A “Bükkvidéki kalauz” 1898-ban jelent meg. A túristák és az utazó közönség számára készült tájékoztatót ifj. Truskovszky Gyula írta. Az alábbi írás a tájékoztatóból való az eredeti helyesírással és szóhasználattal.

Eger környéke. 

Az Eged. A Bükkhegység legdélibb csúcsa az Eger felett emelkedő Nagy-Eged (552 m.), Egerből leginkább két irányból szokták megközeliteni. Egyik a Szarvas kaszárnyától az Almagyar és Kis-Eged hegyeken keresztül meredeken egy óra alatt vezet a csúcsra. A másik út 11/2 óra alatt a Donát-utczán keresztül a szőlőtelep felé a Hosszú-Egedre (546 m.) vezet s onnan kanyarodik vissza a Nagy-Egedre a tulajdonképeni Eged csúcsra. A legmagasabb pontra a M. K. E. Egri Bükk Osztálya kilátó tornyot tervez. Addig a mig ez felépül, a kilátást három különböző helyről szemlélik. A szemlélő lábai alatt az egri szöllő—hegyek Eger, Felnémet, Felső-Tárkány terülnek el. A láthatárt északon a Bükk fennsik szegélye, nyugaton a Mátra kéklő lánczolata zárja. Egertől a Mátráig a mátraalji dombvidék húzódik. Egyik kiemelkedésén Sirok várának romjai láthatók. Délen és keleten a láthatár-alja a Nagy-Alföldbe vész el, a melyből tiszta időben szélesen kiválik egy ezüst csik, a ka­nyargó Tisza. 

A Várkút és a Várhegy. A Nagy-Egedről a gerinczen a Borsodi Bükk-Egylet piros szinjelzése vezet Miskolcz felé. Ezen jelzést követve, egy óra alatt a Várkútat érjük el. A kúttól fél óra alatt feljuthatunk a Várhegyre. A 666 m. magas hegy csúcsa be van nőve erdővel s igy bár nagy területen a legmagasabb csúcs kilátást nem nyujt. Tetején földsánczok nyomai láthatók. 

A Mákszemen és Thebén át Lillafüredre. A Várkúttól a piros jelzés mentén tovább folytatható az út a zsércz—noszvaji hármas határhoz (1/2 óra), innen fiatal erdők közt a Mákszemre (1 óra) az erdővédlakhoz (a katonai térképen Mákosorom 474 m.) mehetünk. Ez a gerincz legalacsonyabb pontja. Innen az út az 594 m. magas hegyen át a Tereczka völgybe s onnan Thebe erdővédlakhoz (1 óra) vezet. A honnan Lillafüred két óra alatt érhető el. 

Felnémet. Egerből a város végétől a Gröber-féle elárasztásra berendezett szőlőtelep érintésével fél óra alatt érhető el Felnémet csinos nagy község. Lakosainak száma 1537. Van postahivatala. A helység nagyon régi, már IV. Béla királynak 1261-ben kelt adománylevele emliti, mint püspöki birtokot. Felnémet közelében a szarvaskői völgy nyilasánál pálos monostor állott, melyet 1374-ben II. Miklós egri püspök alapitott. Hihetőleg Perényi Péter pusztitotta el a 16-ik század közepén. 

A Berva és a Mészvölgy. Felnémetről a templomtól egy óra alatt a Berva hegy (503 m.) érhető el. Innen szép kilátás nyilik Egerre, a tárkányi völgyre és a fensik déli meredekjére. A Bervahegy északi oldalában a meredek falú, sziklás, keskeny Mészvölgy huzódik, melynek szikláiban számos barlang van. A völgynek, melynek különösen a Berva- és Istvány sir hegyek közt levő része érdekes, bejárata Felső-Tárkány alsó végén van. 

Felső-Tárkány. Felnémettől egy órányira van Felső-Tárkány. Nagy község 1686 lakossal. Minden oldalról zöldelő hegyek által védett s csupán délfelé nyitott völgyben fekszik. Kedvező fekvése nagyon alkalmassá tenné nyaralótelep, különösen pedig klimatikus gyógyhely létesitésére. A községen keresztülmenve a tóhoz érkezünk, melyet bűvizü források táplálnak. A tó kiterjedése nem nagy, de a környező sziklák s a keskeny völgy, melyben fekszik, szépségét nagyban emelik. A tavon felül a Barátrét terül el. Felső-Tárkányban a karthauziaknak volt kolostoruk. Felső-Tárkányból Lillafüredre a Löki völgyön át a Láposkút, a Pazsák és Thebe erdővédlakok érintésével Gyertyánvölgyre (3 1/2 óra) s onnan Lillafüredre (l3/4 óra) juthatunk. 

