1979-ben Felnémet mai ragadványnevei című dolgozatomhoz gyűjtöttem anyagot. Írásbeli források híján, csupán a személyes beszélgetések során kapott adatokra támaszkodhattam. Nagy segítséget jelentett ugyan, hogy Németh András, a település egykori tanára a nevek jelentős részét összegyűjtötte, de a névadás indítékairól tőle sem kaphattam teljes és megbízható adatokat.

Tudatában voltam annak, hogy a névanyag nem lehet teljes, emiatt a névanyag hiányos. Meg kell azt is jegyeznem, hogy az adatközlőktől kapott információk ellenőrizhetetlenek. A névkutatással foglalkozók álláspontját követve, hogy tudniillik a gyűjtés során kapott adatokat tényként kell elfogadni, dolgozatomban a szóbeli közlést használtam fel. Azokat a neveket, amelyeknek a jelentését sikerült feltárni, szófajok szerint is csoportosítottam. Több ragadványnév az ismeretlen eredetűek közé került, mert jelentésüket sem az adatközlők nem ismerték, sem a TESz. alapján nem tudtam megfejteni. E nevek közé tartozik a Kupi is.

Bár gyanakodtam a купить ’venni, vásárolni’ igére, de elbizonytalanított a szóvégi ть hiánya. Nem találtam magyarázatot ennek lekopására.

A Felnémetről származó egri festőművész, Nagy Ernő (Kupi) családfájának elkészítésére Lőkös István irodalomtörténészt kérte meg, aki gyermek- és ifjúkorát szintén Felnémeten töltötte. Ő hívta fel a figyelmem a név vélhető eredetére, amelyet a ragadványnév viselője közölt vele. Ezután felvettem a kapcsolatot Nagy Ernővel, aki a családi hagyomány alapján részletesen beszámolt a ragadványnév keletkezéséről, magyarázatáról. A történetet Nagy Ernő a mostoha nagyapjától hallotta, aki Isonzónál harcolt, és a nyolcesztendei katonaságból ötöt orosz hadifogságban töltött. Mint az országban több településen, Felnémeten is voltak olyan orosz hadifoglyok, akik a faluban letelepedtek, megnősültek és családot alapítottak. Az orosz emberek nagyon értettek a pálinka, illetve a vodka főzéséhez, és Nagy Ernő dédapja, Nagy István tőlük vette, vásárolta az italt. Sokat ivott, rá is ment egész vagyona. Csak egy vályogház maradt a falu szélén. A falubeliek gyakran hallhatták a купить’ venni, vásárolni” jelentésű orosz igét, s ehhez még társulhatott a пить ’inni’ szó is. Feltehető, hogy így kaphatta Nagy István a Kupi ragadványnevet.

Adatközlőm szerint a ragadványnév öröklődésében és megszilárdulásában az is közrejátszhatott, hogy a család leszármazottai közül igen sokan váltak az ital rabjává.

Mivel ez az adat biztos forrásból származik, tényként kell elfogadnom. Természetesen a szóvégi palatális mássalhangzó eltűnése továbbra is bizonytalanságban tart. Feltételezem, hogy a falubeliek a számukra ismeretlen jelentésű szót félrehallhatták, és csakis a pálinkavásárlással, illetve az ivással kapcsolták össze.

Köszönettel tartozom Nagy Ernő festőművésznek ezért a közleményért, ugyanis így eggyel kevesebb a megfejtetlen ragadványnevek száma. Sajnos, az a generáció, amelyik még emlékezhetne a többi ragadványnév keletkezésének magyarázatára, a névadás indítékára, mára jórészt kihalt, így a névanyag egy részét továbbra is homály fedi.

Dóra Zoltán