Balássy Ferencz felnémethi plebánostól. (részlet)
Megyénk ismertetésének kiegészitéséhez tartozik annak helytörténete is; de mivel bővebb és kimeritőbb nyomozása ez terjedelmes megye helytörténetének ezen ismertetés körét tulhaladná; azért itt csak azokra a helyekre szoritkozunk, melyek nagyobb események vagy jelenetek szinhelyeiül szolgáltak, vagy hazánk és megyénk nevezetesebb történeteivel vonatkozásba hozatván, érdekesebb történelmi emlékkel birnak. Hogy pedig ezen itt érintett feladatunk határai között maradjunk, mellőzzük a kutfők idézését is, a minek úgyis csak bővebb és kimeritőbb nyomozásoknál van helye és csak ott emlitjük meg a kútfőket a nélkül azonban, hogy idéznők, a hol azt az előadás érdeme vagy hitele kivánni látszik: a mennyiben t. i. azok vagy egymástól eltérnének, vagy pedig a tárgyalt kérdésekre vonatkozó előadások vagy hitelök kérdésbe jöhetne. Többi adatainkra nézve pedig, melyeknek forrásait nem emlitjük, itt eleve megjegyezzük, hogy azokat részint Fejér okmánytárából, részint nevezetesebb történetiróink munkáiból meritettük, melyek a szaktudósok előtt úgyis ismeretesek; különben is ha netalán, adataink kútforrása vagy hitele kérdésbe hozatnék, vagy annak bövebb kimutatása kivántatnék: készek leszünk kútforrásainkról számot adni; úgyszinte, minthogy e téren úttörők vagyunk, netaláni tévedésünk esetében az útbaigazitást szivesen fogjuk fogadni. Minthogy megyénknek három főbb pontja, vagy városa van, u. m. Eger, Gyöngyös és Szolnok, melyek azt vagyis annak vidékeit történelmi tekintetben is jelzik és mintegy képviselik; azért ezen vázlatainkat is, könnyebb áttekintés végett, az emlitett főbb helyek vagyis az azok által jelzett vidékek nevezete alatt, három külön czikkre osztjuk.
Eger vidéke.
…Fel-németh.
E helységnek első lakosai, mint neve mutatja, németek voltak, s különösnek tűnik fel, hogy Eger mellett két ellentétes nevü helység állott, u. m. Fel-németh és Al-magyar, a mi arra látszik mutatni, hogy hajdan e város szomszédságában felül németek, alól pedig magyarok laktak. E helység igen régi, már IV. Béla királynak 1261-ben kelt adománylevelében emlittetik, mint püspöki birtok, mely ezen adománylevél szerint még sz. István király által adományoztatott volt az egri püspökségnek; s mely már 1333-ban virágzó egyház volt és későbben mezőváros lett; mert Istvánffy több helyen mezővárosnak irja, sőt az egri püspökség birtokainak a szepesi kamara által 1698-ban kiadott összeirásában is még mezővárosnak van irva; de minthogy Eger tőszomszédságában esett és később az egri vár birtokaihoz foglaltatott; annak sorsában is osztozott, s a törökök által a hozzá közel feküdt Czegléd nevü faluval együtt elpusztittatván, többé régi virágzásába vissza nem juthatott. A hagyomány azt tartja, hogy mikor a törökök Egret birták, itt rizst termesztettek, s ennek emlékezetére neveztetik annak felső malma ma is Rizskása-malomnak. E helység szomszédságában, a szarvaskői völgy nyilásánál, állott a pálosoknak II. Miklós egri püspök által 1347-ben alapitott, elegendő jövedelemmel ellátott monostora és Csanády Kelemen egri kanonok által szépen feldiszesitett egyháza. Mikor pusztult el e monostor, nincs följegyezve, de igen hihető, hogy azt is Perényi Péter pusztitatta el, ki 1534-1538 táján az egri püspökség és káptalan jószágait erőszakosan elfoglalván, a hitujitást Eger vidékére behozta, s a ki szinte a szomszéd béli vagy apátfalvi monostort is feldulatván, onnét a szerzeteseket elüzette. Ezen elpusztult monostornak némi nyomait még most is észreveheti s emlékét fentartja azon hegyoldal neve, mely alatt a monostor állott, mely ma is Barát-bércznek neveztetik…
Forrás: http://vfek.vfmk.hu/00000083/albert71.htm
Az anyagot gyűjtötte: Nyerges Zoltánné.
