FELNÉMETI ESTÉK 2011. DECEMBER 16. 17 ÓRA HŐSÖK PARKJA
A Felnémeti Civil Kerekasztal szeretettel hívja és várja az idén 750 éves Felnémet lakóit és vendégeit a jubileumra emlékező programjára:
- Gál Sándor Történelmi áttekintés - Pacsirta Dalkör Adventi énekek - Emléktábla avatás és emlékkő állítás
Helyszín: Hősök parkja, a templom mellett Időpont: 2011. december 16. péntek 17 óra
Forró teával, forralt borral és sok szeretettel várjuk!
Együttműködők:
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Felnémeti Gondozási Központ, Egri Kulturális és Művészeti Központ
Készült Felnémet Község Tanácsának, 1960. január 14.-én de. 9 órakor tartott első rendes ülésén. A tanácsülés helye: Községi Tanács tanácstagi szoba.
„Szép panoráma nyílt a városra és a patak mentén észak felé nyúló jegenyés völgyre. A völgy vége egy szép fás falu: Felnémet. Nagy falu. Azon túl már erdős hegyek torlaszolják el a széles völgyet mindenfelé.” E sorokat az Egri csillagokban olvashatjuk Felnémetről. Idén ötven éve ez a nagy, fás falu Eger része.
Kőkorszak.
A durva kőkorszak (palaeolith) lételét a Bükkségben Hermann Ottó erősen vitatja a külföldi kutatók leleteinek analóg esetei nyomán, melyekhez hasonlókat talált a Szinyva patak árterén épült miskolczi házak alapjaiban, az avasi szőlőhegyen, a hámori barlangokban, hol az ősember még a barlangi medvével tanyázhatott. Ha a barlanglakó trogloditákról varrhatunk hímet Heves vármegye legősibb időire, akkor Hermann Ottó nézetét a mi vidékünkre annál inkább vonatkoztathatjuk, mivel kedvezőbb fekvése volt a hevesi Bükkségnek a déli verőfényes oldalon, a mint az erdei vadaknak ösztönszerűleg választott tanyahelyei is igazolják. Eger, Felnémet határán, a tárkányi hegyeken, kivált a Nagy-Kőháton, számos ilyen kőüreg van, melyeket a mészkőben eredetileg a természet maga vájt, de e mellett az emberi kéz alakításának nyomait is magukon viselik. A szomszéd határban a hagyományban fennmaradt Odor-vár név is elárulja, hogy az ős népek az odorjas (barlangos) üregeket választották lakó- s védelmi helyekül. Egerben mindjárt a Kis-Eged alján is voltak ilyen búvóhelyek, a Nagy-Egeden pedig a Remete-pincze, óriási kődarabból rakva, melynek földalatti menete azonban közel a szádához be van szakadva.
A tárkányi Várhegyen négy üreget emleget a nép: kettőt a keleti oldalon az ú. n. “kuklyá”-kban, egyet nyugatra az Arnótkőben, s egyet a vár közepén, melyben a leereszkedő szintén csak néhány méternyire juthat. Annál jelentősebb barlangra bukkanunk a Lőkhegyen, a hasonló nevű Lőklyukban, hová egész birkanyájat be lehet terelni. Nem messze esik az ú. n. Bujdosó kövek üregeitől, melyekhez a bujdosó világ népmondái fűződnek. Fentebb a Kőháton még több üreget ismernek a tárkányiak, ú. m. a Vereskői s Cserepeskői üreget, hol néhanapján az utóbbi időben futóbetyárok is laktak; Kecskori, Peskő és Tarkő között van a Nyáj-barlangja. Legnevezetesebb ezek között a Peskőlyuk, melyhez meredek sziklák között kanyargó ösvény vezet s tűzhelyei tisztán felismerhetők. Ürege szélenyhében ferdén hat a sziklába; benne kísérleti ásatást is végeztetett e sorok írója s az újkori fekvések alatt régi leletekre akadt, azonban ezek nem a legrégibb időkből eredők. Megemlítendők még az Estrángom, másként Mészvölgyben található üregek, melyek az ősi időkben egész községet alkottak. Nem mellőzhetők a felnémeti határban levő Berva-erősén és Istennyakon látható őrhelyek üregei sem, valamint az ott található Dorót-lyuk, mely megalithkövekből összerótt krommlechnek mondható. A Kis-Bükkben kevés ilyen üreg van, minthogy ennek anyaga nem mészkő. Ilyen a Verősarkály ürege. A Mátrában, minthogy ez tűzi eredetű tömör andesitből meg zöld trachitból áll, nincsenek természetvájta üregek, legfeljebb a hegy alján a rhyolith-rétegben, mint pl. Solymoson a Csákkövön, a Kishegy szomszédjában, Sirokban a várban, a sári Rónahegyen, az Óvár alatt a Csörgőpataknál, melyek azonban már keményebb kőbe, fejlettebb eszközökkel vésvék, így az ősember műveinek nem tekinthetők.