Az Imóforrás. A löki völgyben felfelé haladva Lambot erdővédlak (Lambot háznak tulaj donkép a Samassa menházat nevezik és palabánya munkások részére épült házat a katonai térkép hibásan nevezi igy) mellett az időszaki Imó-forráshoz érhetünk (2 óra). A forrás a katonai térképen feltüntetve nincs. A Fekete-hegy 652 m. és Malomhegy 690 m. közt fekszik. 

A Tarkő. Az Imó-forrástól l1/2 óra alatt mászhatjuk meg a 932 m. magas Tarkőt. Kopár csúcsáról a Zsérczi Nagy Délről és Bányahegyről nyiló kilátáshoz sokban hasonló kilátás nyilik. A különbség az, hogy Tarkőről Eger és a Tárkány-völgy jobban látszik. E miatt a kilátás általában szebbnek mondható. A Tarkő meglátogatásánál, mindaddig mig az út jelezve nincs, a legnagyobb óvatosság és vezető fogadása ajánlható. Mert könnyen megtörténhetik, hogy a turista nem ismervén ki magát, betéved a turisták elől elzárt gr. Erdődy-féle erdőterületbe. A Tarkőről 2 óra alatt Répás-Hutára mehetünk. Vagy a fensik szegélyén folytathatjuk az utat a másfél órányira fekvő Peskő (856 m.) a további egy óra távolban levő Ördög-hegy (871 m.) s a tőle másfél óra alatt elérhető Bélkő (784 m.) csúcsokra s le Apátfalvára (további egy óra). 

A Vörösköi völgy, Vöröskö forrás és Samassa menház. A Tarkő aljába a Vöröskői völgy is elvezet. Ez a Hidegkúti völgynek képezi folytatását. A keskeny erdős völgy baloldali legnagyobb mellékvölgyében egy erdei tisztáson a Lambot erdészház vagy Samassa menedékház áll. A katonai térképen a ház feltüntetve nincs, de a tisztás meg van. (A Löki bércz nevében az „r” betütől nyugatra fél centiméternyire.) A menház Felső-Tárkány felső végétől két órányira van. A házban nagyobb turista csapat is meghálhat. Gesztes Lajos felső-tárkányi főerdész szivesen bocsátja a menházat a turisták rendelkezésére. A fővölgyben felfele Felső-Tárkánytól ugyancsak két órányira az időszakos Vöröskő forrást találjuk, melynek csak április hó elejétől julius közepéig fakad vize. A Tarkő a menháztól, legkényelmesebben az Imó-forrás felé érhető el. 

A Peskő, Ördöghegy és Kerekhegy. A fennsik déli párkányán kiemelkedő csúcsok közül különösen még e három emlitendő meg. Mind a három a Tarkőéhez hasonló kilátást nyujt. A Peskő (856 m.) alatt a Peskő menház van. Ezt Gesztes Lajos felső-tárkányi főerdész szintén szivesen átengedi a turistáknak. A menház Felső-Tárkánv felső végétől 21/2 órányira fekszik. Innen a Peskő fél óra alatt érhető el. Felső-Tárkányból a Peskő a Bányabérczen át is elérhető. A Peskőtől egy órányira van az Ördöghegy (851 m.) Ennek kilátása kissé korlátoltabb. Az Ördöghegyre Tárkányból akár a Papkőn, akár a Középbérczen át jó út vezet fel. Az Ördöghegytől délre félórányira a hasonló kilátású Kerekhegy (786 m.) van. 

Szarvaskő. Felnémettől az Eger patak mindinkább keskenyülő völgyében halad az út tova. A völgy szeszélyes kanyargásai közben Szarvaskő várának romjai tünnek fel. A sűrű erdőkkel koszoruzott hegycsúcsok közt komor sziklafal tetejében áll a rom, a meredek hegy­ oldalban veszélyes gyalogösvény huzódik fel hozzá. A várat az egri püspökök épittették az 1261. és 1333. között eső időszakban. Sorsa mindig az egri várétól függött s hazánk történetében csak mint másodrendű vár szerepelt. Midőn a törökök 1596-ban Egert bevették, a szarvaskői várőrség Gál János várnagygyal együtt a várat odahagyta s az ily módon török kézre jutott. 1687-ben Egerrel együtt a töröktől visszavétetett. A 18. század közepe táján pusztult el. A várral szemben az egyik jobboldali mellékvölgyben Szarvaskő kisközség fekszik. Lakosainak száma 345. Nevezetes a Pyrker egri érsek által 1845-ben épitett temploma. Szarvaskő Egertől 11 kmre fekszik. A szarvaskői völgy egyike a Bükk legregényesebb pontjainak és sokan a hámori völgy elé helyezik. Meglátogatása minden Egerben megforduló turistának nagyon ajánlható annyival is inkább, mivel oda kényelmes kocsiút vezet. 