Felnémeten előforduló, többségében védett madár fajok bemutatása. Az adatok a Wikipédiáról származnak. Bővebben…
Felnémeten előforduló, többségében védett növények bemutatása. Az adatok a Wikipédiáról származnak. Bővebben…
„… Üssétek! Üssétek! – bömböl a felnémeti kovács.
Odarohan a pörölyével az asszonyok közé. Három pogány hadakozik ott egymásnak vetett háttal. Az egyiket úgy sújtja fejbe, hogy a töröknek orrán, fülén freccsen ki az agya veleje. A másik török kezében megvillan a jatagán, s markolatig merül a kovács hasába.
- Velem jössz a másvilágra, kutya! – ordítja a kovács. S még egyszer meglódítja a feje fölött félmázsás pörölyét, s csak azután ül le a földre, s teszi a tenyerét a hasára, mikor már látja, hogy az ellenfele az iszonyú csapástól pogácsává lapított sisakkal arcra dől le a holtak közé…” (Részlet Gárdonyi Géza: Egri Csillagok című regényéből.)
Dobó kapitány a török elvonulása után a várvédelemben érdemeket szerzett védők megjutalmazása iránt elő-terjesztést tett az uralkodóhoz s ebben a jutalmazási javas-latban felnémeti Jakab kovácsmestert a várvédelem legnagyobb hősének nevezi, kimagasló érdemeit a követke-zőkben jellemzi:
“Jakab felnémeti kovácsmester a legdicséretreméltóbb magatartást tanúsította, bátrabb volt mindenkinél, három-szor annyi munkát vállalt, mint mások, jelenléte igen nagy-mértékben hozzájárult a vár megmentéséhez, mindig talpon volt, puskájával a törésekhez szaladt s a törökök közül sokat agyonlőtt.”
A király a javaslat alapján a következő szavak kíséretében intézkedett megjutalmazása felől:
“Jakab kovács, ki annyira, dicséretre méltóan viselkedett, kap egy ruhát és 25 forint pénzjutalmat és adómentességet.”
2010. szeptember 11.-én felavatták a Jakab kovsács emlékművét.
További felvételek az avatásról az Agria tv honlapján megtakinthető ide kattintva.
A sors akarhatta úgy, hogy Fekete István aznap megálljon az egykori iskolából egészségügyi központtá alakított épület előtt. Amióta a lánya Felnémetre költözött, a nagytályai vállalkozó gyakorta megfordult arrafelé, ám most úgy gondolta, hogy jó tíz év múltán vet egy pillantást a felújított épületre, amelyen annyit dolgozott annak idején.
- Szépen helyrehozták, ugye? – szólalt meg mellette valaki. – Csak az a kár hogy a kőkereszt nem került vissza a helyére.
Amikor az idős helybeli felmutatott a bejárat feletti részre, Fekete István azonnal rájött, hogy arról a keresztről lehet szó, amit hosszú évek óta tárolgatott a telephelyén, majd a biztonságosabbnak ítélt portáján. A történet akkoriban kezdődött, amikor a város északi településrészén megépült a pásztorvölgyi gimnázium, s így sok-sok évtized után elárvult az egykori iskola. A körzet önkormányzati képviselője, Vizi Gyula akkor azzal a javaslattal állt elő, hogy alakítsanak ki benne egy korszerű egészségügyi központot. A munkálatokkal Fekete István építési vállalkozót bízták meg:
- Amikor bejártuk az épületet, tömérdek régi holmit találtunk benne. A padlás tele volt használaton kívüli iskolabútorokkal, táblákkal, transzparensekkel, s mindenféle fölösleges kacattal, amit az évek során felhordtak oda. Megbízóink azt mondták, hogy mindent dobjunk ki a szeméttelepre – meséli. A lomtalanítás során a padlás egyik sarkában találtak egy nehéz kőkeresztet, aminek a sorsa ugyancsak a szeméttelepen végződött volna, ám Fekete István úgy döntött, hogy jobb helye lesz annak nála.
- Ha akkor az az idős ember nem tesz róla említést, ki tudja meddig hevert volna nálam - jegyzi meg a vállalkozó, aki kapcsolatba lépett az önkormányzati képviselővel.