Nagy számban fordulnak elő az ősi korhoz közelebb eső megalith (nagy kövek) emlékei, melyek a népeknek a kiklopszokról, titánokról, óriásokról szőtt hitregéiben is szerepelnek. Ilyenek a Mátrában a halmozott nagy kőrakások, a hasznosi Győrhegyen, a sólymosi határban az Asztagkő, Üstökfő, a domoszlaiban a Kis-Szokorecz. Másfelé, így Gömörbenés Rozsnyón, “Ördögvár”-nak nevezi a nép e roppant kőboglyákat. A megalith-kövekhez sorozhatók az emberi erőt felülmulni látszó kőgarádok, védelmi vonalak és gyűrűvárak is, melyekről lejjebb fogunk bővebben szólni. Megemlítjük ezek során még azokat az emberi kéz alkotta vízgyűjtő üregeket, milyen a Mátrában az Órakó, mely nagyterjedelmű öblébe felvesz minden esővizet és hólerakódást, hogy az alatta levő Gyökeres 436kútnál bőséges forrásként kiadja. Hasonlóképen a tárkányi Várhegy oldalán “kuklyá”-nak nevezett, egymás alá eső, kettős nagy kőudvar, mely hasonlóképen felfogott vizét a hegy derekán, a vár kútján adja ki, a harmadik udvarban. A Kis-Bükkben is hasonló, de kisebb méretű, vízfogót látunk a Vajda kútjánál. Ennél nagyobb a Nagykő sánczos várnak Csorgása, mely szintén ily víztölcsérből nyerte táplálékát, melyet ma már nagyrészt betúrtak. Végül a megalith-kövekhez sorozhatjuk a rhyolith-kőbe vágott vakablakos emléksziklákat, melyek Solymostól kezdve, Eger szomszédságában, több falu határában, nagyságukkal s alakjukkal bámulatra gerjesztenek. Ezeket azonban már a későbbi korba, talán a kelták vagy szkithák meg a germánok időszakába tehetjük, sőt egyik-másik aligha régibb a középkornál.
Vaskorszak.
A vas használatának kezdetét kb. Kr. e. 700 esztendőre teszik, úgy hogy 400 esztendőn tartott volna. A La Tène-korszakot 500 évre számítják, melynek fejlesztését a magasabb kelta műveltségnek tulajdonítják. A vaskorszak e két szaka között hazánkban még harmadik, jellegzetes is felvehető: az ú. n. szkitha. Ily csapat kevéssel Krisztus születése előtt költözött a Duna-Tisza közére, ezt a görög és a római írók metanasta-jazignak nevezik. Leleteit legutóbb 1907 április havában Gyöngyös-püspöki határában fedezték fel, Morvay Farkas Mihály szőlejében.
