Májusfa (májfa), májuskosár
A magyar nyelvterület nagy részén május l-jére virradó éjszaka állították, illetve állítják a májusfát. Másik jeles alkalma pünkösd. A május elsején állított fákat pedig sokfelé éppen pünkösdkor bontják le. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is.
A magyar nyelvterületen a májusfa-állításnak két jellegzetes formája ismert: az egyik a lányos házakhoz vitt májusfa, a másik a középületek, kocsmák előtt felállított májusfa.
A májusfák beszerzése mindkét esetben a mindenkori legények, legénybandák feladata. A májusfának alapvetően két változata van: kivágott, sudár, esetenként kérgétől megtisztított fa, melynek csak a tetején hagyták meg a lombját, vagy virágzó, zöldellő gallyak, ágak.
A májusfa eredetéről és már a múlt században is meglévő változatairól az alábbiakat olvashatjuk: „Minden év május elsején a falukban, városokban, sok épület előtt lehet leszúrva látni virító zöld levelű, ágasbogas, karcsú, magas fákat, melyeken virágok, szalagok, déli gyümölcsök, italok, fűzérek stb. díszelegnek. Falvakon nőtlen ifjak kedveseik ablaka előtt állítják fel május 1-ső napján virradóra a májusfát; városokban ma már csak a mészárosok emelnek íly fákat a tőlük húst hordó fehérnép számára. A májusfáról azt írják, hogy sz. Jakab és sz. Fülöp, midőn térítgetni jártak, utitársuk lett Valburga nevű szűz hajadon; ezt ebbeli cselekvényéért a pogányok tisztátalan személynek nyilvánították, s rágalmazták. A leány azonban, hogy elűzze a gúnyolódókat, elővette vándorbotját, letűzte a földbe, előtte letérdepelt, imádkozott, s erre alig múlt el egy-két óra, midőn a pogányok szeme láttára leszúrt bot kizöldült. Ez volt sz. Jakab apostol napja virradójára (május 1-én). Nőtlen ifjak ez időtől ez okon szoktak magas zöldfát jó magaviseletű hajadonok ablaka előtt felállítani, még pedig ha lehet észrevétlenül. Ma már májusfa helyett egy csokor szép virág is megteszi a kellő hatást” (Réső Ensel 1867: 198).
Mint az idézetből is kitűnik, a lányok számára állított májusfát többnyire titokban szerezték be és állították fel. A májusfa állítását évszázadok óta tiltják a hatóságok az erdők és tulajdonosaik védelmében. A fát általában lopták az erdőről, de volt, ahol fizettek, illetve fizetnek érte.
Egyes helyeken díszítették a fákat szalaggal, üveg itallal, esetleg különféle ajándékokkal, másutt azonban díszítetlenül helyezték el. Helyi hagyományok alakították azt a szokást is, hogy csak egyes lányok kaptak, vagy a falu minden leánya. A májusfa díszeit néhol a leány adta, de sokfelé a legények ajándéka volt. A májusfaállítás szokása még az utóbbi évtizedekben is változó, alakuló hagyomány, a fát sok esetben virágcsokor, sőt virágkosár helyettesíti. A májusfaállításhoz kapcsolódott, sőt néhol helyettesíti a szerenádadás. A legényeket attól függően, hogy titokban állították a fát, vagy sem, megvendégelték. A lányoknak állított fa kidöntésére vonatkozóan is változatosak az adatok az ünnepélyes kivételtől az elszáradásig otthagyott májusfáig.
A májusfa másik típusa a közösségi májfa, melyet középületek, kocsmák elé állítanak. Sokfelé, ahol a két szokás együttesen élt, újabban már csak az utóbbit gyakorolják.
A közös májusfák kidöntése járt együtt általában nagyobb ünnepélyességgel, táncmulatsággal. A májusfa ledöntésének szertartásos mozzanata volt a fa körültáncolása, a májusfára mászás. Különösen nehéz volt a lehúzott kérgű, magas fát megmászni. Azé lett a tetejére erősített ital, akinek ez sikerült. Gyakran megtréfálták egymást azzal, hogy az üvegbe paprikás vizet tettek.