Apátfalva. Szarvaskőről Monosbél (310 lakos) kis községen át további 8 km. útat hátrahagyva Apátfalvára érünk. A völgyszoros már Monosbélnél tágas völgykatlanná szélesedik s csakhamar, megpillanthatjuk a sziklás Bélkő (784 m.) aljában fekvő nagy községet. Ez a palóczok egyik válfaját képező barkók főhelye. Lakosainak száma 1399. Van postahivatala és jó vendéglője. Főnevezetessége a községtől keletre közvetlenül a Bélkő lábánál fekvő apátsági templom. A templom nevezetes román kori műemlék, átmeneti román, és góth izlésben épült. Tudományos leirását Ipolyi Arnold adja az Archeologiai Közlemények VI. kötetében. Az apátság épületeiből ma csak a templom maradt fel. Magát az apátságot II. Kletus egri püspök alapította 1232-ben. Azóta az okmányok sokat emlegetik, mint virágzó helyet.

Az apátság virágzásának az I. Ferdinánd és János királyok közt való versengés vetett véget, midőn a Perényi Péter áltál Háborgatott szerzetesek elhagyták. 1562-ben midőn javai a szarvaskői várhoz csatoltattak, tényleg meg is szünt az apátság. Czimét azonban folyton ado­mányozták. I. Lipót király Szarvaskő visszavétele után 30 évre az egri káptalannak engedte át, a mely azt az egri papnevelő intézetnek adta. Az adományozáshoz az uralkodó is hozzájárult s az apátság javai azóta a papnevelő birtokában vannak. Apátfalva történetéből megemlithetjük, hogy 1750-ben több más környékbeli helységgel egyetemben Apátfalva is megtagadta az urbéri tartozásokat s mintegy 400-an összegyűlve Apátfalván erőhatalommal szegűltek a főszolgabiró intézkedései ellen. A rend csak akkor állott helyre, a midőn lovas ezredet küldtek ellenük. A templom mellett a negyvenes évek végén alapitott kőedénygyár Tulajdonosa a papnövelde, bérlői a Nagy testvérek. A templom mellett van a három forrás egyike. Hires búcsújáró hely. Forrása közönbös hévíz, a nép köszvény ellen használja. Apátfalvától 7 km. távolságra van a Bánvölgyében fekvő Szilvás község. A Bélkö 784 m. A templom felett emelkedő sziklás csúcs megmászása másfél órát vesz igényben. Tetéjéről igen szép kilátás nyilik, a mely felöleli a Bükk délnyugati részeit a Mátrát, a mátraalji sikot, a Mátrától és Bükktől északra, illetve nyugatra elterülő dombvidéket, a felvidék nagy részét, közte a Magas-Tátrát is. A Bélkőről folytatható az út a fennsik déli szegélyén kiemelkedő csúcsok: az Ördöghegy, Peskő és Tarkő felé. 

A “Bükkvidéki kalauz” 1898-ban jelent meg. A túristák és az utazó közönség számára készült tájékoztatót ifj. Truskovszky Gyula írta. Az alábbi írás a tájékoztatóból való az eredeti helyesírással és szóhasználattal.

Eger.

Fekvés. Eger rendezett tanácsú város, Hevesmegye székhelye. Az Eger patak völgyében zöldelő hegyek közt a tenger szine felett 170 m. magasságban fekszik.

Vasút. Eger a Budapest—Miskolcz fővonalból Füzes-Abonynál kiágazó szárnyvonal végállomás. A Budapestről jövő vagy Budapest felé menő vonatokkal naponta négyszer induló és négyszer érkező vonatok kötik össze.

