Vidróczki Marci valójában a Bükk vidéki Mónosbélben született 1837. november 12.-én, de az apátfalvi plébánián anyakönyvezték, mivel akkoriban a helység még igen kis falu volt, s Borsod megyéhez tartozott. (Jelenleg Heves megyéhez )
Édesapja Vidróczki András az egri káptalan apátfalvi juhnyáját őrizte. Neve után ítélve a régi Felföldön született, valószínű szlovák ősöktől, de az sem kizárt, hogy lengyel pásztor ivadéka.
A betyár anyja Kormos Anna bélapátfalvi születésű, jólelkű szelíd asszony volt, aki nagyon szerette fiát, és igyekezett belőle becsületes embert nevelni. ( De a sors másként döntött!)
A kisfiú igen bátor és ügyes gyerek volt, éles eszével kitűnt társai közül. Derék édesapja mindenáron pásztorembert akart belőle nevelni. Marci hol kanász, hol juhászbojtár volt. Békességben élte a szegény pásztoremberek életét, míg katona nem lett. 1859-ben besorozták Egerbe, a Wasa-ezredhez került gyalogos katonának.
Mivel igen szépen trombitált, hamarosan megtették ezredkürtösnek.
Majd összetűzésbe kerültek egy osztrák altiszttel és társaival együtt 18 év várfogságot kapott, ahonnan megszökött és ekkor kezdődött Vidróczki betyárkodásának első szakasza. Mivel legjobban a Bükköt ismerte, ott bujdosott, ott rejtőzködött. 1863-ban országos körözést adtak ki ellene, Verpeléten elfogták, a komáromi haditörvényszék 27 év börtönbüntetésre ítélte és a morvaországi Therczienstadtba vitték. Itt is kegyetlen keménységgel bántak a rabokkal, akiknek nagy része magyar volt.
1871-ben megszökött a börtönből, de már nem ment a Bükkbe, tudta, hogy ott keresi elsősorban a hatóság. A Mátrába tette át a székhelyét a mátrai magas falvak szlovák és magyar lakosai rejtegették.
Maconka és Nagybátony közelében, a Zagyva folyócska völgyében lévő tiribesi pusztán betyártársai közötti nézeteltérésből fakadt verekedés során halt meg 1873. február 8-án.
Holtestét egy ponyvás szekéren Eger városába vitték és február 10-én az egri Rókus-temetőben jeltelen sírba temették a Bükk és a Mátra legendás hírű, utolsó betyárját.
Egy monda szerint azért lett betyár, mert egy gazdag lányt ( Szép Rózsi ) szeretett, akit szülei nem adtak hozzá.
Számos történet szól mulatozásairól a Mátra és a Bükk falvaiban, jótéteményeiről és haláláról. Népszerűségére jellemző, hogy a Mátra vidékén a “betyár természetű ” emberre máig is azt mondják
” Eredj, te vidróczki!”
Legutóbbi hozzászólások