Pillanatképek a 2006. évi szüreti napok eseményeiről:
Share on Facebook2010. augusztus 10.-i Egri séták a felnémeti altemplomba és magtárba. Bővebben…
Share on Facebook2010.augusztus 3-án megteltek a felnémeti templom padsorai. Az egri séták keretén belül a felnémeti templomot, és a magtár épület pincéjében lévő középkori altemplomot tekinthettük meg. A templom történetéről, és a világháborús emlékműről Szabó József atya mesélt.
Fodor László régész muzeológus az Almár völgyben lévő Szt.Mária Magdolna pálos monostor romjairól beszélt, amelyet az Almár és Eger patak találkozásánál Dörögdi Miklós alapított a pálos remeték számára 1346-ban. Azután megnézhettük a templomdomb déli részén lévő magtár épületet.
A felnémetiek régóta sejtik, hogy a pincében igazi régészeti kincs, egy kápolna rejtőzik. Örvendetes hír, hogy a tulajdonviszonyok rendeződésével a város tulajdonába került az épület, és talán megkezdődhet a feltárás.
A pince Fodor László úr elbeszélése szerint, tulajdonképpen egy keresztboltozatos középkori altemplom, a nyugati falában két sírkő van, az északi oldalán freskómaradványok is láthatók.
Ez a séta figyelemfelhívásra nagyszerű alkalom volt.
Amit sajnálatosnak tartok, hogy Felnémetről kevés ember szerzett tudomást erről az eseményről, és rendszeres „sétáló” lévén hiányoltam a városi televíziót is.
egy ”egri sétáló”
http://muemlekem.hu/muemlek?id=5625Kápolnaazonosító 5625 törzsszám 2067 védettség Műemléki védelem jelleg Építmény név jellemző Mai eredeti kategória Szakrális építmény eredeti főtípus kápolna eredeti típus r.k. kápolna jelenlegi kategória Egyéb építmény megye Heves helység Eger helyrajzi szám 1074/1, 1074/2 település KSH kódja 20491 földhivatal Eger Megyei és Körzeti Földhivatal állapot Pusztuló
rövid leírás: Az egykori Felnémeten, domboldalon álló, földszintes magtár. Pincéje, amely egykor kápolna lehetett, keresztboltozatos, Ny-i falában két reneszánsz sírkő. Az altemplomot 1716-ban említik először, mint “alkápolnát” s Szent Rozália tiszteletére volt szentelve. A 18. században alakították magtárrá.
külső leírás: Domboldalon álló, földszintes, kontyolt nyeregtetős magtár. Pincéje, mely egykor kápolna lehetett, keresztboltozatos, nyugati falában két reneszánsz sírkő.
Az épületet nehéz megtalálni,igen eldugott helyen van. Nem tudni,hogy ma mire használják.Környezete rendezetlen,megközelítése nehézségekbe ütközik.A képek is messziről készültek. Az épület rendkívül elhanyagolt, alulról, felülről ázik, a 16. századi keresztboltozatos tér falai nedvesek, penészesek. Hasonlóképpen a faragványok, melyek állapota szakrestaurátori felülvizsgálatra szorul. A jelenlegi funkció méltatlan az épülethez.
Az anyagot gyűjtötte: Nyerges Zoltánné.
Share on FacebookJANUÁR – Boldogasszony hava
Január 1. Újév A polgári év kezdőnapja. A pogány Rómában az évkezdetet Janus tiszteletére tartották, kicsapongással ünnepelték. Az emberek jókívánságokat mondtak, ajándékokat adtak egymásnak. A január eleji évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általánossá. Ez a nap jelentette az újévet, valamint a télközépi ünnepkört. Számos népszokás, hiedelem kapcsolódik ehhez a naphoz, amelyet napjainkban már csak kevesen ismernek, használnak. Egyik népszerű szokás volt az újévi jókívánságok elmondása házról-házra járva, amiért a háziak almával, dióval kínálták a köszöntőket. Újévkor az egész év sikerét igyekeztek biztosítani, nagyon fontos volt a jó cselekedet az év első napján, és sokféle tiltással is találkozhatunk.
Január 3. Genovéva napja Párizs védőszentje (442-502), népének vigasztalója
Január 6. Vízkereszt A karácsonyi ünnepkör zárása, és a farsangi időszak kezdete. Az egyik legrégibb egyházi ünnep, a 4. századig Jézus születésnapját és az évkezdetet is ezen a napon ünnepelték. Az egyház ezen a napon emlékezik meg a napkeleti bölcsekről, és Jézus megkeresztelkedéséről. E naptól kezdve szenteli a vizet a keleti egyház, a középkortól pedig a nyugati egyház is. A víz megkereszteléséből, (megszenteléséből) ered a magyar vízkereszt elnevezés. A liturgikus vízszentelést vízkereszt vigíliáján végezték a templomban, de haza is hordták meghinteni vele a házat, a gonosz szellemek ellen. Ezen kívül hittek gyógyító hatásában, mely mindenféle betegségre jó volt, de használták a mezőgazdaság és állattartás területein is. A víz és tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés, melyet ma már kevésbé használnak.
Vízkereszt utáni második vasárnap E napon emlékeztek meg Jézus első csodatételéről, mely imádkozással, énekléssel, evéssel, ivással társult. A pap – a római misekönyv szerint – ezen a napon olvasta fel a kánai menyegzőről szóló evangéliumont. A kánai menyegzőn (a János evangéliumában leírt legenda szerint) Jézus a vizet borrá változtatta. A kánai menyegzőt több háznál is eljátszották, majd ezt követően hozzáláttak az evéshez, iváshoz, amit a vendégek hoztak magukkal.
Január 17. Remete Szent Antal napja Remete Szent Antal (i.sz. 250) szerzetes volt, akit a háziállatok védszentjeként tiszteltek. A középkorban előfordultak járványszerű mérgezések, melynek tünetei hasonlítottak az orbáncéhoz. Szent Antal tüzének nevezik az orbáncot és az ehhez hasonló mérgezést. A betegeket imádságokkal, ráolvasással próbálták gyógyítani. Az ehhez kapcsolódó hiedelmek a hitújítás korában elhalványultak, de később újra éledtek Páduai Szent Antalként.
Január 18. Piroska Piroska napjához fűződik ez a mondás: “Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy”.
Január 20. Sebestyén napja Az ország Sebestyén-kultusza a pestisjárványokkal, a jószágvésszel függ össze. Amikor a járványok kialakulnak a nép hozzá imádkozik.
Január 22. Vince napja A drávaszögi falvakban ún. vincevesszőt vágtak, amit a szobában vízbe állítottak. A kihajtott vesszőkből jósolták meg a következő év termését. A gazdák szerint ezen a napon sok bort kell inni, hogy bő legyen a termés. Az időjárás is meghatározó volt, például szép, napos idő esetén jó bortermést reméltek, rossz idő esetén viszont rossz bortermést jósoltak.
Január 25. Pál napja Ezt a napot pálfordulónak is nevezik, arra a bibliai történetre utalva, mely szerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg, és innentől Pál apostol néven emlegetik. Ezen a napon pálpogácsával haláljóslást is tartottak. A családtagok számára készített pogácsákba libatollat tűztek, és akié sütés közben megperzselődött arra halál várt a következő évben.
FEBRUÁR – Böjtelő hava
Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony Ezen a napon (a római katolikus egyház) Szűz Mária megtisztulására emlékezik. A templomok körül körmenetet tartottak, és közben zsoltárokat énekeltek. Nagyon fontos dolog volt a gyertyaszentelés. A szentelt gyertya Krisztus jelképe. Úgy tartották a gyertya megvédi a gonosz szellemektől a csecsemőket, a betegeket, a halottakat. Nagyobb ünnepeken is meggyújtották a szentelt gyertyákat. Ehhez a naphoz kapcsolódik az a hiedelem is, miszerint ha ezen a napon kisüt a nap, és a medve meglátja az árnyékát, akkor visszamegy, és még negyven napig tart a tél.