Bér- és társaskocsik. Minden szállodának vannak társaskocsijai, melyek személyenként 20 krért a városba szállitanak. Kétfogatú bérkocsik minden vonatnál állanak a közönség rendelkezésére. A bérkocsik dijszabása nappal 60 krajczár, éjjel 1 forint. Bérkocsi állomások: a Káptalan-utczán és a Haltéren.

Szállodák. Elsőrangú: a Casinó Mesner Károly szállodája (a Széchenyi-utczában az ó Casinó épületében). Másodrangú: a Nemzeti Berger Vilmos szállodája (a Káptalan-utcza és a Jókai-utcza sarkán).

Kávéházak. A Széchenyi Marosi Zsigmond kávéháza a Kossuth-utczában, Nemzeti Berger Vilmos kávéháza a Jókai- és Káptalan-utczák sarkán.

Étterem. Mindkét szállodában, továbbá Farkas Kálmán étterme a Gymnazium-utczában.

Cukrászdák. Giovanelli, ezelőtt Buday (a Széchenyi-utcza alsó részén), Zander (a Széchenyi-utczában).

Fürdők. Az érseki fürdő uszodával (a Fürdő-utczában, Simkovics fürdő (az előbbi közelében), mindkettőt a Várhegy tövéből fakadó hévforrások táplálják. Vizük tüzetesen megvizsgálva még nincs. Hőfokuk 30,7—32,4° C. közt változik. Főként csak tisztasági szempontból használják, noha gyógyhatásuk különösen bőrbajokban nyilvánvaló.

Posta-, táviró- és telephon-hivatal a Széchenyi-utczában.

Séta a városban. Az Eger nevezetességeit megtekinteni óhajtó idegen első sorban az Esterházy-térre megy és az érseki székesegyházat s a lyceumot nézi meg.Ezen a téren van az érseki lak is. Ezután folytatja a sétát s a város legszebb utczáját a Káptalan-utczát, a hol a kanonokok laknak, továbbá a megyeháza és a törvényszék a ferenczrendiek rendháza és temploma vannak, átvágva a Korona-utczába s onnan a Fürdő-utczába megy. Itt van az Érsekkert bejárata, ennek megtekintése után átmegy az Eger hidján s a fürdőhöz érkezik. A fürdőtől az Uszoda és Álmagyar utczákon keresztül a Mecskey-kapuhoz ér a turista s ezen át felmegy a várba. Ezt félóra alatt futólag megtekintheti. A várból ugyancsak a Mecskey-kapun keresztül tér vissza és a Dobó- és Mecset-utczákon keresztül a mecsethez megy. A mecsettel szemben az irgalmasok rendháza és temploma van. A mecsettől a ref. templom mellett elhaladva visszatér az Eger jobb oldalára, útba ejti a Halteret, a Városházteret, melynek a Városházán kivül még egy középülete van: a minoriták rendháza és temploma. Végigsétál a szűk Széchenyi-utczán. Ez utczában igen sok üzlet van. Továbbá itt van a czisztercziták rendháza, temploma és gymnasiuma, a főreáliskola, az érseki palota melléképületei, az irgalmas nővérek kórháza és tébolydája stb.

A székesegyház.Eger legnevezetesebb épülete a székesegyház az Esterházy téren.. Ez a nagy keresztalakú három hajós épület 1831—37-ben épült Pyrker János László érsek költségén (800,000 frt). Hossza 100 m. szélessége 54 m. Főbejáratához 18 m. széles lépcső vezet, melyet Szent-István és Szent-László királyok, valamint Péter és Pál apostolok szobrai diszitenek. Tizenkét korinthusi oszlop tartja a 40 m. magas kupolát, a mely mellett két 56 m. magas torony emel­kedik. A baloldali első mellékoltárban üveg alatt őrzik Imre királyfi csontjait. A templom szoborművei Casagrande Márktól valók, a Szent-János evangelista szenvedését ábrázoló nagy oltárkép Danhauser bécsi müvész alkotása. Mellékoltárainak képét Schiavonni, Malatersti, Busato és Grigoletti olasz festészek festették. Nevezetes felséges hangú igen nagy orgonája is van.

A többi templomok. A főtemplomon kivül van Egerben a katholikusoknak hat templomuk. T. i. a cziszterczi (Széchenyi-u.), minorita (Városháztér), ferenczrendi (Káptalan-u.), servita (Servita-u.) és irgalmas (Mecset-u.), rendek templomai és a kórház templom (Széchenyi-u.) Ezenkivül van a városban tiz kápolna. A görög-keletieknek a Rácz-kapu tér mellett van nagy és diszes templomuk. A reformátusoknak az Irgalmas-utczában van kisebb templomuk.