Ezekből láthatjuk, hogy Heves vármegye területén már a vaskorszakban is több jellegzetes időszak hagyott nyomokat. Ipolyi ama bronzdiadémot, melyet Istenmezőn találtak, a kelta vaskorszakba helyezi. Be kell vallanunk, hogy a vármegye területén előkerült e korszakbeli leleteket még nem osztályozhatjuk a vasnak fentebbi korszakai szerint: így némelyek a Szent Erzsébeten talált s fentebb említet bronzsarlókat és egyéb tárgyakat szintén ide hajlandók sorozni. Felsőnánán a Skalyina s Ördögvályú táján talált putrilakásokat az e tájon lelt aranykarperecz és egyéb leletek után szintén e korhoz vélik számítani. – Alsótárkányon az üvegpaszta-nyakfűzér lelete, valamint a Mátrában az Ágasvár alatt talált ilyféle üvegpasztagyöngyök után következtetve, e két helyen is e korbeli népek telephelye lehetett. – Ugyancsak Alsótárkányon zsugorított testhelyzetben temetett emberi csontvázat találtak, mely mellett azonban semmi lelet sem szolgált felvilágosítással.
Maklárról kerültek e sorok írójának gyűjteményébe vaskorszakra mutató tárgyak: tűk, paszta- s a jazig leleteket jellemző kalczedon-gyöngyök, ezüstcsat, ezüstfibulák, aranyfülbevalók stb., melyeknek egyes darabjai azonban, 443különösen – alakjukról itélve, – a fibulák, a római vagy népvándorlási időszakba esnek, a mint a fibulákkal itt talált Julianus-érem igazolja. Ilyen római érmekkel igazolt leletek a vármegyében másutt is feltünedeznek, ú. m. Commodusé Felsőtárkányon, Faustina Senioré, Felnémeten, Maximianus Herculeusé, Hevesvezekényen meg Pásztón továbbá Bessenyőtelken stb. Ezeken kívül Fejér Kálmán, gyöngyös-tarjáni jegyző, a Mátrában számos római érmet gyűjtött össze.
Szépművű vasfibulákat találtak a Bükkségben a vármegye területének szomszédságában is. A leletek alapján legbiztosabban Sirok jelölhető ki a keltafaj telepéül, különösen pedig annak Darnó nevű nagy sánczos vára. A szomszédos hegyen, melyen a középkori épített vár áll, oly kelta ezüstpénzeket találtak, melyeken baltavágásoktól eredő csorbák voltak, jeléül annak, hogy a forgalomból kivonták talán oly czélból, hogy halottak mellé helyezzék. Ezek közül egy, melynek hátlapja balfelé fordult lovat ábrázolt, a Nemzeti Múzeumba került. Ecséden egész fazék kelta pénzt leltek.
Mi lett volna, ha az Eger-Vadna vasútvonal valósul meg az Eger-Putnok helyett? Mert erre az eshetőségre volt gyakorlati lehetőség, hiszen 1899-ben ezt a tervezetet terjesztették elő a vasútvonalak fejlesztésére: ”A tervezett eger-vadnai h. é. vasut m. kir. államvasutak Eger állomásából indul ki és Eger, Felnémet, Szarvaskő, Mónosbél, Mikófalva, Apátfalva, Szilvás, Visnyó, Dédes, Tapolcsány, Bánfalva, Bánhorváth, Nagy Barcza, Sajó-Vadna és Sajó Szt. Iván községek határait érintve a m. á. vasutak Miskolcz-füleki vonalának Vadna állomásába fut be. [...]
Bpest 1899 oktober havában, Márkus Ágoston s.k.”
Amint látjuk, szó sincs benne Eger-Putnok-ról, inkább a füleki vonal Miskolc felé eső részén, Vadnán lett volna az a centrálé, ami ma Putnokon van. Minden bizonnyal az döntötte el a kérdést, hogy a Királd-Putnok térségben meglévő bányák igényeinek kiszolgálását vették alapul a vasútvonal létesítésénél, amelyekhez Putnok valamivel közelebb volt, mint Vadna. Ennek megfelelően, az említett bányák bezárása óta rendszeresen téma a végül Eger-Putnok viszonylatban megépült szárnyvonal bezárása. Itt vegyük észre azt, hogy ha mégis az itt leírt Eger-Vadna vonal létesült volna 1908-ban, akkor mára valószínűleg nemcsak terv, hanem már elfelejtett tény lenne a megszüntetése.
