fodor Anna	56 éves földműves	Eger
Gömöri László	76 éves földműves	Eger
Gyulai Jánosné	59 éves földműves	Eger
Korózs József	63 éves földműves	Felnémet
Majoros Józsefné	65 éves földműves	Eger
Misi György	69 éves földműves	Eger
Nagy Kálmán	60 éves földműves	Eger
Németh András	54 éves ált. isk. ig.-h.	Felnémet
Németh József	65 éves földműves	Felnémet
Németh Mária	71 éves földműves	Felnémet
Pók Ignác	73 éves földműves	Eger
Rabóczki Bertalan	79 éves földműves	Eger
Sebestyén András	63 éves földműves	Eger
Szeredi János	78 éves földműves	Eger
Turcsányi István	64 éves földműves	Eger
Vass Istvánné	54 éves földműves	Eger

 

( Forrás: http://mnytud.arts.unideb.hu/mnyj/37/fekete_p.doc, Fekete Péter )

 Az anyagot gyüjtötte: Nyerges Zoltánné