Február 3. Balázs napja Szent Balázs püspök nevéhez fűződik a balázsolás. Ilyenkor a pap a gyermek álla alá két gyertyát tesz keresztbe és imát mond. A népi hiedelem szerint ez jó a torok fájás ellen. A legenda szerint ugyanis Balázs püspök megmentett egy fiút akinek halszálka akadt a torkán, és a fiú anyja hálából ételt és gyertyát adott neki. Ezen a papon az iskoláskorú gyermekek úgynevezett “balázsjárás” keretében házról házra járnak, adományokat gyűjtenek. A “balázsjárás” Magyarország mellett leginkább cseh, morva és szlovák területen terjedt el.
Február 14. Bálint napja Bálint napján ha hideg, száraz az idő, akkor jó lesz a termés. Az ország különböző részein más-más hiedelem kötődik ehhez a naphoz.
Február 16. Julianna napja Julianna ókeresztény vértanú volt. Ezen a napon általában esik a hó, és ettől az időjárás enyhülését várják.
Február 19. Zsuzsanna napja Zsuzsannát hamis vád alapján házasságtöréssel vádoltak. Ehhez kapcsolódik a “Zsuzsanna-játék”, mely többszerplős népi játék, és amelyben Zsuzsanna történetét játszák el. A népi hiedelem szerint ha ezen a napon megszólal a pacsirta akkor közel a tavasz.
Február 22. Üszögös Szent Péter napja félreértés alapja az üszögös. Az üszékössége változott üszögössé. Ezen a napon nem végeznek semmilyen munkát, mert a hiedelem szerint szerencsétlen nap, és minden amibe belefognak üszkös lesz.
Február 24. Mátyás napja Mátyás napján nagyon hideg van. Erre utal a következő népi szólás: “Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál.”
Farsang A farsang január 6.-tól (vízkereszt napjától) a húsvét előtti negyedik napig, húshagyókeddig tart. A farsangi szokásokról a korai évszázadokra vonatkozóan nincs elég ismeretünk. A mulatozások fő időszaka a 15-16. századra tehető. Különösen nagy mulatságokat rendeztek Mátyás király udvarában. A farsangi időszakban az emberek maszkokat , álarcokat öltöttek magukra, és különböző dramatikus játékokat is bemutattak. Legkedveltebb figurák voltak a koldus, betyár, menyasszony, katona stb. A farsangot bőséges evés-ivás, játékosság, táncolás jellemezte. Gyakori volt a három napig tartó bálozás. Fontos szerepet játszott a farsangi-bál a párválasztásban. A farsang jellegzetes étele a fánk és a rétes. Úgy tartották, hogy a fánknak mágikus ereje van. A sok étel fogyasztásától a következő év bőségét remélték.
MÁRCIUS – Böjtmás hava
Március 12. Gergely napja Gergely-járás: az iskoláskorú gyermekek országosan ismert, színjátékszerű játéka. A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban. Elsősorban köszöntő, adománygyűjtő célja volt. A diákok ezekből az adományokból teremtették meg a tanulásukhoz szükséges anyagi feltételeket. Ezen a napon vetélkedőket, diákpüspök-választást és felvonulásokat rendeztek. Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. Ismert mondás, miszerint ha ezen a napon esik a hó: “Megrázza még szakállát Gergely.”
Március 18. Sándor napja E naphoz kapcsolódó mondás: “Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!”
Március 19. József napja A gyermek Jézus gondviselőjének, Józsefnek az ünnepe. A három jeles nap közül (Sándor, József, Benedek) szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja. E naphoz fűződik az időjárás – és természetjóslás, sőt a haláljóslás is. Ezen a napon érkeznek a fecskék. Ide kapcsolódik ez a kedves mondás: “Fecskét látok, szeplőt hányok!”
Március 21. Benedek napja A bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe. Benedek napján zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek gyógyító erőt tulajdonítottak.
Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja Jézus fogantatásának ünnepe. E nap alkalmas a fák oltására, szemzésére.
ÁPRILIS – Szent György hava
Április 1. ugratások, csúfolók
Április 5. Vince napja Megcsordul a jégcsap az ereszen. Ha eddig nem, most már biztosan itt a tavasz.
Április 24. Sárkányölő Szent György napja Sárkányölő Szent György ünnepe, aki évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok, lovas katonák, vándorlegények, s utóbb a cserkészek patrónusa. Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja. -állatok kihajtásának első napja -rontásra, varázslásra alkalmas nap, pl. földbe ásott kincsek keresése stb. -rontás elleni védekezés -időjárásjóslás: ha ezen a napon megszólalnak a békák, korai nyarat jósolnak.
Április 25. Márk napja Márk evangélista ünnepe. Búzaszentelő körmenet
Húsvét Nagyböjt: hamvazószerdától húsvétvasárnapig, negyven napon át tart. A VII. századtól vált szokássá, 1091-ben II. Orbán pápa iktatta törvénybe. Virágvasárnap: A húsvéti ünnepkör virágvasárnaptól (Jézus Jeruzsálembe való bevonulásától) fehérvasárnapig tart.: – barkaszentelés, körmenet Nagyhét: A nagyböjt virágvasárnaptól húsvétig terjedő utolsó hete. Jézus szenvedésének, kereszthalálának és feltámadásának ünnepe: keresztjárás, passiójáték, nagyheti takarítás, nagypénteki munkatilalom, feltámadási körmenet Húsvétvasárnap: Jézus feltámadásának ünnepe. A tavaszi napéjegyenlőséget (márc.21.) követő holdtölte utáni első vasárnap. Mozgó ünnep, melynek időpontját a niceai zsinat (325-ben) állapította meg.: ételszentelés bálok, táncmultságok Húsvéthétfő: Húsvét másnapja: locsolkodás, locsolóversek Fehérvasárnap: Húsvét utáni vasárnap: komálás, mátkálás
- MÁJUS -
Május 1. Májusfaállítás
Május 4. Flórián napja A tűzoltók védőszentje
Május 16. Nepomuki Szent János (a gyónási titkot megőrző cseh vértanú ünnepe) A hajósok, hídvámosok, derelyések védőszentje
Május 25. Orbán napja A kádárok, kocsmárosok, szőlőtermesztők védőszentje
Pünkösdi ünnepkör Áldozócsütörtök: Jézus mennybemenetelének ünnepe, a húsvétot követő negyvenedik nap. Pünkösd: A húsvétot követő ötvenedik nap. Pünkösd az egyház születésnapja. Pünkösdi királyválasztás: Valamilyen ügyességi próbával választották. Európa jelentős részén a középkor óta megrendezik a pünkösdi királyválasztást. -pünkösdikirályné-járás -pünkösdölés -időjárás- és termésjóslás Szentháromság napja: Pünkösd utáni vasárnap. Kultusza a barokk korban teljesedett ki. Számos szobrot állítottak tiszteletére, sok helyen pedig a templom búcsúnapja. Úrnapja: Az Oltáriszentség ünnepe, pünkösd utáni második csütörtök, körmenet
- JÚNIUS -
Június 8. Medárd napja Időjárásjósló nap. A közhiedelem szerint, ha ezen a napon esik az eső, akkor negyven napig esni fog.
Június 10. Margit napja Vértanú Szent Margit ünnepe A retek-, és káposzta-, lenvetés ideje
Június 13. Páduai Szent Antal napja A háziállatok patrónusa, az egyház legfőbb “alamizsnás” mestere. Kultuszát a ferencesek terjesztették el. Dologtiltó napnak tartották.
