Az Egri csillagok 2005-ben, a Nagy Könyv országos felmérésén Magyarország legkedveltebb regénye lett. Számos nyelvre lefordították: elérhető angolul és németül éppúgy, mint Közép-Kelet Európa majd minden nyelvén, de kínaiul, vietnamiul és oroszul is. Csak azok nem tarthatták még kézben anyanyelvükön a könyvet, akiket rajtunk kívül a leginkább érint a történet: a törökök. A török fordításért az Isztambuli Magyar Kulturális és Baráti Társaság, Magyarország Nagykövetsége, Isztambuli Főkonzulátusa valamint az MTA BTK Történettudományi Intézete fogott össze. A regényt Erdal Salikoglu ültette át törökre. Annak idején orvosként kerül kapcsolatba Magyarországgal, ahol Kobzos Kiss Tamás zenésztársa és fordító vált belőle. Folytatás
Ahogy Zeusz fejéből kipattant Pallasz Athéné, úgy jött elő szinte a semmiből, és jelent meg a felnémeti fűrészüzemben 1948 vagy1949-ben egy fiatal férfi, Martos Tibor. Senki nem tudott róla semmit. Egyedül talán a Pongrácz család ismerhette Diósgyőrből, ahol emlékezetem szerint együtt dolgoztak vasas szakmában. Pongráczék a háború után kerültek Felnémetre, édesapám, idősebb Dóra Zoltán segítségével. A Pongrácz család ugyanis velünk együtt vészelte át az ostromot az úgynevezett rizskásamalom (Vak Jancsi malma) tulajdonosának pincéjében. Antal Gyula bácsi, apjától Antal Jánostól (őt nevezték Vak Jancsinak a faluban), örökölte és működtette a malmot. A lakás és a malom közelében volt egy bombabiztos pince, ahol néhány családdal együtt közel hat hetet töltöttünk az ostrom idején, 1944.őszén. Pongrácz Sanyi bácsi, akinek lakatos szakmája volt, Antal-lányt vett feleségül, így kerültek ők is Felnémetre a háború alatt. Én ötéves voltam ebben az időben, de arra ― homályosan ugyan ― emlékszem, hogy a pincében szóba került édesapám és Pongrácz bácsi között, hogy a háború után fiával együtt (aki szintén lakatos volt) a felnémeti üzembe jönnek dolgozni karbantartóként.
Úgy emlékszem, hogy az Egri Erdő- és Faipar Rt államosítása után, amikor a részvénytársaság nemzeti vállalattá alakult, édesapám egy darabig még Felnémeten maradt. Miskolcra való áthelyezése csak néhány hónap után történt meg.
Martos Tibort, aki mivel lakatos vagy esztergályos volt, a fához nemigen értett, valószínűleg amolyan komiszárként küldhették Felnémetre, hogy az „osztályidegen”(talán még részvényes is?) Dórát szemmel tartsa. Persze ez nem bizonyítható, mert Martos Tibor később, amikor már ő is a miskolci központban dolgozott, barátságos viszonyt tanúsított édesapám iránt. Hogy ez a magatartás őszinte volt-e, azt nem tudom.
Martos nagy lelkesedéssel fogott a politikai munkához. Hogy ezen kívül mi volt a hivatalos megbízatása, azt nem tudom. Később, amikor az Észak-magyarországi Fűrészek miskolci központjába került, ő lett a vállalat normása.
Miből állt az üzemi mozgalmi élet? Természetesen a dolgozók szocialista szellemű nevelése volt a központi kérdés. Martos szemináriumokat szervezett, ahol a különböző politikai alapfogalmak elsajátítása mellett mozgalmi dalokat is énekeltek. Esténként a szabadtéren tartott foglalkozások alkalmával felzengtek az akkor divatos énekek: Fegyverünk a szerszám, Sződd a selymet, elvtárs!! Zúgjatok csak, traktorok!
Öcsémmel, a szintén a fűrészüzemben lakó Bánhegyi Zolival, meg még néhány környékbeli gyerekkel magam is ott settenkedtem a szeminárium hallgatói között. A szeminárium vezetője ezt nem bánta, sőt látszólag örült is érdeklődésünknek. Emlékszem, hogy egy alkalommal valamelyik mozgalmi dal nem ment az idősebb generáció néhány tagjának. Szabó Sándor bácsi, aki szovjet hadifogságban is volt, nemrég még szörnyű képet festett le a Szovjetunió gazdasági életéről, most lelkesen énekelt, és dühös volt társaira, akiknek nem ment a dalolás.. Martos Tibor ekkor bennünket, gyerekek kiállított a placcra, hogy mutassuk meg, mit tudunk. Mi meg fújtuk a nótákat, megszégyenítve a felnőtt munkásosztályt.