- Kutatni kezdtem a kőkereszt ügyében – veszi át a szót Vizi Gyula. – Az idősebbek közül mindenki emlékezett rá, hogy volt egy kereszt az iskola tetején, de senkinek sem volt leírása vagy fényképe róla. Végül felhívást tettem közzé az internetes honlapunkon, s ez eredménnyel járt, a fiókkönyvtár vezetője, Vitkóczi Jánosné talált egy régi felvételt. A kép alapján immár pontosan tudni lehet, hogy hol is állt a kereszt, amiről kiderült, hogy az egykori mester ugyanabból a kőből faragta ki, mint amilyenből az iskolaépület ablakkereteit is készítették.
- Magam is szemügyre vettem, s úgy látom, különösebb gond nélkül vissza lehet állítani az eredeti állapotát – mondja Király Róbert szobrászművész, aki készséggel vállalta a restaurálását.
A körzet képviselője most azon szorgoskodik, hogy a kereszt visszakerülhessen a régi iskola bejárata fölé. Az épület társasház, részben az önkormányzaté, másrészt pedig a háziorvos tulajdonában van, az ő engedélyüket is meg kell szereznie hozzá. A helyreállításért Király Róbert mellett mások is összefogtak, az Egri Építész Iroda Kft. vállalta a szakmai tervek elkészítését, Fekete István pedig a kivitelezés lebonyolítását. - Tavasszal már szeretnénk az eredeti helyén látni – zárja a történetet Vizi Gyula.
A kereszt eltávolítására mindenki másként emlékszik VIZI GYULA szerint az egykori felnémeti iskola 1943-ban kezdte meg a működését. Építéséhez a városi hely hatóság mellett jelentős összeggel járult hozzá az egri érsekség is, feltehetően ennek a jegyében került fel a kereszt az épület akkor még egyetlen bejárata fölé. A helybeliek egy része úgy emlékezik, hogy 1948-ban, mások szerint 1956 után távolították el a kőkeresztet.
Az alapkövet 2000. augusztus 15.-én helyezték el, melyet dr. Katona István püspök úr áldott meg. A kész épületet 2005. augusztus 20-án adták át dr. Seregély István érsek úr áldásával. A páció és kolumbárium fal átadására 2007. szeptember 04.-én került sor, a falat megáldotta Szabó József Béla esperes úr.
A ravatalozó építtetője: “A Felnémeti Temetőért” Alapítvány. Alapítója: Római Katolikus Egyházközség, Felnémet, induló vagyona 50.000,- Ft. Mai könyv szerinti értéke 35 mFt. A Kuratórium tagjai: Vizi Gyula (elnök), Bíró Ervin (elnökhelyettes), Farkas Adorján (tag), Farkas János (tag), Kovácsné Harnóczi Hedvig (tag), Sós István (tag), Szarvas Dénes (tag). Elhunyt tagok: Nagy Lajos (helyette Kovácsné Harnóczi Hedvig), Kovács Rafael (helyette Sós István).
Eddigi eredményeinket a városrész lakosságának adományaiból, a város vállalkozóinak és gazdasági társaságainak pénzbeli/természetbeli támogatásával értük el, az alábbi részletezés szerint:
- magánszemélyektől közvetlen befizetés 2,9 mFt; - vállalatoktól, intézményektől 6,9 mFt; - Egri Főegyházmegyétől 6,0 mFt; - Felnémeti Egyházközségtől 1,0 mFt; - önkormányzattól 12,0 mFt; - egyéb (adóátengedés, 1%-os felajánlások, pénzintézeti kamat, stb.) 6,5 mFt; - mindösszesen 35,3 mFt.
Az építkezés részletes története, a Kuratórium üléseinek jegyzőkönyvei megtekinthetőek a plébánián!
A Heves Megyei Hirlap 2009. február 10-i számában jelent meg a következő cikk Dr.Lőkös Istvánról (76) aki Felnémeten nevelkedett és az Átölelő szivárvány c. könyvében (melyből többször is idéztünk oldalunkon) mesél is a „felnevelő” falujáról.