Június 24. Szent Iván napja A nyári napforduló ünnepe, a szertartásos tűzgyújtás egyik jeles napja.
Június 29. Péter-Pál napja Szent Péter és Pál apostolok vértanúhalálának feltételezett napja.
- JÚLIUS -
Július 2. Sarlós Boldogasszony napja A római katolikus egyház emlékezik meg Szűz Máriának Keresztelő Szent János édesanyjánál tett látogatásáról. Viszonylag kései keletkezésű Mária-ünnep, a 14. században vált általánossá. Boldogasszony a várandós anyák, a szegények, a szükségben szenvedők és a halottak oltalmazója. Hazánkban az aratás kezdőnapjaként tartják számon. A nap elnevezése az aratás egykori módjára utal, amikor a nők még sarlóval arattak.
Július 20. Illés napja Évszázados megfigyelések szerint ezen a napon, ill. e nap táján gyakoriak a viharok. E napon munkatilalom volt, mert úgy gondolták, hogy aki ilyenkor a mezőn dolgozik, abba belecsaphat a villám, a termést pedig elveri a jég.
Július 22. Mária Magdolna napja Az evangéliumi történet szerint a bűnös életből megtért Mária Magdolna ünnepe. Dús hajával Krisztus lábát törölgette, ezért a szokás volt a kislányok hajából egy keveset levágni, hogy még hosszabbra nőjön. Időjárásjósló hiedelem kapcsolódik ehhez a naphoz: úgy hitték esnie kell az esőnek, mert Mária Magdolna siratja bűneit.
Július 25. Jakab napja Szent Jakab az apostolok közül elsőként szenvedett vértanúhalált. Ő a búcsújárók, utasemberek, hajósok védőszentje. A néphagyomány szerint Jakab napra kellett learatni a zabot, mert ami kint marad az elvész. A Jakab napi időből jósoltak a várható téli időjárásra. Tápén a Jakab-napi északi szélből hideg telet jósoltak.
Július 26. Anna napja Szűz Mária édesanyjának ünnepe. Szent Anna a gazdasszonyok, bányászok, szabók valamint a járványos betegségben szenvedők, haldoklók egyik pártfogója. Különösen tisztelt védőszentje volt a katolikus asszonyoknak, főként a meddő és terhes és szülő nők fohászkodtak hozzá pártfogásért. Kultusza a középkorban a keddi naphoz kötődött. Több vidéken a meddő asszonyok a keddet megböjtölték. A Szent Annának szentelt kedd sok helyen évszázadok óta asszonyi dologtiltó napnak számított. A hagyomány szerint Anna nap szakad meg a virágos kender töve, ezért ilyenkor kezdték a felszedését.
Aratási szokások és hiedelmek Július az aratás hónapja. A kenyérgabona betakarításának sikerét számos hiedelemmel és szokással igyekeztek biztosítani. A munkát fohászkodással, imádsággal, kalapemeléssel kezdték. Elszórt adatok vannak arra vonatkozóan, hogy milyen jelentőséget tulajdonítottak az első kévének. Ebből a baromfinak adtak egészség- és termékenységvarázsló céllal. Betegségelhárító szerepe is volt. Az aratókat elsőként meglátogató gazdát megkötözték, és csak akkor engedték szabadon, ha borral vagy pénzzel kiváltotta magát. A legtöbb hagyomány azonban az aratás végéhez kapcsolódik. Egy kis darabon talpon hagyták a gabonát, hogy jövőre is biztosítva legyen a jó termés. Az utolsó kévéből készült az aratókoszorú. Általában a földesúrnak készítették, de az utolsó kalászokból egy kis csomót mindenki hazavitt. Az aratókoszorú különféle formájú és nagyságú lehetett: korona, csigaszerű, koszorú alakú. Az aratókoszorút a mestergerendára akasztották, és vetéskor a koszorúból kimorzsolt szemeket a vetőmag közé keverték. A magának arató család nem rendezett ünnepséget. Az aratóbálokat elsősorban az uradalmakban rendezték.
- AUGUSZTUS -
Augusztus 1. Vasas Szent Péter napja Szent Péter ünnepe, annak emlékére, hogy egy angyal kiszabadította Heródes börtönéből, ahol láncra verve őrizték. Péter napja a Muravidéken a szőlőtermelőknek dologtiltó nap, mert úgy vélik, a szemek lehullanának a fürtről.
Augusztus 15. Nagyboldogasszony napja Ezen a napon Mária mennybemenetelét ünnepli az egyház. Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap. A moldvai magyarok e napon mindenféle virágot, gyógynövényt szenteltek, hogy majd ezzel füstöljék a betegeket. A Muravidéken dologtiltó nap, nem szabad sütni, mert a tűz kitör a kemencéből. A Drávaszögben azt tartották, hogy ezen a napon keresztet kell vágni a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen, és sokat teremjen.
Augusztus 20. Szent István napja Államalapító királyunk ünnepe. Mária Terézia 1774-ben országos ünneppé nyilvánította. Első alkalommal 1818-ban rendeztek ünnepélyes körmenetet, Szent István jobbjának a tiszteletére. Augusztus huszadika az új kenyér ünnepe is. A beregi Tiszaháton úgy tartják, hogy István napkor mennek el a gólyák.
Augusztus 24. Bertalan napja Bertalan apostol ünnepe, aki a szűcsök és csizmadiák védőszentje volt. A Bertalan napkor köpült vajnak gyógyító erőt tulajdonítottak.
- SZEPTEMBER -
Szeptember 1. Egyed napja E napon kezdték meg a búza, rozs vetését. A néphit szerint, aki Egyed napján veti el a búzát bő termésre számíthat. Az Egyed napi esőből esős őszt jósoltak, ellenkező esetben pedig száraz időt.
Szeptember 8. Kisasszony napja Szűz Mária születésének napja. A XI. század óta tartják számon. Az egész magyar területen kedvelt búcsúnap. Egyes helyeken ezen a napon kezdték meg a gabona vetését. Kisasszony napjára virradó éjszaka kitették a vetőmagot, hogy az Úristen szentelése fogja meg. Sokfelé ez a nap a cselédek szolgálatba lépésének az ideje is.
Szeptember 12. Mária napja Szűz Mária nevenapja. Az újkorban Bécs felszabadulása után vált a török alóli felszabadulás ünnepévé, kultusza a XVIII. századtól a magyar területen rohamosan terjedt. A kultuszt a passaui Máriahilf (Segítő Boldogasszony) kegykép ihlette. A hagyomány szerint 1683-ban Lipót császár Bécs ostroma alatt e kegykép előtt imádkozott a győzelemért.
Szeptember 15. Hétfájdalmú Szűzanya Mária anyai fájdalmára való emlékezés. Költészetünk egyik legrégebbi emléke az Ómagyar Mária-siralom ennek a kultusznak állít emléket.
Szeptember 19. Szent Mihály napja Szent Mihály arkangyal ünnepe. A hagyomány szerint ő a túlvilágra érkező lélek bírája és kísérője. Ezzel függ össze a hordozható ravatal Szent Mihály lova elnevezés is. Ez a nap a gazdasági év fordulója, ekkor kezdték a kukoricát törni. Szent Mihály napja a pásztorok elszámoltatásának és szegődtetésének időpontja is.
- OKTÓBER -
Október 4. Assisi Szent Ferenc napja 1181-ben született Assisiben. A ferences rend megalapítója, aki az evangéliumi szegénységet hirdette Ha ezen a napon ültettek kotlót, nyírfaágat tettek a fészekbe, hogy a csirkék el ne pusztuljanak. Úgy gondolták, a nyírfaág mindaddig, míg a csirkék ki nem kelnek, megvédi őket az ártó, gonosz hatalmaktól.