Egy alkalommal azonban furcsa haditervet eszeltünk ki Elhatároztuk, hogy „ráijesztünk” erre a gyülekezetre. Már délelőtt elkészítettük a töklámpákat. A tököt a már említett rizskásamalomban élő két nénitől (Mariska néni és Rózsika) szereztük be. Este mikor már javában folyt a szeminárium, felmentünk a fűrészporból összehordott dombra, és a zene ritmusára mozgattuk töklámpáinkat. Egy darabig áhítattal énekelt a csoport, de a nóta végeztével Martos elkiáltotta magát: davaj! Erre megindultak felénk, hogy a meg nem rendelt szerenádért megkapjuk a jutalmat. Szanaszéjjel, szaladtunk, legtöbbünket nem értek utól. Valahonnan az egyik éjjeliőr is előkerült. Mai napig emlékszem a nevére, Tóth Miklósnak hívták, Egerben lakott. Szegény Bánhegyi Zoli barátom nem vette észre a veszélyt, így néhány botütést kapott a fenekére.
Az ifjúság szocialista szellemű nevelését is fontosnak tartotta Martos Tibor. Ő szervezte meg a SZIT-et. Tudni kell, hogy a DISZ megalakulásáig az ifjúságnak nem volt egységes tömegszervezete, különböző rétegszervezetek működtek. A SZIT az ifjúmunkásokból állt, a falusi, úgynevezett paraszt fiatalság pedig az EPOSZ-ba tömörült.. A SZIT tagjainak egyenruhájuk is volt, és különböző rangjelzéseket is viseltek az ingükön.. A főnök természetesen Martos Tibor volt. A fiatalok közül a legnagyobb rangot Macsinka Árpád (barna bőre miatt a Bokszos Árpi ragadványnevet kapta) viselte. Róla érdemes megjegyezni, hogy igen szorgalmas volt. Szakérettségit is tett, majd elvégezte a fogorvosi egyetemet, megyei főorvos lett, és noha mozgalmi tevékenységét soha nem adta fel, szakmáját nemcsak szerette, hanem állítólag igen színvonalasan látta el. A felnémetiek különösen nagy bizalommal fordultak hozzá. A SZIT-ben tevékenykedők közül említésre méltó Farkas (Fogli) Szilárd is, aki úgy tudom, diplomáciai pályára került, de igen fiatalon meghal, Angliában. Halálának oka számomra máig ismeretlen.
Amikor Martos elkerült Felnémetről, a fűrészüzemben továbbra is folyt a mozgalmi élet. A párttitkár Jakab (Riku) András lett. Vele kapcsolatban az a szóbeszéd járta, hogy temetésén, mivel akkor még az egyházi szertartás nélküli temetésnek nem volt kialakult formája, a felnémeti rezesbanda a Munkaverseny indulót ― „Fegyverünk a szerszám, sarló, kalapács” ― játszotta, egyik közismert sora így hangzik: „Üsd a vasat, addig üsd, amíg meleg”. Jakab András halála után a párttitkárrá Szabó Sándort választották. Ő 1956-ban, a forradalom idején nyilvános bűnbánatot tartott a dolgozók előtt, de később visszatért a szocializmus élharcosai közé. Ki is tüntették.
A forradalom leverését követően előbb diákként, majd az érettségi után „főállásban” segédmunkásként dolgoztam az üzemben. Csakhamar bekapcsolódtam a színjátszó fiatalok munkájába, s ezzel együtt a mozgalmi életbe is. Ez azonban már egy másik történet.
Dóra Zoltán
Eltűnt!!! Keressük!!!
2014. 01. 13-án (hétfő), a reggeli órákban, Felnémeten a Felvégi utcából eltűnt egy 8 hetes németjuhász kiskutya. A kutyus nagyon hiányzik a gazdájának, akit Karácsonyra kapott ajándékba.
Kérjük a Becsületes Megtalálót vagy azokat, akik látták, tudnak róla bármit is, hogy jelezzenek a következő elérhetőségeken.
Tel.: 06-20/325-9330
Eger-Felnémet, Felvégi utca 21.