Az 1960-as évek elejére a szokás annyiban változott, hogy divatba jött a májusi kosár, amelyet már nemcsak a menyasszonyoknak és serdültebb lányoknak adtak a legények, hanem fiú unokatestvéreiktől a kisebb lányok is ilyet kaptak, amelyet a legkisebb fiúcskák szüleikkel együtt vitték el hozzájuk. Eleinte Egerben vették meg a hozzávalót, általában cserepes muskátlit vagy hortenziát. A cserépbe hajlított botot szúrtak, ezt színes krepppapírral borították, papírrózsákkal díszítettek. Később a virágárusok már fonott, füles májusi kosarakat is árultak. A virág mellé készruhát és szalagokat is vittek ajándékba. A kosarakat díszként kitették az ablakba. A lányos háznál nagy vendéglátást tartottak, majd pünkösd napján legalább ugyanolyan értékű ajándékot illett adni a májusi kosarat vivő fiúnak.
Forrás: Sulinet, Magyar elektronikus könyvtár
Vajon eszükbe jut-e a locsolkodóknak, hogy szokásos díjazásuk: a piros tojás és a csokinyuszi hagyományosan a termékenységet, a tavaszt, az élet fejlődését jelképezi? Vagy csak illemből emelik a kölnisüveget a lányok haja fölé, s némi készpénzzel, vagy itallal kifejezett elismerés reményében?
Évszázadokon keresztül elfogadott tény volt az, hogy az élőlényeket két nagy csoportba lehet osztályozni, az állat és a növényvilágra. Ezen csoportosítás szerint a gombák a növényekhez tartoztak, és a botanikán belül foglalkoztak velük. Manapság persze már egyértelmű dolog hogy a mikológia egy különálló egységet alkot. A XX. század botanikusai többnyire “csak” növényekkel foglalkoztak, bár voltak mikológiai kutatások de azok inkább a faji bélyegek megállapítására, meghatározására irányultak, illetve a növényi gombakártevők vizsgálatára. Így hát kijelenthető hogy a hazánk területén található nagygomba felmérések, felvételezések mellőzve voltak. Ezt felismerve manapság egyre több élőhelyről készülnek mikológiai felmérések, több adatbázisnak is megkezdték a kiépítését.
- A Felnémeti Temetőért Alapítvány - 18579693 -1 -10
- Berva völgyi Óvodásokért Alapítvány - 18579655 -1 -10
- Felnémeti Derűs Alkony Nyugdíjas Egyesület - 18591253-1-30
- Felnémet Kultúrájáért Alapítvány - 18579088 -1 -10
- Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület - 19001243 -2 -43
- Paraaqua Alapítvány - 18581261-1-10
- Pásztorvölgyi Iskoláért Alapítvány - 18573707 -1 -10
- Segít a város Alapítvány - 18571884 -2 -10
- Szegényeket Támogató Alapítvány - 19135942 -1 -10
- Tűzliliom Környezetvédelmi Oktatóközpont Egyesület - 18579040 -1 -10 Folytatás
Tájékoztatjuk Kedves Utasainkat, hogy a köszolgáltatási szerződés alapján végzett tevékenység menetrendjében változások lépnek életbe.
Új menetrend és vonalhálozat letöltése
Fontos változás, hogy Felnémeten, a Pásztorvölgy városrészt elsősorban a 14-es vonal (Lajosváros-Felnémet-Berva) szolgálja ki,melyet csúcsidőszakban kiegészít néhány 11-es vonalon közlekedő járat.
Hagyományos disznótort tartottak hétvégén Felnémeten. A kétszáz kilós állatból hurka, kolbász, orjaleves és pörkölt készült. Folytatás
Legutóbbi hozzászólások