Október 15. Teréz napja Szent Teréz a 16. században élt. Ez a nap sokfelé a szüret kezdete. Egerben Teréz-szedés a neve. A Bánságban és Bácskában asszonyi dologtiltó nap volt, amikor nem moshattak és kenyeret nem süthettek.
Október 20. Vendel napja A legenda szerint Szent Vendel a 7. században élt ír királyfi volt, remetéskedett, majd egy birtokoshoz szegődött, annak nyáját ellenőrizni. A jószágtartó gazdák és pásztorok védőszentjükként tisztelték. Ha állatvész ütött ki, azt mondták Vendel viszi az állatokat. E napon nem fogták be a jószágot és vásárra sem hajtották.
Október 21. Orsolya napja A hajdúböszörményi pásztorok úgy tartották, ha ilyenkor szép az idő, akkor az karácsonyig meg is marad. Úgy vélték, amilyen Orsolya-napkor az idő, olyan lesz a tél.
Október 26. Dömötör napja A keleti egyház kedvelt szentje, a 4. Században a nagy keresztényüldözések idején vértanúhalállal halt meg. Az ország keleti felében ő volt a juhászok pártfogója. A Dömötör-napi hideg szelet a kemény tél előjelének tartják.
Október 28. Simon – Júdás napja Hegyalján ilyenkor kezdték a szüretet. A szüreti szokások a szőlőszedés utolsó napjához kapcsolódnak. Közvetlen a szüret után gyakori a szüreti felvonulás, majd az ezt követő bál. A szüret időpontja a 18-19. században valamilyen jeles naphoz kötődött.
- NOVEMBER -
November 1. Mindenszentek napja November 2. Halottak napja A Mindenszentek napja még azoknak az ünnepe, akikről a naptár név szerint nem emlékezik meg. A IX. század óta kötelező ünnep. Városon és falun egyaránt a halottakra emlékezés ünnepe: a sírok rendbehozatala, feldíszítése, gyertyagyújtás a halottak tiszteletére. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért sokfelé szokás volt, hogy számukra is megterítenek: kenyeret, sót, vizet tesznek az asztalra. Halottak napján, sőt hetében mosási tilalom volt érvényben, mert a néphit szerint a hazajáró halott vízben állna. Ezen a napon tiltották a munkát, mert megzavarja a holtak nyugalmát.
November 11. Márton napja Szent Márton 316-ban született Pannóniában. A középkor egyik legnépszerűbb szentje, kultusza hazánkban is virágzott: emlékét helynevek is őrzik. A XIV. századi krónikákban a tisztújítás, jobbágytartozás lerovásának napja. Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben ehessen, ihassanak. Úgy gondolták, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget isznak magukba. Ilyenkor vágták le a tömött libát, mert úgy tartották: “Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik.”
November 19. Erzsébet napja Árpádházi Szent Erzsébet (1207-1231) a katolikus egyház egyik legtiszteltebb női szentje. Időjárásjóslás fűződik ehhez a naphoz: ha e napon havazik, azt mondják Erzsébet megrázta pendelyét.
November 25. Katalin napja Szent Katalin a IV. században élt, hitéért mártírhalált halt. A házasságra vágyó lányok védőszentje, vértanúságának az eszköze a kerék miatt a fuvarosok, kerékgyártók, bognárok, molnárok, fazekasok tisztelték. Napjához férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódtak. A vízbe tett gyümölcság, ha kizöldül karácsonyig, a lány közeli férjhez menetelét jósolja. Az ágat katalinágnak, katalingallynak nevezik.
November 30. András napja Szent András apostol a keleti egyház védőszentje az I. században élt. A hagyomány szerint átlósan ácsolt kereszten halt mártírhalált, ezért hívják az ilyen keresztet andráskeresztnek. András napja a legjelentősebb házasságjósló, varázsló nap. A lányoknak többnyire magányosan, titokban kellett ezeket a praktikákat elvégezniük. Például böjtöltek, a párnájuk alá férfi ruhaneműt rejtettek.
- DECEMBER -
Advent Az egyházi év kezdete, a karácsonyi előkészületek időszaka. Kezdete a Szent András napját (nov. 30.) követő vasárnap előestéje. Eredete az V-VI. századra nyúlik vissza, s az első időszakban háromnapos böjttel volt összekötve.
December 4. Borbála napja Szent Borbála emlékünnepe, aki Kis-Ázsiában élt. Keresztény hitéért halt mártírhalált. A bányászok, tüzérek, védőszentje. A Borbála nap hiedelemszokásai a magyar nyelvterületen csak szórványosan terjedtek el. Például a női munkatilalom, e napon a női látogató nem hoz szerencsét a házhoz.
December 6. Szent Miklós napja Szent Miklós püspök a IV. században élt a kisázsiai Myra városában. A pékek, gabonakereskedők, diákok, eladólányok, révészek, vízimolnárok, polgárvárosok pártfogója. A Mikulás szó a Miklós név szlovák megfelelője, csak a XIX. században került be a köznyelvbe. Az ország egyes területein szokás volt a mikulásjárás, amely eredetileg középkori diákszokás volt. A falvakban a XX. század első évtizedeiben városi hatásra terjedt el az ajándékozás szokása.
December 13. Luca napja Szent Luca a legenda szerint keresztényhitéért halt vértanúhalált, az egyház nem tartja valós történelmi személynek. A szembetegségben, szenvedők, az utcanők és varrónők pártfogója. A név a latin lux, az a fény szóból ered. Ehhez a naphoz kapcsolódó hiedelmek: például a férj- és házasságjóslás, halál- és beteg-jóslás, termésjóslás, időjárásjóslás.
December 21. Tamás napja Hitetlen Tamás néven emlegetett apostol napja. A hagyomány szerint pünkösd után megjelent neki külön Jézus. Innen ered a szólás: Szent Tamás szolgája vagyok, azaz hiszem, ha látom. E naphoz is férjjósló praktikák kapcsolódnak.
Karácsony Krisztus születésének megünnepléséről első adatok a IV. században találkozunk. Niceai János püspök szerint I. Gyula pápa alatt kezdték ünnepelni, majd az ünnep innen terjedt tovább. December 25-e a téli napforduló, az ókori hitvilágban – a Mithras kultuszban – a nap újjászületésének (Dies natalis solis invicti) ünnepe volt. A középkorban a karácsonnyal kezdődött az új esztendő.
December 24. Karácsony vigíliája, Ádám-Éva napja Az adventi időszak utolsó napja. A karácsonyfa-állítást először Elzászban jegyezték fel a XVII. században. A XVIII. századtól már mint protestáns családi szokás terjedt el a német területen. A XIX. századtól a világ számos országában meghonosodott a karácsonyfa-állítás. Hazánkban a XIX. század első felében jelent meg, elsősorban nemesi, majd polgári körökben. Először Brunszvik Teréz martonvásári grófnő állított karácsonyfát. A század második felében a társadalom többi rétegénél is elterjedt. Magyarországon a karácsonyfa elterjedése előtt termőágakat állítottak, ezeket rozmaring-, nyárfa-, bürök-, kökényágakból készítették. Gerendára, vagy a szobasarokba függesztették, olykor a koronájával lefelé. A karácsonyi ajándékozás szokásának ókori előzménye a római újévi ajándék a strena, amelyet Kalendae Januriae (január 1.) alkalmával küldözgettek egymásnak. A német protestantizmus a XVII. századtól családi ünneppé tette a karácsonyt, s ettől kezdve az ajándékozás főleg családi körben jutott jelentőséghez: elsősorban a szülők ajándékozták meg gyermekeiket.