Bevallom, arról ugyan hallottam, hogy a Somogy megyei Nagyszakácsiban már évek óta megrendezik a Királyi Szakácsok versenyét, de arról sokáig nem volt tudomásom, hogy Egerben is köztünk él egy „Királyi Főszakács” címet elnyert kiválóság. Tavaly figyeltem föl a nevére, amikor a Lecsófesztivált szervezte Felnémeten, majd hallottam róla, hogy elválasztott fertálymesterként gulyáslevest főz a rászorultaknak, s legújabban a Vitkovics Házban a „Süssünk, főzzünk a királyi főszakáccsal” főzőműhely házigazdája. Mi háziasszonyok is elismerjük: ha egy férfiember főzésre adja a fejét, abból csuda dolgok sülnek-főnek ki. No de mi kell ahhoz, hogy valaki Mátyás király-korabeli étkek főzésére adja fejét, s ezzel elnyerje e kitüntető címet is? A Vitkovics Házban megtartott első alkalmon Dósa Tibor az aszaltszilvás szarvaspörkölt elkészítése közepette beavat e titokba. Folytatás
Megjelent az “Egri Csillagok” MG TSZ gondozásában a tsz dolgozóiból álló népdalkör fennállásának 10. évfordulójára. 1983.
Előszó
Tisztelettel köszöntök minden kedves érdeklődőt, aki e szerény terjedelmű népdalgyűjteményt kezébe veszi. Fajcsák Attila – a Népművészet Ifjú Mestere, a népdalkör vezetője – az általa gyűjtött, s itt közreadott népdalokkal betekintést nyújt Felnémet lakosságának zenei életébe.
A legnagyobb elismerés illeti a termelőszövetkezetünk keretében működő népdalkórus és a közművelődési bizottság tagjait, akik napi munkájuk után időt és fáradtságot nem kiméivé, zenei vezetőjükkel együtt eredményesen munkálkodnak a falu népzenei hagyományainak átörökítésén.
Felemelő érzés, amikor az egri történelmi borvidéken érő dús szőlőgerezdek között, a népdalkórus hatására, a dolgozó tagok ajkáról felhangzik és a lankás dombokat betölti a dal, amely az ősök munkáját, életét idézi. Kérem mindazokat, akikhez eljut ez a kis füzet, legyenek terjesztői ezeknek az őszinte érzelmekből fakadó népdaloknak.
Kívánom, mindenki örömét lelje az éneklésben, s az ajkakon fakadó dal hatására úgy bontakozzon ki érzelmileg, mint ahogy a Rózsa nyílik…
Tóth István tsz. elnök
Megrendezték az első felnémeti őszi vigasságokat a Pásztorvölgyi iskola udvarán. Civilek, vállalkozók, felnémeti emberek fogtak össze, hogy újabb lokális közösségi ünnepet teremtsenek. A programokkal igyekeztek minden korosztályt megszólítani; volt előadás a kicsiknek, nóta, népdal és rockzene a felnőtteknek. Először kapott főszerepet gasztronómiai fesztiválon egy közkedvelt és egyszerű étel, a macok. Folytatás
A Felnémeti Derűs Alkony Nyugdíjas Egyesület és a Felnémetért Lokálpatrióta Egyesület szervezésébe.
Helyszín: Pásztorvölgyi iskola udvara
Időpont: 2013. október 12.
A rendezvény fővédnöke: Tóth Imre (Imola csoport) és Rázsi Botond ( Eger MJV alpolgármestere).
Minden érdeklődőt szerettel várnak a szervezők!
Ének, tánc, friss pogácsa és zamatos borok
Vidám mulatsággal folytatódott szombaton a Felnémeti Szüreti Napok rendezvénysorozat.
Az esemény ugyanis már csütörtökön megkezdődött: az ünnepélyes megnyitó után helyi alkotók műveit tartalmazó tárlat nyílt a Pásztorvölgyi iskola aulájában. Ezt követően dr. Dula Bence vezette be a fiatalokat a borkultúra rejtelmeibe, míg pénteken a legkisebbeknek kínáltak szüreti játszóházat. Szombaton a felnémeti templom előtt Szabó József szentelte meg a szüreti koszorút, majd vidám felvonulás kezdődött a településrész utcáin, énekkel, tánccal, friss pogácsával, na és természetesen zamatos borokkal, amelyeket nem csak a résztvevők, de a muzsikára kapuik elé kiálló helyiek is megkóstolhattak. A délután folyamán Tarsoly József egri hegybíró hirdette ki a III. Felnémeti Borverseny eredményét, majd újra a szórakozásé volt a főszerep. A nap szüreti mulatsággal zárul, amelyhez a muzsikát a Felnémeti Fúvósok zenekara szolgáltatja.
Forrás: heol.hu
Forrás: tveger.hu
Legutóbbi hozzászólások