A korabeli dokumentum [köszönet érte N.Tamásnak]:
“Az eger-vadnai h. é. v. műszaki leirása.
A tervezett eger-vadnai h. é. vasut a m. kir. államvasutak Eger állomásából indul ki és Eger, Felnémet, Szarvaskő, Mónosbél, Mikófalva, Apátfalva, Szilvás, Visnyó, Dédes, Tapolcsány, Bánfalva, Bánhorváth, Nagy Barcza, Sajó-Vadna és Sajó Szt. Iván községek határait érintve a m. á. vasutakMiskolcz-füleki vonalának Vadna állomásába fut be. Tervezett h. é. vasut haránt völgyektől sűrűn hasított dombos jellegű terepen vonul végig az Eger patak völgyében egész a szilvási határban fekvő vízválasztóig, ezen vízválasztót elhagyva belép a Szilvás patak illetve Bán völgyébe és ezen völgyben halad egész Vadna végállomásig. A terepnek megfelelően a pálya lejtviszonyai általánosságban a dombok jellegéhez simulnak és az alkalmazott, de okvetlen szükséges 16‰ emelkedést illetve esést meg nem haladja. Eger város határában a pálya igen szakgatott terepen és értékes szőlőfelületen halad át s csakis több 200 m sugaru iv alkalmazása mellett oldható meg.Felnémettől egész Monosbélig, az egyedüli vonalvezetés az Eger patak mentén lehetséges akként, hogy ezen szük völgyben több áthidalás és patakszabályozás valamint 200 m sug. ivek alkalmazása nem kerülhető ki. Okvetlen szükséges volt még az 507-514 szelv. között 200 m sugaru ivet alkalmazni, mert avölgyelet itt oly szük, hogy nagyobb sugár alkalmazása lehetetlen.Állomások terveztettnek:1. Eger mint csatlak. állomás2. Felnémet rak. állom.3. Szarvaskő rak. megállóhely4. Monosbél vizállomás5. Mikófalva megállóhely6. Apátfalva rak. állomás7. Szilvás rak. állomás8. Visnyó vizállomás9. Dédes rak. vizállomás (javitva vizállomásra) 10.Bánfalva rak. ”11. Nagy Barcza rak. ”12.Vadna csatl. állomás.Az alépitmény 4.0 m. korona szélességgel a h. é. vasutaknak megfelelő töltés és bevágásszabványa szerint terveztetik.Az alkalmazott hidak és ateresztők 2.0 m nyilásig bezárólag falazott ellenfalakkal és fahordszerkezettel, 2.0 m nyílásnál nagyobb műtárgyat falazott ellenfalakkal és vashordszerkezettel terveztetnek.A 165-170 szelv.ek közé eső alagutak az egy vágányu alagutak szabványai szerint lesznek előállitandók. A felépitmény 12 tonna tengelynyomásnak megfelelő fmkint 23.6 kg súlylyal biró acélsínrendszerrel terveztetik.Az alkalmazott talpfák a II. sz. szabvány szerint állittatnak elő azon megjegyzéssel, hogy azontalpfák a melyekre talplemez jön, felső szélessége 16 vm, azok pedig a melyekre talplemez nem jön 17cm felsö szélességgel birnak. Magasépitmények a h. é. vasutak szabványterveinek mefelelőleg terveztetnek. Pályaelzárás, … (?) a jelzésre vonatkozólag megjegyeztetik, hogy csak nappali forgalomra valófelszerelés terveztetik. Meghegyeztetik még, hogy ezen vasut mentén gazdag szén és vaskő területek léteznek, s hogy e vasut létesitése által úgy a szén, mint a vaskőbányászat fellendül; minthogy azonban előre nem állapitható meg, melyik helyek lesznek legalkalmasabbak ezen bányatermékek felvételére és továbbitására, a létesitendő állomások a legszükebb korlátok közt terveztetnek, azonban mintegy 35000 K tartalékba helyezendő azon czélból, hogy ha majd a bányaipar kifejlődik, egyik vagy másik állomás kibővíthető, esetleg egy egész új állomás készithető legyen.