December 25. Karácsony napja A hagyományos magyar paraszti életben a család ünnepe volt. Ez a nap munkatilalommal járt. Csak a legszükségesebb munkákat végezték el. Tilos volt ezen a napon a kölcsönkérés és kölcsönadás, mert kivitték volna a szerencsét.
December 26. Karácsony másodnapja, István napja István az egyház első vértanúja, államalapító királyunk Szent István névadó szentje. A regölés a magyarság egyik legarchaikusabb szokása, fő időpontja is ezen a napon van. A regölés a legények és házasemberek termékenység és párokat összevarázsló házról házra járó köszöntő szokása, a téli napforduló pogánykori emléke.
December 27. János napja Szent János evangélista ünnepe. E naphoz kapcsolódott a borszentelés szokása. A szent bornak is – minden más szentelménynek – mágikus erőt tulajdonítottak. Beteg embert és állatot gyógyítottak vele.
December 28. Aprószentek napja Aprószentek napja a Krisztusért mártírhalált halt betlehemi kisdedek emlékünnepe, azoké, akiket Heródes a gyermek Jézus keresésekor megöletett. Ezen a napon megvesszőzték a gyermekeket a betlehemi kisdedek szenvedésének emlékére. Magyarázata kettős: egyrészt a pogány termékenységvarázslással függ össze, másrészt a bibliai történettel kapcsolatos.
December 31. Szilveszter Szent Szilveszter pápa (314-335) ünnepe. A szilveszteri és újévi a szokások és hiedelmek célja az, hogy biztosítsa a következő esztendőre az állatállomány szaporaságát és a termés bőségét, valamint az emberek egészségét, szerencséjét.
Gyűjtötte: Nyerges Zoltánné
Share on FacebookFotók:
Share on Facebook2005. augusztus 20.-án adták át a felnémeti új ravatalozót. Bövebben…
Share on FacebookMikszáth Kálmán halálának 100. évfordulója alkalmából.
Mese és valóság Mikszáth regényében
Mikszáth Kálmán 1900-ban írt nagy sikerű regényét, a Különös házasságot századunkban sokan felhasználták egyházellenes propagandára és támadásokra, érdemes hát utánakutatni, mennyi a valóságalapja ennek a különös házassági és pereskedési történetnek. Maga az író azt állítja műve elején, hogy ennek minden sora igaz: „Egy még nem is nagyon megsárgult krónika után írom ezeket a dolgokat, úgy amint következnek. Annyira biztosak és hívek az események egyes főadatai, hogy a neveket se tartom szükségesnek megváltoztatni, és semmi cirádát, semmi írói arabeszket nem teszek hozzá. Az, aki a naplójában följegyezte e történetkét, sohase szokott hazudni másoknak se. Hát még saját magának minek hazudott volna? Igaz hát minden sora. Miért rontsam el én nem igazra? Mikszáth a cselekmény kezdetét 1815 tájára teszi, és elmondja, mi áll abban a bizonyos krónikában vagy naplóban. Gróf Buttler János sárospataki jogászdiák (akinek már van kiszemelt menyasszonya), tanulótársával, Bernáth Zsigmonddal együtt húsvéti vakációra utazik. Onnan visszatérőben báró Dőry István olaszröszkei szolgabíró, egykori katonatiszt, a gazdag családból származó Buttlert fondorlatos módon és akarata ellenére összeházasítja leányával, Mariskával, miután azt a helybeli plébános elcsábította. Buttler nem tudott elmenekülni a hajdúkkal őrzött, bezárt kastélyból, sőt az ottani erőszakos esküvője után, amikor este a távoli menyasszonyának szóló levélírás közben elaludt, karosszékében egy felvonószerkezet segítségével fölemelték az emeletre a Mariska szobájába. Előzőleg a vele lévő diáktársa, Bernáth Zsiga sem tudott segítségére lenni a szabadulásban, mert ő is le volt fogva. A regény szerint a fiatal gróf csak másnap tudott a kastélyból megszökni. Buttler gyámatyja, Fáy István rögtön megindította az egri érseki szentszék előtt a pert, hogy érvénytelenítsék a nyilvánvalóan erőszakkal kikényszerített házasságot. Hosszú éveken át folyik a per, de Buttler az egyházi hatalmasságokkal szemben nem tudja kivívni az igazát. Nem tudja elérni, hogy ettől a házasságtól szabadulva, szíve választottjával köthessen törvényes házasságot. Az író a Pesti Napló 1904. november 8-ai számában úgy nyilatkozott, hogy adatait legnagyobbrészt a regényben Buttler diáktársaként szereplő Bernáth Zsigmond fiától, Bernáth Dezső volt országgyűlési képviselőtől kapta. Ő (Mikszáth) csak íróilag alakította a történetet, „a fődolgok azonban – jegyezte meg – mind a valósághoz híven vannak leírva. A legfontosabb, az esküvői jelenet valóságos fotográfia. Bizonyította Bernáth Zsiga, aki ott volt. Csakhogy Bernáth Zsigmondról tudnunk kell, hogy ő 1790-től 1882-ig élt, ha – mondjuk – 1880 táján, kilencvenéves korában mesélte a fiának ezt a történetet, elképzelhető, hogy az öregkori gyengeség folytán jócskán eltért a valóság tényeitől, anélkül, hogy hazudni akart volna. Lehet, hogy a fia, Bernáth Dezső (1841–1907) újabb húsz év múlva adta tovább a történetet Mikszáthnak, miközben már sok minden elmosódott az ő emlékezetében is. Még 1901-ben megszólalt ebben az ügyben a nyilvánosság előtt Mikszáth fő forrása, az imént említett Bernáth Dezső, de ő nem egy „megsárgult krónikára vagy „naplóra hivatkozott a Vasárnapi Újság 1901-i évfolyamában, hanem arra, hogy ezt a történetet a szereplőktől hallotta s egy csomó régi levélben olvasta. Szerinte az esemény 1810-ben, a Sárospataktól délnyugatra fekvő Bodrogolasziban játszódott le, amikor gróf Buttler János Bernáth Zsigmonddal (az ő apjával) átutazóban volt a Hegyalján. Ebben a faluban az ott lakó gróf Dőry parancsára a hajdúi erőszakkal beterelték őket a kastélyába, Bernáthot aztán eleresztették, de Buttlert ottfogták, s az öreg gróf vadászfegyvert szegezve neki, kikényszerítette, hogy a leányával azonnal megesküdjön. Buttler a kiszabadulása után – írja Bernáth Dezső – harminchat évig pereskedett az egyházi hatóságok előtt, de házasságát nem bontották fel. (Vasárnapi Újság, 1901. I. k. 81–82., 101–102. és 114–115. o.) Mikszáth jóhiszeműen hitelt adott ennek a múlt század végén hallott anekdotikus történetnek; ez lett nagyon érdekes és izgalmas regényének az alapja. Ma már tudjuk: Bernáth Dezső adatai jórészt hamisak voltak, és csak mendemonda az, hogy Buttlert erőszakkal kényszerítették a házasságra. 