„Szép panoráma nyílt a városra és a patak mentén észak felé nyúló jegenyés völgyre. A völgy vége egy szép fás falu: Felnémet. Nagy falu. Azon túl már erdős hegyek torlaszolják el a széles völgyet mindenfelé.” E sorokat az Egri csillagokban olvashatjuk Felnémetről. Idén ötven éve ez a nagy, fás falu Eger része.
„Az egyesítés nem csak Eger város érdeke, mert ahol az egyesítésből eredő előny a városnak kedvez, ott Felnémet előnye is képviselve van: több a lehetőség a nagyobb beruházások megvalósítására” – áll a Felnémet Község Tanácsának 1960. január 14-i üléséről készült jegyzőkönyvben. A város által előterjesztett egyesítési javaslatot a község tisztviselői egyhangúan elfogadták. A döntés 1961 januárjában vált érvényessé. A visszaemlékezések alapján akkoriban senkiben sem merült fel, hogy ez a lépés a falunak hátrányára válna. Az egyesítéskor alapszintű beruházások történtek, ilyen volt az autóbusz-hálózat kibővítése vagy a Szent Rozália-híd megépítése. De aztán az első komolyabb fejlesztésekkel kapcsolatos tervre 1998-ig, jó negyven évet várni kellett. A kivitelezést ez sem érte meg, de ez alapján készült el Felnémet beruházási pályázata.
Erre 2004-ben a Regionális Fejlesztés Operatív Programnak köszönhetően Egernek sikerült pénzt nyernie. Farkas Jánostól megtudtuk, hogy ez a program 2008-ig 1,5 milliárd forinttal nagyban hozzájárult a „falu” megszépüléséhez. A jövőre nézve is vannak tervek, a jelenben pedig egy értékeit és múltját őrző közösség összekovácsolásán fáradoznak.
– Az igazi fejlődés valójában csak az utóbbi tíz évben kezdődött meg – mondta dr. Lőkös István, a Felnémeten nevelkedett nyugalmazott irodalomtörténész, aki ugyan már a felsővárosi lakótelepen lakik, mégis, ha csak teheti, mindennap bejárja autójával a falut. – Úgy gondolom, hogy Egernek leginkább azért volt érdeke az egyesítés, mert a város nem rendelkezett jelentős iparral, de a Felnémetet körbevevő bányák, gyárak és műhelyek megszerzésével iparvárosi rangot és így több támogatást is kaphatott. Ám a hozzá csatolt faluban komoly beruházás évtizedekig nem történt. Érdeklődésünkre elmondta, úgy látja, a városrész igen sokat meg tudott tartani kulturális függetlenségéből és falusias jellegéből, de már érezhető rajta a városiasodás. Sajnálja, hogy sok tipikusan felnémeti épület már eltűnt a hosszú évek alatt, és sem az egykori településszerkezetét, sem pedig jellemző gazdálkodási formáját nem tudta hiánytalanul megőrizni, de örül a modernizációnak, és főleg az elmúlt évek változásainak.
Visszaemlékezései és tapasztalatai alapján úgy látja: Felnémet mindig is befogadó közösség volt, aki egyszer odakerült, csakhamar úgy érezhette, mintha világéletében tősgyökeres felnémeti lett volna.
A település(rész) is idén ünnepli 750 éves fennállását
Farkas János önmagát a „legidősebb felnémeti civilkedőnek” nevezte. Elmondta, hogy a Felnémeti Civil Összefogás Csoport tagjai 1999-ben kezdtek lakhelyük élhetőbbé tételén munkálkodni. Építettek két bitumenes sportpályát, pihenőparkot és hat sziklakertet. Megalakították a Felnémeti Nyugdíjasklubot és Egyesületet, amely ma már Derűs Alkony Nyugdíjasklub Egyesületként működik a Civil Házban. A képen Farkas bácsi Felnémet címerének rajzát tartja a kezében. Annak az oklevélnek a pecsétje látható rajta, amelyet IV. Béla adott ki 1261-ben – azaz pontosan 750 éve –, hogy megerősítse az egri püspökségnek adományozott 78 faluról szóló szerződését. Ez a legkorábbi írásos emlék Felnémetről.
Forrás: heol.hu
Örömmel olvastam a cikket, de valóban volt néhány elírás… A díszközgyűlési jegyzőkönyv első másolata a könyvtárban található, és itt van az az eredeti adásvételi szerződés 1837-ből, melyen a község pecsétje is található. Ennek a pecsétnek a kinagyított változatát készítettem én el egy kiállításra, és ez “híresült” el Felnémet ” címerének”, valójában Felnémet község hivatalos pecsétje. Még egy eredeti levél található a könyvtárban: Cvek József kasznár 1832-ben íródott levele a főszolgabíróhoz. Ezeket a – számunkra nagyon értékes dokumentumokat – még a legendás Németh András igazgató úr (a felnémeti általános iskola tanára és később igazgatója) – adta át nekem megőrzésre mikor a felnémeti könyvtárba kerültem. Ma is ereklyeként őrzöm, és igyekszem kutatni, gyűjteni, feltárni és továbbadni a Felnémet múltját bemutató dokumentumokat.
Néhány észrevétel (ami talán senkinek nem tűnt föl).
- Részlet az írásból: “Az egyesítéskor alapszintű beruházások történtek, ilyen volt az autóbusz-hálózat kibővítése vagy a Szent Rozália-híd megépítése.”
Tudni kell, hogy a Szent Rozália-híd 2008-ban épült, megáldása 2008. 09. 07-én volt!
-Másik részlet az írásból: “A képen Farkas bácsi Felnémet címerének rajzát tartja a kezében. Annak az oklevélnek a pecsétje látható rajta, amelyet IV. Béla adott ki 1261-ben – azaz pontosan 750 éve –, hogy megerősítse az egri püspökségnek adományozott 78 faluról szóló szerződését. Ez a legkorábbi írásos emlék Felnémetről.”
A képen Felnémet XVIII. századi községi pecsétje látható : ekevas és szőlőtőke között kalászcsomó, felettük hold, nap, csillag. Körirata: Sigillum Felnemeth ex 1785. Tehát ennek semmi köze IV. Béla oklevelének pecsétjéhez! A Farkas bácsi kezében látható (jobb oldali) irat pedig a felnémeti községi képviselő-testület 1896-beli díszközgyűlési jegyzőkönyvének első oldala másolatban!