A lyceum. A székesegyházzal átellenben emelkedik. Gr. Esterházy Károly püspök épittette az 1765 — 1785. években. több mint 2 millió pengő forint költséggel. A franczia renaissance modorban épitett épület minden oldala utczára nyilik. A keleti oldal közepén az 52 m. magas csillagvizsgáló torony emelkedik. Ez nyolcz emeletes. A hetedik emeleten terrasz van, melyről szépen belátni a várost, sőt környékét is. A nyolczadik emeleten van a camera, obscura. A csillagvizsgálót 1786-ban Hell Miksa hirneves csillagász rendezte be. Szakértő vezetője már évek óta nincs.

A többi oldalak közepén a mindkét emeletre kiterjedő nagy termek vannak. Az északi oldalon fekvő teremhelyiség a lyceum kápolnáját fogadja be. Menyezetét a Maulpertsch német művész által festett, a menyországi boldogságot ábrázoló freskó dísziti. Oltárképe azt örökíti meg, midőn Szent-István hazánkat a bold. Szűznek felajánlja. A képet az egri származású Hess festő-müvész, későbbeni bécsi császári képcsarnok igazgató, festette. A nyugati oldal közepén a vitaterem van. A menyezetét diszitő festmény Sigris német müvész műve és a tudományok különböző ágait személyesiti meg.

A déli oldal közepén a könyvtárterem van. Menyezetén a Kracker és Zach német festészek által festett s a tridenti zsinatot ábrázoló remek freskó van, melyen 132 életnagyságú alakot láthatunk. A terem körül karzat vezet. A szekrények, mint általában a könyvtár minden asztalos munkája, tömör tölgyfából készült és természetes szinében maradt. A legtöbb szekrény homlokzatát megaranyozott mellkép ékesiti. A könyvtár alapját gr. Esterházy Károly püspök vetette meg 20,293 kötetbe foglalt 13,879 munkával. E szám azóta körülbelől megháromszorozódott. A lyceum épületben a jogakadémia, theologia, tanitóképezde és az érseki nyomda, valamint a muzeum vannak elhelyezve. A muzeum főképen az Eger vidékén talált régiségekből, pénz és éremgyüjteményből, az egri püspökök és érsekek arczképcsarnokából és egyes különlegességekből áll.

A mecset. Az irgalmasok rendházával szemben a Mecset-utczával szemben áll a 35 m. magas, 14 szögletű minaret, egyedüli maradványa a török hóditás korában fennállott öt mecsetnek. Pyrker érsek 1829-ban megujította s tetejére a félhold felé a keresztet tétette. Az 1897-ik évben a műemlékek országos bizottsága költségén ujból kijavittatott.

A vár. Az egész város felett a vár uralkodik, melybe az egyik hős védőről elnevezett Mecskey-kapun át juthatunk. Még épségben levő részei honvédlaktanyául szolgálnak. Legmagasabb részei kálváriává vannak átalakitva, melyről igen szép kilátás nyilik. A több helyütt még meglevő közvetlenül a régi falak közt a Szt-János egyház némi rommaradványai vannak. Dobó Istvánnak siremléke, melyet Pyrker érsek 1833-ban hozatott el Dobó-Ruszkáról, mellett egyszakállos ágyú és ágyúgolyók vannak.

Közhivatalok. Városháza (Városháztér), Megyeháza (Káptalan-u.), anyakönyvi felügyelő (Vásártér), az egri járás szolgabirói hivatala (Szalóki-út), kir. törvényszék és járásbiróság (Káptalan-u.), pénzügyigazgatóság (Városháztér), tanfelügyelőség (Vásártér), államépítészeti hivatal (a megyeházán), pénzügyőri biztosi állomás (Szalóki-út), pénzügyőri szakasz (Irgalmas-u.), adóhivatal (Városháztér), ügyvédi kamara (elnök Imre Miklós, Korona-u.), közjegyző (Lipcsey Péter, Jókai-u.), Babics Béla id. utóda (Káptalan-utcza), állami állatorvos (Korona-u.), szőllészeti és borászati felügyelő (állami szőlőtelep), csendőrszakasz parancsnokság (Kertész-utcza), a cs. és kir. 60-ik gyalogezred parancsnoksága és a 60-ik hadkiegészitő parancsnokság (nagy kaszárnya a Vásártéren), a 10-ik honvédgyalogezred 2-ik zászlóaljának parancsnoksága (Vár), erdőfelügyelőség (Vásártér, Óvoda-u.).