1931-ben jelent meg erről Pécsett dr. Döry Ferenc Gróf Buttler János házassága című, történetírói alapossággal megírt és dokumentált könyve, amelyet azonban kevesen ismernek. Döry Ferenc tüzetesen tanulmányozta gróf Buttler János váló- és köteléki pereinek az egri érseki levéltárban őrzött, nagy terjedelmű iratanyagát, valamint gróf Buttler Jánosné fennmaradt levelezését és iratait. Könyvében Buttlernek az egész alakos képét és a gróf feleségének az arcképét is közölte. (Újabban 1980 táján Sugár István egri helytörténész foglalkozott Buttler házassági pereinek történetével egy előadásában.) Nézzük tehát a történelmi tényeket! Gróf Buttler János 1773. február 25-én született. Ő a regényben is pontosan ezen a néven szerepel. Felesége, gróf Döry Katalin (aki Mikszáthnál báró Dőry Mária lett; nála nem rövid, hanem hosszú ő-vel!) fél évvel volt fiatalabb nála. A feleség édesapja a valóságban gróf Döry Gábor volt (Mikszáthnál báró Dőry István néven). Buttler csak a regényben tanult jogot Sárospatakon, a valóságban nem, sőt saját bevallása szerint a második grammatista osztálynál többet nem is végzett. Bernáth Zsigmond, akinek a regényben is ugyanez a neve, a valóságban 1790 októberében született; eszerint Buttlernél tizenhét és fél esztendővel fiatalabb volt, a grófnak tehát nem lehetett iskolatársa. De az elképzelhető, hogy felnőtt korában magától Buttlertől hallotta, mire alapította Buttler gróf az egri érseki szentszék előtt a házassága felbontására irányuló keresetét. Kezdjük most a „különös házasság valódi történetét Buttler tizennyolc éves korától! A fiatal gróf 1790-ben a Borsod megyei Sályban, báró Eötvös Ignác házánál ismerkedett meg gróf Döry Gábor legidősebb leányával, Katalinnal. Beleszeretett a szép fiatal lányba. Az 1792. évi farsangon, amikor Eötvösék a telet a leánnyal Egerben töltötték, a fiatalember csaknem mindennapos vendégük volt, és kijelentette, hogy Katalint feleségül akarja venni. A farsang utolsó vasárnapján Kassán a Döry szülőktől meg is kérte a lányuk kezét. Az 1792. évi koronázó országgyűlés alkalmával Döryék is, János gróf is leutaztak Pestre. 1792. május 31-én itt történt meg az eljegyzés, amely a grófi családok szokása szerint írásbeli szerződés megkötésével is járt. Ezt a szerződést utóbb a teljes szövegével Heves vármegye jegyzőkönyvébe is bevezették, s a Heves Megyei Levéltárban magam is olvashattam. A szerződésben a vőlegény többek között így nyilatkozik: „… én alább írt Erdőteleki gróf Buttler János, Isten Ő szent Felsége vezérlése mellett szabad akaratombul és egyenes szívbéli indulatomtul viseltetvén, s eljegyezvén magamnak… örökös hitves társamnak… méltóságos gróf Döry Katalin kisasszonyt… A tizenkilenc éves Buttler az akkori törvények szerint még kiskorúnak számított. Miután apja az eljegyzés utáni hónapban meghalt, ő óriási vagyont örökölt: a Heves megyei erdőteleki kastélyon kívül nagy házat Egerben és hatalmas földbirtokokat az ország több részében Ung vármegyétől Torontál vármegyéig. Buttler gróf 1792. augusztus 6-án Girincsre érkezett (az egykori Zemplén vármegye legdélibb falujába), a Döryek családi kastélyába. Menyasszonyával és annak szüleivel elhatározták, hogy az esküvőt ott hamarosan megtartják. A fiatal Buttler gróf ezzel annyira sietett, hogy a három egymás utáni vasárnapon való templomi kihirdetésüket sem akarta megvárni, hanem kéréssel fordult gróf Eszterházy Károly egri püspökhöz, hogy adjon felmentést ez alól. Ámde a püspök, aki ismerte a fiatal gróf könnyelmű természetét, ezt nem akarta megadni, sőt Buttlernek – apja, anyja már nem lévén – birtokai gondnoka, Fáy Bertalan Heves vármegyei másodalispán is azt tanácsolta, hogy várjon még a házassággal. A fiatal gróf négy nappal az esküvő előtt igen önérzetesen válaszolt levelében Fáy Bertalannak (akit Mikszáth a regényben Fáy István néven szerepeltet): „… oly eltökéllett szándékom gróf Döry Katalint elvenni, hogy attul se tanács, se erő, sem adomány, se gazdagság, se szépség el nem vonhat. Consiliarius uram, ez nem hirtelen dolog, majdnem esztendeje, hogy fontolom, s lelkem üdvösségére convenientiámra találom; ha tehát szegény atyám el nem tudott tüle húzni, sőt halálos óráján helybe látszatott hagyni, nincs az az ember, aki ezt meggátolhassa. A püspöknek is mint Heves vármegye főispánjának ezt írta Buttler Girincsről: „… innen addig egy lépést se távozok, míg egy vagy más módon az anyaszentegyház törvénye szerint jegyesemmel össze nem fogok szövetkeztetni. Ilyen előzmények után ment végbe a Döry családtól valószínűleg nem késleltetett esküvőjük Girincsen, 1792. augusztus 20-án, nem a Döry-kastélyban, hanem a plébániatemplomban, a Szent István-napi nagymise után, az egész falu népének jelenlétében. (Itt jegyzem meg, hogy Mikszáth a regényben Girincs helyett a nem létező Olaszröszke falut teszi meg az esküvő helyének.) Egy ideig zavartalan boldogságban élt a fiatal házaspár Buttler gróf erdőteleki kastélyában. Már gyermeket is vártak, de ez az esküvő utáni évben Girincsen halva született. E bánatuk mellett egyre inkább feldúlta a család békéjét a kölcsönös féltékenység. „Okot erre először – Döry Ferenc családtörténeti kutatásai szerint – a férj szolgáltatott, aki laza erkölcsi felfogásával a maga személyére nézve nem sokat törődött a házastársi hűséggel, s szemet vetett a grófné Nagy Zsuzsánna nevű komornájára. A grófné ezt csakhamar észrevéve, felindulásában [a komornát] felpofozta, de ezzel egyúttal ellenségévé is tette a leányt, aki csak az alkalmat leste, hogy magát úrnőjén megbosszulja. (Döry Ferenc i. m. 20. l.) Amikor azután a grófné – egy komoly betegsége miatt – gyógyfürdőre ment, majd további üdülés végett egy ideig még a felvidéki Eperjesen lakó nagynénjénél maradt, onnan hazatértekor a férje ellenségesen fogadta, mert a rosszindulatú besúgók közben az asszony hűtlenségének híreivel győzködték Buttlert. A grófné, akit férje az állítólagos hűtlensége miatt lelövéssel is fenyegetett, felhasználva férjének Pestre utazását, Erdőtelekről a legszükségesebb holmijaival Egerbe távozott. Később ki akart békülni a férjével, de az nem akarta visszafogadni, s eltartásáról sem akart gondoskodni. Az asszony hazament a szüleihez Girincsre, s beadta férje ellen az egri püspöki szentszéknél a keresetlevelet, azt kérve: kötelezze az egyházi bíróság Buttlert a tisztességes házasság visszaállítására, házaséletük békéjének a megbontóit pedig távolítsák el férje közeléből. A szentszék kötelezte a grófot, hogy feleségével a házassági életközösséget állítsa helyre, s addig is fizessen neki tartásdíjat. Buttler csak évek múlva hajlott a kibékülésre, s akkor két és fél évig ismét együtt éltek. A gróf azonban továbbra is a léha erkölcsű férj maradt, nem becsülte meg, sőt gyűlölte a feleségét, és állandóan zsarnokoskodott fölötte. Alá akart íratni vele egy maga fogalmazta szöveget, amelyben többek között ez állt: „… egészben férjemnek akaratjához fogom magam alkalmaztatni; megösmérem, hogy férjem soha egy rossz szóval sem illetett. A grófné nem alázkodott meg, hanem perindítás végett ügyükkel a csanádi püspöki szentszékhez fordult. Férje is hozzájárult, hogy ez a fórum mint választott bíróság döntsön közöttük. (Buttler akkori lakóhelye Torontál vármegyében, a párdányi birtokán volt.) 1803 decemberében volt a tárgyalás. Az ítélet őket ágy- és asztaltól elválasztotta, és Buttlert a felesége részére méltányos tartásdíj fizetésére kötelezte. Most már végleges lett a házasfelek elválása, de a házasság felbontását egyik részről sem kérték. A gróf csak utóbb gondolt erre, amikor 1809 áprilisában arról írt levelében az anyósának: az a körülmény, hogy felesége nem képes élő gyermeket a világra hozni, ok lehetne a házasság felbontására. De további lépéseket akkor még nem tett ennek érdekében. (Ha megromlott egy házasság, az egyház megengedhette a házasfelek különélését, de a szabályosan megkötött házasságot nem bonthatta fel, s újabb házassághoz nem járulhatott hozzá. A polgári házasság intézményét csak évtizedekkel később, 1894-ben – Mikszáth képviselősége idején – vezette be a magyar országgyűlés.) 