Bpest 1899 oktober havában
Márkus Ágoston s. k. “
Forrás: http://3659.freeblog.hu/
A Felnémet Kultúrájáért Alapítvány Kuratóriuma tisztelettel meghívja Önt és Kedves Családját a Felnémeti Szüreti Napok 2011 rendezvényeire
Programok Szeptember 22. csütörtök
9:40 – Felnémeti Szüreti Napok ünnepélyes megnyitása Megnyitja és köszöntőt mond Rázsi Botond , Eger alpolgármestere Az aulában a felsőtárkányi Erdélyi Tiborné babáiból összeállított „Régi Észak-magyarországi viseletek” című néprajzi kiállítás látható, melyet dr. Csiffáriné dr. Schwalm Edit nyit meg.
11:00 – „Nagyszüleink nyomdokain” Borkultúrával kapcsolatos, borkóstolóval összekötött előadás a 4. oszt. gimnazisták számára Előadó: Dr. Dula Bence szőlő és bortermelő Helyszín: Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium
14:00 – „A természet játékai és mustkészítés” Szüreti játszóház kicsiknek Török Jenő irányításával Helyszín: Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium
Szeptember 24. szombat Felnémeti szüreti felvonulás
13:30 – Szüreti koszorúszentelés a templomdombon
14:00 – Szüreti felvonulás hagyományok szerint a templomdombról a Kovács Jakab és a Felvégi úton a Pásztorvölgyi Iskoláig. Szüreti felvonulók műsora a Kovács Jakab úton a Könyvtár előtt
Szüreti menetben:
- Egri Csillagok Népdalkör - Felnémeti „Derűs Alkony” Nyugdíjas Egyesület - Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium néptánc és modern tánccsoportja - Bervavölgyi Óvoda nagycsoportja - Felsőtárkányi Rézfúvószenekar
Esőhelyszín: Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium
15:30 – I. Felnémeti Szüreti Napi Borverseny eredményhirdetése Köszöntőt mond: Takács Zoltán Felnémet Kultúrájáért Alapítvány elnöke A díjakat átadja: Rázsi Botond alpolgármester és Tarsoly József hegybíró
16:00 – 18:00 – Szüreti táncház A rendezvénysorozatot a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium aulájában Táncház zárja. A zenét a Tekergő Zenekar biztosítja
Rendezők: Felnémet Kultúrájáért Alapítvány Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium
Támogatók: - Egri Kulturális és Művészeti Központ - Eger Város Hegyközsége - Eger MJV Civil Alap - Bródy Sándor Könyvtár 2. sz. felnémeti fiókkönyvtára
Mindenkit szeretettel vár a Felnémet Kultúrájáért Alapítvány!
Kolbászos, zöldséges, tojásos, tejfölös lecsók is versengtek szombaton az első alkalommal megrendezett Felnémeti Lecsó Fesztiválon. A Pásztorvölgyi gimnázium udvarán a reggeli órákban 33 csapat állt a bográcsok mellé, hogy különleges ízeket varázsoljanak a vendégeknek.
A zsűri végül három társaság emelte ki, akik között sorsolással állapították meg a végeredményt. Az első helyen a felnémeti Shell-kút dolgozói végeztek, második lett a Gárdonyi Géza Színház csapata, míg a harmadiknak járó elismerést egy felnémeti társaság nyerte el.
A hajnalig tartó rendezvényen közel kétezer-ötszáz ember vett részt.
Forrás: Heves Megyei Hírlap
Legutóbbi hozzászólások