Tanintézetek. A róm. kath. érseki jog-lyceum (1741), érseki hittani intézet (1700), mindkettő a lyceum épületben; cistercita főgynnasium (1692) és az áll. reáliskola a Széchenyi-utczában; róm. kath. tanitó képző intézet (lyceum), róm. kath. tanitónő képző intézet (Káptalan-u.), angol kisasszonyok nőnevelő intézete (Káptalan-u.), állandó szőllőszeti és kertészeti tanfolyam, alsóbb fokú kereskedelmi és ipariskola, ellemi népiskolák, kisdedóvodák, két nőegyleti árvaház.

Hirlapok. Egri Hiradó, Egri Ujság, Hevesvármegyei Hirlap, továbbá számos egyházi és tanügyi folyóirat.

Szinház. A hatvani úton nyári szinkör.

Egyesületek. Társaskörök. Ó-Casinó (Casinó vendéglő) Egri Club (Piacz-utcza, Kereskedelmi Bank háza), Szabadelvű kör (Széchenyi-utcza), Keresztény iparoskör (Dobó-utcza) Katholikus legényegylet (Mecset-utcza). Jótékonyczéluak. A Hevesmegyei nőegylet, Egri nőegylet és Izraelita nőegylet. Tudományos. Az orvos-gyógyszerész egylet. Közművelődési. Az Irodalmi és mű­pártoló egylet és az Egri dalkör. Sport-egylet. A Magyarországi Kárpát-Egyesület Egri Bükk-Osztálya, a Korcsolyázó egylet, a Polgári lövészegylet, Testgyakorló egylet. Közhasznu: A Tűzoltó egylet.

Lakosság. Eger lakosainak száma 1850-ben 16,858 volt. 1870-ben 19,150, 1891-ben 22,427. A népesség szaporodása tehát nagyon lassú. Nyelv szerint van: magyar 21,911, német 272tót 130. Az idegen ajkúak csekély száma a bevándorlás csekély mértéke mellett szól.Hitfelekezet szerint van: róm. kath. 19.381, ev. ref. 406, ág. ev. 166, izraelita 2396. A lakott házak száma 3102.

Rövid történet. Eger hazánk történetében már Szent István korában nevezetes szerepet játszott, a ki püspökséget alapitott itt. A tatárok feldúlták, de IV. Béla ujból felépitette és falakkal vétette körül. Sok szenvedés és megpróbáltatáson ment keresztül még az Árpádok és a vegyesházi királyok alatt is.

Megörökitette a vár védőinek Dobó Istvánnak és Mecskeinek nevét, valamint a lakosság elszántságát az 1552. szeptember 11-től október 18-ig tartó sikertelen ostrom. Negyvennégy évvel utóbb azonban a törökök kezére került és a majdnem évszázados török uralom alatt egészen eltörökösödött. 1687. deczember 12-én történt visszavételével uj korszak kezdődött történetében, a helyreállitás és az alkotások korszaka. Ez időben alapittattak a gymnasium (1692.), a papnövelde (1700.), és a joglyceum (1741.)

A püspökök sorából a legemlékezetesebbé tette nevét a lyceum bőkezű épittetője, gróf Eszterházy Károly. A püspökség 1804-ben érsekséggé emeltetett s belőle még a szatmári és kassai püspökségek alapitattak.

1809-ben itt tartózkodott I. Ferencz neje a trónörökössel és több főherczeggel együtt; sőt ide hozták a szent koronát is. Megemlithető, hogy 1807-ig a város Eger jobbparti része Heves-, Eger balparti része Borsodvármegyéhez tartozott.

Sétahelyek. Az Érsekkert. Eger egyedüli sétahelye a város délkeleti részén elterülő érsekkert. Bejárata a Fürdő-utczáról nyilik. Szép gesztenye- és hársfasorai árnyas sétahelyet szolgáltatnak. Ujabban nyári vendéglője is van. Van továbbá tennis pálya is. Sajnos, hogy az egri közönség nem használja fel kellőképen e csakugyan kellemes helyet.

Egyéb sétahelyek. A várost környező szőlőhegyekben még több sétahelye is van Egernek. De a közönség ezeket is csak kis mértékben látogatja. Leglátogatottabb volt a Szép asszony völgye, de az ott levő vendéglő megszünvén, a látogatottság is csökkent.