1817-ben a tartásdíj mértéke és fizetése ügyében újult ki a gróf és felesége közt a pereskedés. A későbbi években aztán Buttlert egyre jobban bántotta az a gondolat, hogy nincsenek gyermekei, nem lesz fiú örököse, s ezért is szabadulni akart szerencsétlen házassága bilincseitől. A házassági kötelék megtámadása azonban hosszú különélésük ellenére is kevés sikerrel kecsegtetett, mert Buttler addigi több évtizedes pereskedésük folyamán sohasem vonta kétségbe házasságának érvényes voltát. Ravasz ügyvédje most azt tanácsolta, hogy akár tanúk megvesztegetésével is a házasság erőszakos létrejöttét kellene valahogy bebizonyítaniuk. Sok-sok tanúra való hivatkozással nyújtotta be Buttler gróf keresetlevelét Sávoly Sámuel ügyvéd az egri érseki szentszékhez 1827 áprilisában, a házassági kötelék megsemmisítését kérve. Az, hogy Buttler az állítólag rákényszerített házasságot mindjárt az esküvő után meg nem támadta, most, harmincöt évvel később a legkevésbé sem mutatott kényszerítésre. Ennek ellenére az egyházi bíróság 1827-től kezdve éveken át mind a két házasfelet és nagyszámú tanúikat is lelkiismeretesen meghallgatta. Ennek a köteléki pernek a teljes jegyzőkönyve az Egri Főegyházmegyei Levéltárban 575 nagy ívoldalra terjed. A már meghalt öreg Döry grófot mindenki hirtelen haragú embernek ismerte, de most a tanúként meghallgatott egykori cselédeinek és jobbágyainak egy része is úgy vallott, hogy ő indulatossága mellett is inkább jó ember volt. Láczay János, aki az öreg grófnak az esküvő idején volt szakácsa, elmondta, nem látott-hallott olyasmit, hogy Buttlert akarata ellenére kényszerítették volna „contess Katicát feleségül venni, sőt emlékezett rá, hogy Buttler, amikor az esküvő előtt kétszer-háromszor Girincsen járt, kézen fogva sétált a kastély kertjében a grófkisasszonnyal. Láczay szerint a fiatal grófot senki sem korlátozta szabadságában. Az egri érseki szentszék 1831. június 30-án hirdetett ítéletet. Vizsgálatának tárgya egyedül az volt, hogy Buttler valóban kényszer hatása alatt kötötte-e meg a házasságot. A szentszék arra a megállapodásra jutott, hogy a gróf tanúinak szavahihetősége nagyon kétséges. Buttler részéről a tanúk egy részét ajándékokkal meg is vesztegették, s így a vallomásuk értéktelen. Volt olyan tanú, aki a halálos ágyán beismerte, hogy hamisan vallott. A két házasfél tanúit meghallgatva és az alperes bizonyítékait megvizsgálva azt állapította meg a szentszék, hogy Buttler a grófkisasszonyt az eljegyzés előtt is többször meglátogatta, báró Eötvös Ignác útján feleségül kérte, s ami mély szerelemre vall, apja akaratával szembeszállva el is jegyezte; visszalépésének szándékát sohasem nyilvánította, sőt Erdőtelekről szerelmes hangú levélben közölte jegyesével, hogy bécsi útjáról visszatérve fölkeresi. Az ítélet szerint nem igaz, hogy Buttler az esküvőig a girincsi kastélyban le lett volna tartóztatva, és fenyegetéssel kényszerítették volna a házasság megkötésére. Mivel a kapu nyitva volt, akár meg is szökhetett volna. Bizonyítottnak látta a szentszék, hogy Buttler kényszerítés nélkül ment a templomi esküvőjükre. Buttler gróf az esküvő után sem tiltakozott az állítólagos erőszak ellen. Házasságuk első éveiben is boldogan és megelégedetten éltek együtt. Mindezek alapján a szentszék házasságukat, amelyet a felek önként és szabadon kötöttek meg, már a kezdetétől fogva érvényesnek és törvényesnek jelentette ki. A pereskedés fellebbezés folytán az esztergomi prímási szentszéknél folytatódott, amely az elsőfokú bíróság ítéletét teljesen jóváhagyta. Buttler most már Rómába, az apostoli székhez fellebbezett, de a prímási szentszék jobbnak látta az ügyet nem terjeszteni oda, annyira kétségtelennek ítélte a házasság érvényességét. Az állítólagos kényszerítést világosan cáfolja Buttlernek az a levele is, amelyet 1792. augusztus 26-án, tehát az esküvőjük után hat nappal küldött Erdőtelekről nővérének, Laczkovicsnénak, örömmel tudatva vele az esküvő megtörténtét: „Hozzád való szeretetem – írta neki – késztet engem arra, hogy tudósítsalak házasságlépésemnek megtevéséről, melyet is ez folyó holnapnak 20-ik napján tettem Gróf Döry Katalinnal, ki is magát szíves barátságodba ajánlja. (E levelet megőrizte az Országos Levéltár.) Buttler gróf holta napjáig sem békült meg a feleségével, de kénytelen-kelletlen fizette neki az évi ötezer pengő forint tartásdíjat. Maga áttért a református hitre, és nagy vagyonából jelentős alapítványt tett a honvédtisztképző Ludovika Akadémia részére. Buttler 1845-ben halt meg. A grófné 1852-ben fejezte be zaklatott életét. Házasságuk valódi története lényegesen eltér attól, ahogy erről Bernáth Dezső nyilatkozott a Vasárnapi Újságban, s ahogy ezt Mikszáth Kálmán megírta Különös házasság című, csodálatos nyelvi gazdagságú regényében. Mikszáth egy igen rokonszenves tragikus hőst formált Buttler gróf alakjából, aki pedig nagy részben saját hibáinak lett az áldozata. Döry Ferenc az említett könyvének befejező részében így jellemzi Buttlert: „… egyedül saját szenvedélyei vezették, s mint olyan, kinek a körülmények egyébként megadták a lehetőséget, hogy életét saját kedvtelése szerint élhesse le, a házasélet tekintetében sem akart erkölcsi korlátokat és maga felett tekintélyt elismerni. Házasságának szomorú alakulásáért nem lehet ugyan egyedül őt okolni; része volt benne feleségének is, kinek szintén megvoltak a maga hibái és gyarlóságai, habár bizonyára távolról sem abban a mértékben, ahogy őt férje megvádolta… Az a Buttler János gróf, aki a Ludovika-akadémia részére tett nagy alapítványával a közjó iránti szeretettől hevülő, áldozatkész, nemes lelkű hazafi képében vonult be a magyar történelem lapjaira, házassági pereinek megvilágításában mint nagyon alacsony jellem áll előttünk, kit vagyonának közcélokra való osztogatásában is jórészt a felesége és a rokonai iránt táplált