Az egykori egri Finomszerelvénygyár (Berva Rt.) dolgozóinak épült, 1954-ben. A recski munkatábor foglyai építették kényszermunka keretében. Felnémet városrész északkeleti részén található. Felnémet Egerhez való csatolásáig ezen városrészhez tartozott, ekkor még hivatalos neve is Felnémeti lakótelep volt. Itt helyezkedik el Felnémet jelenleg egyetlen ovódája a Berva völgyi Ovóda is. http://hu.wikipedia.org/wiki/Eger
Share on Facebook“Azért megvagyunk…” portréfilm Nagy Ernőről (Líceum tv)
Share on FacebookAz idősek világnapjához kötődően, a Felnémeti Derűs Alkony Nyugdíjas Egyesület tagjai meglepetéssel kedveskedtek a szépkorú lakóknak, amikor felköszöntötték a Felnémeten született és ott élő legidősebb polgárokat. Bíró Ignácné 92, Takács Sándorné 92, Bíró Miklós 91, Eged Andrásné 91 Nagy Istvánné 91, Eger István 90, Farkas Józsefné 90, Jakab Józsefné 90 esztendős. Bíró Miklós Felnémet legidősebb férfija, aki saját versével hálálta meg a látogatást. Felkerestek két 50 éve házastársként élő párt is: a Kormos és Eged házaspárt. A délután nótázással ért végett.
Az ünnepséget Szűcs Vilmos szervezte.
A képen balról Bíró Miklós (91), Takács Sándorné (92), Eged István (90), elől Szűcs Vilmos (szervező)
A kiegészítésekért és a fotóért köszönet Farkas János bácsinak.
Share on FacebookRégi időkben nagy jelentőséggel bírtak a falu életében az Eger-patak mentén működő vízimalmok: Engler malma a mai Fairway ruhagyár közelében, Práf malma a Malomárok úton, Apáty malma az Egri úton. Vak Jancsi malma a Tárkányi patak (Cseszárka) mellett, a hordógyár hátánál volt. A hordógyár helyén ma a fűrészüzem található. A malom tulajdonosa, eredeti nevén Antal János a Vak ragadvány nevet azért kapta, mert gyengén látott. Gyakran járt Terpesre, a dolgát intézni, ő csak azt mondta, hogy “átlépek Terpesre”, állítólag voltak ott rokonai is. Így a felnémetiek költöttek ehhez az eseményhez egy szólást, lehet, hogy sokan az olvasók közül hallották is már: Átment, mint Vak Jancsi Terpesre. Terpes a Tarna-völgyében található, Pétervásárától nem messze, Felnémettől kb. 28-30 km-re légvonalban.
A Vak Jancsi malmát nevezték Rizskása malomnak is. Feltehetően a törökök ezen a területen rizst termesztettek, innen ered a Rizskása elnevezés. A házaktól csengős lóval gyűjtötték össze a búzát, három zsákot kértek házanként, az egyikbe lisztet, a másikba kenyeret, a harmadikba a korpát tették. Szól is erről egy népdal: “Még 20 éves koromba beálltam a felnémeti malomba…”
Share on FacebookA barokk templom 1715-ben, és 1746 és 1750 között épült G. B. Carlone tervei alapján. Berendezés jelentős része a fő- és mellékoltár, a szószék szintén a XVIII. század közepén készült.
Az olasz származású mester az egri püspök építésze volt. Számtalan jelentős barokk stílusú alkotás fűződik a nevéhez, így például a debreceni Szent Anna-székesegyház, a jászberényi ferences kolostor, a szolnoki ferences templom és rendház, Egerben a saját háza, az ún. Carlone-ház, a ferences templom, az Angolkiasszonyok Boldogságos Szűz Mária Intézete, az edelényi kastély, az egerszalóki római katolikus templom, a miskolci minorita templom és rendház, egyes vélemények szerint ő tervezte Miskolcon a mindszenti templomot, és az acsai Prónay-kastélyt is.
Share on Facebook
Pillanatképek a 2006. évi szüreti napok eseményeiről:
Share on Facebook2010. augusztus 10.-i Egri séták a felnémeti altemplomba és magtárba. Bővebben…
Share on Facebook2010.augusztus 3-án megteltek a felnémeti templom padsorai. Az egri séták keretén belül a felnémeti templomot, és a magtár épület pincéjében lévő középkori altemplomot tekinthettük meg. A templom történetéről, és a világháborús emlékműről Szabó József atya mesélt.
Fodor László régész muzeológus az Almár völgyben lévő Szt.Mária Magdolna pálos monostor romjairól beszélt, amelyet az Almár és Eger patak találkozásánál Dörögdi Miklós alapított a pálos remeték számára 1346-ban. Azután megnézhettük a templomdomb déli részén lévő magtár épületet.
A felnémetiek régóta sejtik, hogy a pincében igazi régészeti kincs, egy kápolna rejtőzik. Örvendetes hír, hogy a tulajdonviszonyok rendeződésével a város tulajdonába került az épület, és talán megkezdődhet a feltárás.
A pince Fodor László úr elbeszélése szerint, tulajdonképpen egy keresztboltozatos középkori altemplom, a nyugati falában két sírkő van, az északi oldalán freskómaradványok is láthatók.
Ez a séta figyelemfelhívásra nagyszerű alkalom volt.
Amit sajnálatosnak tartok, hogy Felnémetről kevés ember szerzett tudomást erről az eseményről, és rendszeres „sétáló” lévén hiányoltam a városi televíziót is.
egy ”egri sétáló”
http://muemlekem.hu/muemlek?id=5625Kápolnaazonosító 5625 törzsszám 2067 védettség Műemléki védelem jelleg Építmény név jellemző Mai eredeti kategória Szakrális építmény eredeti főtípus kápolna eredeti típus r.k. kápolna jelenlegi kategória Egyéb építmény megye Heves helység Eger helyrajzi szám 1074/1, 1074/2 település KSH kódja 20491 földhivatal Eger Megyei és Körzeti Földhivatal állapot Pusztuló
rövid leírás: Az egykori Felnémeten, domboldalon álló, földszintes magtár. Pincéje, amely egykor kápolna lehetett, keresztboltozatos, Ny-i falában két reneszánsz sírkő. Az altemplomot 1716-ban említik először, mint “alkápolnát” s Szent Rozália tiszteletére volt szentelve. A 18. században alakították magtárrá.
külső leírás: Domboldalon álló, földszintes, kontyolt nyeregtetős magtár. Pincéje, mely egykor kápolna lehetett, keresztboltozatos, nyugati falában két reneszánsz sírkő.
Az épületet nehéz megtalálni,igen eldugott helyen van. Nem tudni,hogy ma mire használják.Környezete rendezetlen,megközelítése nehézségekbe ütközik.A képek is messziről készültek. Az épület rendkívül elhanyagolt, alulról, felülről ázik, a 16. századi keresztboltozatos tér falai nedvesek, penészesek. Hasonlóképpen a faragványok, melyek állapota szakrestaurátori felülvizsgálatra szorul. A jelenlegi funkció méltatlan az épülethez.
Az anyagot gyűjtötte: Nyerges Zoltánné.
Share on Facebook
Legutóbbi hozzászólások