Horvát irodalmi kapcsolatok diplomatája
Elismert irodalomtörténészként tartják számon Horvátországban is az Egerben élő dr. Lőkös Istvánt, aki hosszú évtizedek óta ápolja a két ország kulturális kapcsolatait és hagyományait. Az irodalomtudományok professzora – egri főiskolai oktatói tevékenységét követően – csaknem két évtizeden át dolgozott a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen, ahol az utolsó tíz évben az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék vezetője volt.
A hetvenéves korában nyugállományba vonult szakember – a zágrábi egyetem hungarológiai tanszékének vendégprofesszoraként – napjainkban is aktívan foglalkozik a közös kulturális gyökerek kutatásával, ezen belül pedig a magyar és a horvát irodalom kapcsolatának feldolgozásával. – A horvátoknak a miénkkel szorosan összefüggő történelme nem érthető meg a magyar nyelv és a közös kulturális örökség ismerete nélkül – állítja a tanár úr. Ennek az alapvetésnek a jegyében születtek meg az elmúlt évek során azok az általa írt irodalomtörténeti tanulmányok, kötetek, amelyek részben itthon, másrészt Horvátországban láttak napvilágot. Időközben ezek a tudományos munkák a szlavisztikával foglalkozó egyetemi tanszékek könyvtárainak értékes darabjaivá váltak világszerte. Ekként tartják számon például a német nyelven kiadott “Nemzettudat és regény” című könyvét, amelyben a XIX. századi horvát regény magyarságképét rajzolta meg. Dr. Lőkös István munkái közül eddig három mű jelent meg a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia mellett második “tudós társaságként” működő Matica Hrvatska kiadásában. A “Külföldi croatisták könyvtára” sorozat az egri szakember kötetével indult. A szerző ebben a magyarul is verselő romantikus költő, Ivan Mazuranic, illetve a XVIII-XIX. század fordulóján a budai egyetemen tanító Matija Petar Katancic ferences szerzetes itteni kötődésével foglalkozik. A következő kötet – tanulmányok a régi horvát és magyar irodalom kapcsolatáról – az INA kulturális díját érdemelte ki Zágrábban. A “Craotohungarica” című harmadik könyvét a napokban kapta kézhez a szerző. Tanulmányaiban dr. Lőkös István többek között Spisi Marulic-tyal foglalkozik, de a horvát Karnarutica és Zrínyi Miklós eposzainak összehasonlító elemzését is megírta. Szó esik benne Balassi és a horvát petrarkista költők munkásságának a párhuzamosságáról, valamint arról a Verancsics Antalról, aki a XVI. században egri püspökként is tevékenykedett. Sz. I.
A Szent Mária Magdolnáról elnevezett almári pálos kolostor alapításának dátumát nem ismerjük. Először 1347-ből értesülünk arról, hogy Monoszlai Miklós egri püspök földeket, szőlőket és malmokat adományoz az almári völgyben megbújó kolostornak, amely Eger 1552. évi török ostroma alatt néptelenedett el.
1973-ban kezdődő ásatás kisebb-nagyobb megszakításokkal 1981-ig tartott. A régészek mindent dokumentáltak, majd a romokat visszatemették.
A területet a Szabadidő Szekció 2005-ben kezdte el rendbe tenni, most a „Vedd észre! Tedd szóvá! Szólj rá!” akció pályázati támogatásából sikerült információs táblákat, padokat, asztalokat, hulladékgyűjtőt elhelyezni itt, s elkészült az Eger-patakon egy gyaloghíd is.
2005-ben takarította először az almári pálos kolostorrom területét a Civil Kerekasztal Szabadidős Szekciója. A cél az volt, hogy a területet újra egy kedvelt kirándulóhellyé tegyék, s információkat is adjanak az arra járóknak a későbbiekben a kolostorról. Több év alatt elérték, ismét pihenőhellyé vált a kolostor környéke.
A kolostor történetét, a természeti értékeket bemutató információs táblákat állítottak, tűzrakóhelyet alakítottak ki, padokat, asztalokat, szemeteseket raktak ki az új pihenőhelyre.
Itt zárták a Vedd észre! Tedd szóvá! Szólj rá! projektet, erre tavaly nyert 2,2 millió forintot az önkormányzat és a szabadidő szekció. 16 helyszínen számoltak fel közösen illegális hulladéklerakókat, 150-en 280 szemetet gyűjtöttek össze – számolt be Habis László polgármester a sikeres programról.
(forrás: TvEger)
Legutóbbi hozzászólások