gyűlölet inspirált. (Döry Ferenc i. m. 120. l.) Mikszáth Kálmánnak megtetszett a Bernáth Dezsőtől hallott anekdotaszerű történet, amelyet lényegében el is hitt, és a költői szabadsággal élve írta meg regényét. Mivel ennek a főbb szereplői valóban élt és a maguk korában közismert személyek voltak, művét történelmi regénynek mondhatjuk. Elmarasztalás szerintem annyiban érheti ezt a művet, amennyiben Buttlert – a valóságtól messzire elrugaszkodva – az igazáért rokonszenvesen küzdő hősként ábrázolja, az ellenfeleit viszont nemegyszer jellemtelennek tünteti fel. A Különös házasság mint regény kitűnő, de mint történelmi regény – a valóságos tények ellenőrizetlen kezelése miatt – nagyon vitatható értékű. Különösen A kedves Pyrker érsek című regényfejezetet érzem igaztalannak. Ebben többek között arról van szó, hogy Buttlert úgy 1826 táján „… a dalmát prímásnak, Pyrker Lászlónak egy bizalmas embere kereste föl, azzal az ígérettel, hogy ha ő (Pyrker) találna lenni egri érsek, pörét újból előveszi, és hamarosan megsemmisíti a házasságot. A gróf mindjárt átlátta, saját érdekében el kell érnie, hogy Rómában Pyrkert nevezzék ki a meghalt előző egri érsek, báró Fischer István utódjának. Buttler a regény szerint „elutazott Rómába a pápai udvarhoz hallatlan pompával, s egy társzekéren vasládákban sok aranyat is vitt az ottani papok megvesztegetésére. Az ő kenőembere „… járta sorba a Vatikánban befolyással bíró papokat, s úgy meg bírta őket nyergelni, hogy mire Buttlerék [Rómából] hazaértek, már a Pyrker kinevezése is útban volt. A rákövetkező tavasszal Pyrker érsek be is vonult az egri rezidenciába – olvassuk tovább a regényben –, s akkor maga Buttler rendezte a fogadtatását. A palotában azután Pyrker elérzékenyülve borult a gróf nyakába, mondván: „Ezerszer köszönöm, édes fiam, amit értem tettél. Most már rajtam a sor. Mi történt azután a regény szerint? Idézem a regényből: „Buttler kezdte sürgetni a pör revízióját egy idő múltán, Pyrker mindent ígért, de csak halogatta. Buttler nyugtalankodott, Pyrker mentegetőzött. Mindig volt vagy ezer oka, most nem lehetett, az jött, ez jött közbe. Évekig tartott ez a búvósdi, végre elvesztette Buttler a türelmét, és egyenesen szeme közé vágta, hogy adós fizess, a megsemmisítés ki volt alkudva. Mármint a Dőry kisasszonnyal való házasságkötésének a megsemmisítése. „De hiszen ön nekem mást ígért, érsek úr – szólt a gróf haragosan. Erre Pyrker a regény szerint így válaszolt: „Bocsásson meg, kedves gróf, de nem voltam kellőleg informálva. S a regénybeli fejezet ezzel a válasszal végződik: „Ah, értem, – szólt a gróf gúnyosan, – én is úgy jártam. Én sem voltam kellőleg informálva az ön jelleme felől. Ennek A kedves Pyrker érsek című fejezetnek semmi valóságos alapja nincs. Buttler sohasem járt Rómában, Pyrker pedig, akinek hazánk a nagyszerű egri székesegyház megvalósulását és az első magyar nyelvű tanítóképző intézet megalapítását köszönheti, nem volt jellemtelen ember. Egri érsekké való kinevezése nem a pápától, hanem elsősorban I. Ferenc királytól és császártól függött, s a pápa csak megerősítette ezt a kinevezést. Pyrker János László – mint addigi velencei patriarcha, püspök – egyáltalán nem volt karrierista; feletteseinek kívánságára vállalta, hogy egri érsek legyen. Ha egy író pontos névvel megjelöli regényének valóban élt és eléggé közismert szereplőit (gróf Buttler Jánost, Pyrker érseket), akkor szerintem nem teheti meg, hogy őket nem a valódi személyiségüknek megfelelően ábrázolja. Gróf Buttler Jánosból nem formálhat pozitív hőst, és a szintén nevén nevezett Pyrkerből sem negatív figurát. Csak sajnálhatjuk, hogy Mikszáth ellenőrzés nélkül használta fel a két Bernáthnak rájuk – Buttlerre és Pyrker érsekre – vonatkozó, elfogult elbeszéléseit, s így ez az érdekes cselekményű regény a történelmi hiteleség szempontjából adósunk maradt. A protestáns Mikszáth Kálmán mint politikus és író annak a nézetének adott hangot művében, hogy a rossz házasságok felbontását – főképp ha törvényellenesen köttettek – az egyháznak nem volna szabad megakadályoznia. Regénye annyiban jár rossz nyomon, hogy Buttler grófnak a szabályosan megkötött szerelmi házasságát igyekszik eleve törvényellenesen és erőszakosan létrejöttnek feltüntetni, s ezzel kapcsolatban a katolikus egyház ténykedéséről is negatív képet rajzol. Döry Ferencnek alighanem igaza van, amikor említett könyvében Mikszáthnak a katolikus egyházzal és Pyrker érsekkel szemben való elfogultságát erősen bírálja, mondván: „… kirí a regényből az igaztalan célzatosság, úgy állítani be a kath. Egyházat, mint amely saját presztízsének megvédése végett minden igazság és isteni törvény ellenére sem bontotta fel a világosan érvénytelen házasságot. (Döry Ferenc i. m. 122. l.) Arról persze Mikszáth nem tehet, hogy ezt a regényét – különösen 1945 után – sokan egyházellenes propagandára is felhasználták. Ilyen tendenciájú volt a Különös házasság első nagy sikerű filmre vitele is a Rákosi-korszakban, 1951-ben.
Forrás: http://www.magyarszemle.hu/szamok/1999/4/grof_buttler
Az anyagot gyűjtötte: Nyerges Zoltánné.
Share on FacebookAz Eger-patakon átkelve jobb oldalon található a Buttler-ház, és a ház története – hasonlóan a Mikszáth-i történethez (Különös házasság) – nagyon regényes.
A XVIII. században, barokk stílusban épült ház nevét a Mikszáth Kálmán Különös házasság című regénye által híressé vált Buttler János egri városparancsnokról, egykori tulajdonosáról kapta.
Buttler János egy 14 gyermekes családban 13. gyermekként jött a világra 1773-ban. 19 éves korában korengedménnyel kötött szabályszerű házasságot gróf Dőry Katalinnal. 1795-ben a kassai szentszék mindkettőjük hibájából kimondva ágytól-asztaltól elválasztotta őket, ami nem volt egyenlő a válás kimondásával. Ezt Buttler 58 éves korában kérelmezte, hogy a tartásdíjtól és gyermektelen feleségétől szabaduljon. Ez a vágya sikertelen maradt. 1845-ben halt meg.
A barokk épület egy ideig a város laktanyája volt, majd siketnéma intézetként, internátusként működött. 1949 és 1957 között az egri múzeum otthona volt. Mielőtt húsz évvel ezelőtt bezárták volna, turistaszállóként működött.
Jelnlegi tulajdonosa a helyi önkormányzattal közösen szeretné felújítani a műemléképületet és környékét 2009-2011 között uniós pályázati forrás igénybevételével. A tulajdonos a barokk belvároshoz illő, “élő” és vendégfogadó műemlékké szeretné alakítani az ingatlant.
Forrás: http://www.utisugo.hu/ismertetok/latnivalok/hotel-apartman-info-44689 http://www.heol.hu/heves/gazdasag/vegre-ujjaszuletett-a-buttler-haz-292805
Az anyagot gyűjtötte: Nyerges Zoltánné
Share on Facebook
Legutóbbi hozzászólások